Kémia Tananyagfejlesztés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Advertisements

OXIDOK TESZT.
Orvosi széntabletta adszorpciójának vizsgálata ammóniával
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
„A modern természettudományos szemléltetés feltételeinek megteremtése Kisvárdán a Dr. Béres József Laboratórium korszerűsítésével, működtetésével” TÁMOP.
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Az anyag tulajdonságai és változásai
Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
Laboratóriumi kísérletek
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Tartalom Anyagi rendszerek csoportosítása
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
23. Szappanfőzés.
Reakciótípusok.
Oldáshő.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
32. Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldódásával
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
5. Fenol és ecetsav megkülönböztetése NaHCO 3 -tal.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
30. Brómos víz vizsgálata benzin és hangyasavoldat segítségével
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
35. Sósav és NaOH-oldat azonosítása pH-jának becslése alapján
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Arginin ammonifikáció Készítette: Vas Nóra. Arginin ammonifikáció Ammonifikáció mérésére szolgáló labor kisérlet Ammonifikáció fontossága:  Ökoszisztémák.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Tudomány – „természetesen” – a Belvárban! TÁMOP / azonosító számú projekt Bevezetés a kémia „rejtelmeibe” Lennert József szaktanár Szakmai.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
H3PO4 Hidrogén-foszfát Foszforsav
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vizes oldatok kémhatása
Az anyagok csoportosítása összetételük szerint
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Elemek csoportosítása
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Részösszefoglalás Gyakorlás.
Milyen kémhatásokat ismersz?
Az anyagok tulajdonságai és változásai
Ki tud többet kémiából?.
Analitika OKTÁV tanfolyam részére 2016
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

Kémia Tananyagfejlesztés

Tananyagfejlesztés Szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet Biológia 12-12 Fizika 12-12 Földrajz 8- 8 Kémia 16-16

Iskolatípusok szerint Általános isk.: 2-2 Hajdu Hajnal (Érdligeti Á.I.) Kőnigné Ferencz Zs. (Batthyány Á.I.) Szakisk., szakközépisk.: 4-4 Tóth Szilárd (Kós K. Szakképző I.) Gimnázium 2-2 Homoki Árpád (VMG) Gimnázium Emelt szint 8-8 Tiringerné B. M., Lázárné Sz. B., Homoki Á., Szerényi G., Versits L. (VMG)

Általános alapelvek 7., 8. évfolyam: - tanári és tanulói kísérletek - játékos feladatok 9. évf. gimn.: - tanári és tanulói kísérletek 9-12. évf. gimn. emelt szint: tanulói kísérletek Szakközép-szakképző: kísérletek rávezető, gyakorló feladatokkal

Általános alapelvek Laboratóriumi munka szabályai Alapvető laboratóriumi eszközök Laboratóriumi vegyszerek és hétköznapi (konyha, fürdőszoba)anyagok Takarékossági szabályok Környezetvédelmi szabályok

7. osztály I. Ismerkedés az anyagokkal II. Az anyag változásai III. Halmazállapot–változások IV. A belső energia változása V. Az égés VI. Az oldatokról VII. Oldatok töménysége VIII. Keverékek, oldatok elválasztása IX. Környezetvédelem másképpen

7. osztály Hogyan olvad meg a jód? Helyezz egy kevés jódkristályt a kémcsőbe, majd vattapamaccsal zárd le a kémcsövet. Kezed melegével melegítsd a kémcsövet. A kémcsövet tedd félre, a későbbi kísérleteknél felhasználhatod azt! Milyen fizikai tulajdonságait állapíthatod meg a jódnak? Mi történt a melegítés hatására? A jód melyik tulajdonsága változott meg? Hogyan? Hogyan nevezzük ezt a különleges halmazállapot-változást? A változások melyik csoportjába tartozik?

7.osztály Nevezd meg a rajzokon látható szétválasztási műveleteket! Írj mindegyik alá 1 – 1 példát. Nevezd meg a rajzon látható eszközöket!

8. osztály NEMFÉMEK 4. Nitrogéncsoport 3. Oxigéncsoport 2. Halogének Foszfor Nitrogén Jód Kén - oxidok Kén Előállítás Klór Ammónia Salétromsav Szénsav Szén - dioxid Foszfátok Hidrogén - peroxid Oxigén Nitrátok Szulfátok Kénsav Oldatok 5. Szén Víz Kristályvíz Bróm Vízüveg Sósav 1. Hidrogén 1. 6. Szilícium

8.osztály Milyen kémiai fogalmakat rejt a betűhalmaz? Keresd meg a három szót!

9. osztály A kísérlet menete: Három kémcső (ismeretlen sorrendben) a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsünk kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyeljük meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete. Ismerjük az oldáshőket: - a nátrium-kloridé: + 4 kJ/mol - a kálium-nitráté: + 35 kJ/mol - a nátrium-hidroxidé: - 42 kJ/mol Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítjuk, melyik kémcsőben melyik vegyület van!

