Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. – a pápaság a reformok élén (a clunyi reformok), – az egyházszakadás, – a papság és a császárság küzdelmei, – a keresztes hadjárat meghirdetése, – az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok). Emelt szint A szerzetesség fejlődése a nyugati egyházban: – a szerzetesség kialakulása és jellemzői a korai középkorban (Szent Benedek), – a szerzetesség megújulása az érett középkorban – a kolduló rendek. Az egyházszakadás és következményei: – az ortodox kereszténység térhódítása – a szlávok megtérítése (Cirill és Metód), – a nyugati kereszténység szervezetének megszilárdulása (pápa, püspökségek, érsek­sé­gek, szerzetesrendek, zsinatok), – eltérő és közös vonások (a szertartás nyelve, hierarchia és nemzeti egyházak, litur­gi­kus különbségek). Ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor bencés rend, szkizma, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, husziták Szent Benedek, Cirill és Metód, Nagy Ottó, VII.Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Husz János, 962, 1054, 1095, 1122, 1415, Egyházi Állam, VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet Történelem II. Tk. (Sz-Fk)- Száray Miklós Forrásközpontú történelem Tk II. (Sz-Z)- Szabó Péter Závodszky Géza Történelem II. Tr-G Szabó István: Tréning

VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR St Denis katedrális Cluny bencés kolostor Lovagvárakat kolostotrokat katedrálisokat városokat megteremtő új kultúra egyben a mai Európa alapjainak születését is jelentette.

2. 2 Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI 2.2 Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. – a pápaság a reformok élén (a clunyi reformok), – az egyházszakadás, – a papság és a császárság küzdelmei, – a keresztes hadjárat meghirdetése, – az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok). Emelt szint A szerzetesség fejlődése a nyugati egyházban: – a szerzetesség kialakulása és jellemzői a korai középkorban (Szent Benedek), – a szerzetesség megújulása az érett középkorban – a kolduló rendek. Az egyházszakadás és következményei: – az ortodox kereszténység térhódítása – a szlávok megtérítése (Cirill és Metód), – a nyugati kereszténység szervezetének megszilárdulása (pápa, püspökségek, érsek­sé­gek, szerzetesrendek, zsinatok), – eltérő és közös vonások (a szertartás nyelve, hierarchia és nemzeti egyházak, litur­gi­kus különbségek). Ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor bencés rend, szkizma, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, husziták Szent Benedek, Cirill és Metód, Nagy Ottó, VII.Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Husz János, 962, 1054, 1095, 1122, 1415, Egyházi Állam, A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).

Német-római Császárság 1054 szkizma Ortodox URADALOM Allodium Római katolikus Háromnyomásos Jobbágy Egyházi Állam Német-római Császárság VII. Gergely HOSPES IV. Henrik Robot kiközösítés Invesztitúra háború Városi önkormányzat 1122 céh III. Ince Kolduló rendek Tk: Sz/F/2.évf.-20.old.) eretnekség Szent Ferenc Szent Domonkos Inkvizíció (TK: Sz/F/2. évf-7.old.) Román stílus A.Tk: Sz/F/2.évf.-61.old) Tk.(Sz-9)a/119.old B. C. D. skolasztika Aquinói Szent Tamás Gótika egyetemek Lovagi kultúra 1095 Tk:Sz/F/2.évf.-61.old. (Tk: Sz/F/2. évf.-14.old)

Pápaság 1054 szkizma Római katolikus Ortodox egyház egyház Tk I.(SZ Fk)-8.old: Gyűjtse össze az ábráról a két egyház szervezeti felépítésének hasonlóságait és különbözőségeit! Milyen politikai és gazdasági következményei lehettek az eltéréseknek. – 1054: IX. Leó pápa legátusa, Humberto da Silva Candida püspök, a dél-itáliai befolyásról és teológiai kérdésekről (cölibátus) folytatott sikertelen tárgyalások után a Hagia Sophia oltárára helyezi a konstantinápolyi pátriárkát kiközösítő bullát, mellyel kezdetét veszi a keleti szkizma. Formálisan 1965-ben feloldották. Ortodox egyház: görögkeleti egyház. 1054-es egyházszakadás következtében a Kelet-Római Birodalom területén létrejött egyház. Szláv, görög, román népek. Nem ismeri el a pápa egyházfőségét, nemzeti nyelvű liturgia. Nincs cölibátus. Római katolikus egyház: a kereszténység hitelveit elfogadó, a római pápa és a hierarchikus felépítésű papság vezetése alatt álló keresztények közössége. Központ: Vatikán. Egyház élén a pápa, alatta bíborosok. Egyházmegyék. Pápa: a katolikus egyház feje, római püspök. Szerzetes: Tk II. (Sz-Z)-9.old. megerősödése 1054 szkizma Római katolikus egyház Ortodox egyház

Pápaság 1054 szkizma Római katolikus Ortodox egyház egyház Tk I.(SZ Fk)-8.old: Gyűjtse össze az ábráról a két egyház szervezeti felépítésének hasonlóságait és különbözőségeit! Milyen politikai és gazdasági következményei lehettek az eltéréseknek. – 1054: IX. Leó pápa legátusa, Humberto da Silva Candida püspök, a dél-itáliai befolyásról és teológiai kérdésekről (cölibátus) folytatott sikertelen tárgyalások után a Hagia Sophia oltárára helyezi a konstantinápolyi pátriárkát kiközösítő bullát, mellyel kezdetét veszi a keleti szkizma. Formálisan 1965-ben feloldották. Ortodox egyház: görögkeleti egyház. 1054-es egyházszakadás következtében a Kelet-Római Birodalom területén létrejött egyház. Szláv, görög, román népek. Nem ismeri el a pápa egyházfőségét, nemzeti nyelvű liturgia. Nincs cölibátus. Római katolikus egyház: a kereszténység hitelveit elfogadó, a római pápa és a hierarchikus felépítésű papság vezetése alatt álló keresztények közössége. Központ: Vatikán. Egyház élén a pápa, alatta bíborosok. Egyházmegyék. Pápa: a katolikus egyház feje, római püspök. Szerzetes: Tk II. (Sz-Z)-9.old. Pápaság megerősödése 1054 szkizma Római katolikus egyház Ortodox egyház Tk I.(SZ Fk)-8.old: Gyűjtse össze az ábráról a két egyház szervezeti felépítésének hasonlóságait és különbözőségeit! Milyen politikai és gazdasági következményei lehettek az eltéréseknek.

Ortodox egyház Tk.2(H/M/M/T)-342: A bizánci egyház sajátosságai: ….Legelőször a szertartások nyelve és rendje változott. Nyugaton megszűnt a görög, keleten pedig a latin nyelv használata. Megváltoztak a külsőségek is Bizánc papjai hosszú szakállt viseltek, nősülhettek… Bizánc templomaiban a papok és hívők elkülönültek: ikonosztáz- ikonokkal díszített fal- húzódik a szentély és a hajó közt. Ez a Krisztus sírját eltorlaszoló követ és Salamon templomának kapuját jelképezi. A szentélyben zajlik a hívőszámára többnyire láthatatlan szertartás jelentős része. A bizánci liturgia bonyolult, sok misztikus elemet tartalmazó látványossággá vált, másrészt viszont megőrizte a hívő elmélyülését segítő szerepét is.