9. évfolyam emelt szint 1. Tudománytörténet A kémia fejlődésének rövid története Kémiaoktatás Magyarországon Magyarok a kémia fejlődésében 2. Bevezetés a laboratóriumi munkába 2.1 Laboratóriumi munkarend 2.2 Alapvető laboratóriumi eszközök 2.3 Alapvető laboratóriumi műveletek, mérések Tömegmérés Térfogatmérés Sűrűségmérés  

9. osztály Gyümölcs-, és zöldségelemek Szükséges anyagok: burgonya, alma, citrom, cinklemez, rézlemez Szükséges eszközök: drótvezetékek, krokodilcsipeszek, áram-feszültségmérő műszer Végrehajtás: Helyezzünk a burgonyába (vagy a felsorolt gyümölcsök valamelyikébe) 1-2 cm mélyen cink-, illetve rézlemezt. A lemezeket vezetékek segítségével kapcsoljuk a mérőműszerhez. Tapasztalat: A műszer feszültséget mutat, ha átállítjuk, mérhetjük az áramerősséget is. Magyarázat: A különböző gyümölcsökben, zöldségekben elektrolit-oldat található. Tehát: fém merül, fémionok oldatába, és az elektródok össze vannak kapcsolva, galvánelemként működnek. Réz- és cinkelektródot használva bármely gyümölcs- vagy zöldségelem kapocsfeszültsége 0,8 V.  

10. évfolyam emelt szint

11. évfolyam emelt szint Természetes vizek keménysége – kemény és lágy víz összehasonlítása Szükséges anyagok: desztillált víz, kalcium-klorid, magnézium-szulfát, nátrium-foszfát, szappanforgács, csapvíz, kútvíz Szükséges eszközök: nagyméretű kémcsövek, vegyszeres kanál Végrehajtás Tegyél egy kémcsőbe desztillált vizet, egy másik kémcsőbe kalcium-klorid- és magnézium-szulfát-tartalmú oldatot, egy következőbe csapvizet vagy kútvizet. Szórj mindegyikbe néhány szappanforgácsot, majd erélyesen rázd össze a kémcsövek tartalmát! Figyeld meg a változást! Ezután a csapvizet vagy kútvizet tartalmazó kémcső tartalmához adj egy kevés nátrium-foszfátot, és így is rázd össze a kémcső tartalmát!

12. évfolyam emelt szint A vízminta összes keménységének meghatározása Szükséges anyagok: vízminta, 0,005 mol/dm3 koncentrációjú EDTE-oldat (etilén-diamin-tetraacetát), eriokromfekete-T indikátor, desztillált víz, ammónium-klorid tartalmú ammóniapuffer (pH = 9,5-10) Szükséges eszközök: 3 db titrálólombik, büretta, 5 cm3-es pipetta, 10 cm3-es mérőhenger Végrehajtás A három titráló lombikba mérj ki 5-5 cm3 homogén vízmintát, majd adj a mintához mérőhenger segítségével 0,5 cm3 ammónium-klorid tartalmú ammóniapuffert és késhegynyi eriokrómfekete-T indikátor! Homogenizáld a mintát, majd titráld meg 0,0,5 mol/dm3-es EDTE-oldattal addig, amíg az oldat lila színe kék nem lesz. A vízkeménység megadására a német keménységi fokot alkalmazzák (nK˚): 1 nK˚ = 10 mg Ca/dm3. Számítsd ki a vizsgált vízminta keménységi fokát!

12. évfolyam emelt szint

Szakképző Iskola Tejcukor kimutatása Szükséges anyagok: tejcukor, tej, 2 mol/dm3 koncentrációjú ecetsav- és nátrium-hidroxid-oldat, Fehling I- és Fehling II-oldat, desztillált víz Szükséges eszközök: kémcső 3 db, kémcsőállvány, Bunsen-égő, tölcsér, szűrőpapír. 10 cm3-es mérőhenger. Kísérlet menete Oldjunk fel 5 cm3 desztillált vízben egy kevés tejcukrot, végezzük el a Fehling- próbát. 8 cm3 tejhez adjunk 1 cm3 ecetsavat, forraljuk fel és szűrjük meg a folyadékot. A szűredéket lúgosítsuk meg, majd végezzük el a Fehling-próbát

Szakképző Iskola Feladatok Foglald össze a tapasztaltakat: …………………………………………………………………………………. Milyen típusú vegyület a tejcukor? …………………………………………………………………………… Adja a tejcukor a Fehling-próbát? Miért? ……………………………………………..…………………… Mi történik a tejcukorral a savas főzés során? ………………………………………….………………… Miért adják a keletkező vegyületek a Fehling-próbát? ………………………………………………… Egészítsd ki a reakció egyenletét: …… Cu2+ + …… OH- + …… HCOH  …… HCOOH + …… Cu2O + …… H2O

Szakképző Iskola Kálium-nitrát endoterm oldódása Szükséges anyagok: kálium-nitrát, desztillált víz Szükséges eszközök: 100cm3-es főzőpohár, vegyszeres kanál, üvegbot, tizedfokos hőmérő Kísérlet menete Vízzel töltsük félig a főzőpoharat, és mérjük meg a víz hőmérsékletét. Ezután adjunk a vízhez 2 vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot, és oldjuk fel. Mérjük folyamatosan az oldat hőmérsékletét. Feladatok Foglald össze a tapasztaltakat: ………………………………………………………………………………….

Szakképző Iskola Feladatok Foglald össze a tapasztaltakat: Mit nevezünk exoterm folyamatnak? Mit nevezünk endoterm folyamatnak? Mi a rácsenergia? Mi a hidratációs energia? Állapítsd meg a folyamat során a rácsenergia és a hidratációs energia előjelét és egymáshoz viszonyított nagyságukat. Válaszodat indokold!

Köszönöm a figyelmet!