Római katolikus egyházszervezet történetileg létrejött bonyolult rendszer, amelynek itt csak néhány elemét tudjuk bemutatni. A katolikus egyház élén a pápa áll, akit kezdetben Róma környéki püspökök, később a bíborosok testülete –pápaválasztó joggal bíró püspökök- választ. Övé a legfőbb törvényhozási jog, az általa és a zsinatok által hozott törvényeket kánonoknak nevezzük. A pápa a hit kérdésében a legfőbb tanító, feladata a dogmatika (dogmák rendszere) tisztaságának megőrzése. Peres ügyekben az egyházon belül, ő a legfőbb bíró, kinevezi a püspököket, joga van boldoggá és szentté avatni. Évszázadok alatt alakult ki a pápai csalhatatlanság tana, mely szerint az egyház fő a hit kérdésében nem tévedhet, ítéleteiért el nem marasztalható. A pápa legismertebb jelvényei a tiara- hármas pápai süveg- és Szent Péter kulcsai. A z egyházrendjében a pápa alatt a püspöki szervezet helyezkedik el. A középkortól a püspökök egy-egy egyházmegye felett álltak. Az egyházmegyék egyház tartományokat alkottak egy-egy érsek vezetésével. Független érsekség léte az állami önállóság jele volt. Egyes érsekek a király koronázás jogát is gyakorolhatták( pl Németországban a Köln érseke). A 7. századtól a püspökök jelvénye a pásztorbot és a gyűrű lett. A püspököket kormányzati ügyeikben a diakónusok segítették. A püspökségek székhelyén az idők folyamán számos egyházi személy gyűlt össze. Életüket a 8.század óta egyházi szabályok – kánonok- határozták meg. Ezért közösségüket kanonoki testületnek (magyarul káptalan), ennek tagjait kanonoknak nevezzük. A püspök mellett résztvettek az egyházmegye életének szervezésében. Az egyházi iskolák többségét ők hozták létre, szerepük fontos volt az oklevelek előkészítésében és őrzésében is. Élükön a prépost vagy a dékán állt. Tk.2 (HMMT)-296.old: Pápai jelvények tiara Palliuam Halászgyűrű Péter kulcsai Pápai kereszt http://www.magyarkurir.hu/hirek/papai-jelvenyek

Pápaság Császárság Pápaság Tk.2 (HMMT)-296.old: A katolikus egyházszervezet Az egyházszervezet történetileg létrejött bonyolult rendszer, amelynek itt csak néhány elemét tudjuk bemutatni. A katolikus egyház élén a pápa áll, akit kezdetben Róma környéki püspökök, később a bíborosok testülete –pápaválasztó joggal bíró püspökök- választ. Övé a legfőbb törvényhozási jog, az általa és a zsinatok által hozott törvényeket kánonoknak nevezzük. A pápa a hit kérdésében a legfőbb tanító, feladata a dogmatika (dogmák rendszere) tisztaságának megőrzése. Peres ügyekben az egyházon belül, ő a legfőbb bíró, kinevezi a püspököket, joga van boldoggá és szentté avatni. Évszázadok alatt alakult ki a pápai csalhatatlanság tana, mely szerint az egyház fő a hit kérdésében nem tévedhet, ítéleteiért el nem marasztalható. A pápa legismertebb jelvényei a tiara- hármas pápai süveg- és Szent Péter kulcsai. A z egyházrendjében a pápa alatt a püspöki szervezet helyezkedik el. A középkortól a püspökök egy-egy egyházmegye felett álltak. Az egyházmegyék egyház tartományokat alkottak egy-egy érsek vezetésével.Független érsekség léte az állami önállóság jele volt. Egyes érsekek a király koronázás jogát is gyakorolhatták( pl Németországban a Köln érseke). A 7 századtól a püspökök jelvénye a pásztorbot és a gyűrű lett. A püspököket kormányzati ügyeikben a diakónusok segítették. A püspökségek székhelyén az idők folyamán számos egyházi személy gyűlt össze. Életüket a 8.század óta egyházi szabályok – kánonok- határozták meg. Ezért közösségüket kanonoki testületnek (magyarul káptalan), ennek tagjait kanonoknak nevezzük. A püspök mellett résztvettek az egyházmegye életének szervezésében. Az egyházi iskolák többségét ők hozták létre, szerepük fontos volt az oklevelek előkészítésében és őrzésében is. Élükön a prépost vagy a dékán állt. A vidéki közösségeket –plébániák- presbiterek vezették, ám őket egyre gyakrabban nevezték plébánosnak. A klérus -papi rend- a katolikus vallás 6. szentsége, mely tagjaitól megkívánta a cölibátust, a nőtlenséget. Az egyházszervezet fenntartásában nemcsak klérikusok, hanem laikus, tehát világi személyek is részt vettek. E szervezet lényegi elemeit napjainkig őrzi. Az egyház fenntartásának legfontosabb forrása a tized –decima-, a termés egy tized része, melynek beszolgáltatását minden hívő számára kötelezően a frank Nagy Károly és Fia Jámbor Lajos rendelte el. E mellett jelentős jövedelem származott az egyre gyarapodó egyházi földbirtokból és a hívők adományaiból. Pápaság és Császárság Az európai politikát a 11-13. században meghatározó tétje az volt, hogy megvalósul-e az állam hatalma az egyház felett, ahogyan Bizáncban történt.. A hitélet megtisztításáért indult mozgalom Cluny kolostorából invesztitúra cölibátus szimónia Pápaság felkarolta a reformmozgalmat, segítségével kívánta megerősíteni a hatalmát az egyházon belül és a világi hatalommal szemben A XI. században a kolostori reformból nőtt ki az egész egyház reformja, amit gregorián reformnak nevezünk, a reformokat energikusan végrehajtó VII. Gergely A pápaság története során az egyik legkiemelkedőbb vezetője, és a középkor egyik meghatározó alakja Egyrészt a papság belső, erkölcsi megújulását tűzte ki célul, másrészt az egyház szabadságának kivívása, vagyis egyház kivonását a világi hatalmak gyámsága, befolyása alól.

Német-római Császárságban –Tk (Sz-fk) A pápák világuralmi igényét a VII. Gergely néven trónra lépő cluny szerzetes fogalmazta meg a legkövetkezetesebbe. Nemcsak az egyház függetlenségét kívánta biztosítani , hanem azt is felismerte, hogy egyetemes politikai hatalom létrehozására a világi uralkodók –a császárt is bele értve-középpontjábanképtelenek. Az egyházfő terveinek középpontjában a Szent Ágoston által megálmodótt, de a pápa által vezetett Civitas Dei (Isten országa) létrehozása állott. VII. Gergely IV. Henrik Invesztitúra háború kiközösítés Német-római Császárságban Tk,3-45.old: A pápák világuralmi igényét a VII. Gergely néven trónra lépő cluny szerzetes fogalmazta meg a legkövetkezetesebben. Nemcsak az egyház függetlenségét kívánta biztosítani , hanem azt is felismerte, hogy egyetemes politikai hatalom létrehozására a világi uralkodók –a császárt is bele értve- képtelenek. Az egyházfő terveinek középpontjában a Szent Ágoston által megálmodott, de a pápa által vezetett Civitas Dei (Isten országa) létrehozása állott. Megtiltotta a szimóniát, kötelezővé tette a cölibátust, a papi nőtlenséget…. 1075-ben DictatusPapae című iratban kifejtette a pápa hatalmi igényeit. … a pápai főhatalmat a politikai életre is kiterjesztette az egyházi hűbéreseken nyugodott a császári hatalom, ezért a császár nem mondott le az invesztituráról 1122 A Canossa-járás A megbocsátás után a harcok ismét fellángoltak. Egyik fél sem engedett a követeléseiből. Gergely és Henrik utódai között a harcok váltakozó eredménnyel folytak.

Az invesztitúraharc áttekintése Tk (Sz-Fk)-10.old Kövesse nyomon az ábra segítségével az eseménytörténetet! Milyen következményei lettek az évszázados küzdelmeknek? Mely adatok, illetve összefüggések szerepeltetésével lehetne az ábrát még érthetőbbé tenni? Kövesse nyomon az ábra segítségével az eseménytörténetet! Milyen következményei lettek az évszázados küzdelmeknek? Mely adatok, illetve összefüggések szerepeltetésével lehetne az ábrát még érthetőbbé tenni?

Krisztus a pápának a mennyország kulcsát, a császárnak pedig kardot adott

Német-római Császárságban Tk.II.(Sz-Z)28. old: Már VII: Gergely és IV. Henrik is halott volt akkor, amikor a pápaság és a császárság küzdelmének első felvonása lezárult. Az 1122-ben megkötött wormsi konkordátummal kompromisszumos megoldás született. Az egyezség alapján a pápaság elvesztette a főpapok kinevezési jogát, az egyházi hűbér intézménye azonban megengedett maradt: a püspököt mint hűbérest (a hűbérbe kapott püspöki birtok urát) a császár képviselője iktatta be. A császárság és a pápaság harca eredményeképp az európai fejlődés eljutott egy fontos állomásig. EURÓPA NYUGATI FELÉN A CSÁSZÁR ÉS A PÁPA MEGOSZTOZOTT A HATALMON. EZ MEGAKADÁLYOZTA AZ EGYHÁZI ÉS A VILÁGI HATALOM BIZÁNCI JELLEGŰ ÖSSZEFONODÁSÁT. Pápaság Német-római Császárságban 1122 megosztották az invesztitúra jogát Wormsi konkordátumban A megállapodást mind két fél a maga javára kívánta fordítani, ennek következtében a harcok évtizedekre kiújultak, döntő győzelmet egyik fél sem tudott kicsikarni. A pápaság és a császárság küzdelmének eredményeként: - A pápaság szerepe megnőtt az egyházon belül, de nem sikerült a világi hatalom felé kerülnie, a Német-római Birodalom részeire hullott, s a császári hatalom névlegessé vált 1122 - a katolikus Európában a pápaság, s ezáltal az egyház megőrizte függetlenségét a világi hatalommal szemben. Önálló hatalmi tényező maradt Mintát adva ezzel ahhoz, hogy más társadalmi csoportok (nemesség, polgárság) is önálló hatalmi tényezővé szerveződjenek

A katolikus egyház felépítése a XI-XIIII. században Az ábra apalpján jellemezze egy szóval az egyházszervezetet! Jellemezze ezen belül a pápa szerepét! Mi a jelentősége ebben a rendszerben a biborosonak és a zsinatnak? Mely szerzetesrendek alakultak meg a korszakban? Mi volt a szerepe az egyes szerzetes rendeknek létrejöttük időszakában? A katolikus egyház felépítése a XI-XIIII. században Tk (Sz-Fk)-12.old

A pápaság fénykora III. Ince Inkvizíció eretnekség INKVIZíCIÓ:(latin vizsgálat), az eretnekség kiírtására létrehozott egyházi törvényszék. Az inkvizíciót az albigensek elleni háborúk idején állította fel III. Ince pápa, majd az 1215-ös lateráni zsinaton hivatalos egyházi intézménnyé nyilvánították ERETNEKSÉG: az egyházi zsinat által elfogadott tanokat bíráló vagy tagadó személy. Ilyenek voltak az ókorban az ariánusok (szenthármasságot tagadók) középkorban az albigensek, valdensek, bogumilok KOLDULÓRENDEK: XIII.sz. Az eretnek mozgalmak ellensúlyozására létrehozott, teljes szegénységet fogadó szerzetes rendek, ilyenek a domonkosok, ferencesek Tk.3.-59. old: A XII. században az egyháznak új kihívásokkal kellett szembenéznie az eretnek mozgalmakkal.Az eretnekekkel szembeni küzdelemben már nem lehetett a hagyományos eszközökkel fellépni. Olyan mozgalmakat kellett velük szembe állítani, melyek életmódjukban követték az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet, ugyanakkor elszánt hívei voltak a pápaságnak. 1205-ben egy Domenique Guzman nevű szerzetes kereste fel III. Ince pápát, hogy engedélyezze a kunországi térítést. III. Ince felismerte a művelt szegénységet hirdető Domonkos személyében rejlő lehetőséget, s inkább a katharok visszatérítésére küldte. 1215-től elnyerte a a pápától a főinkvizitori címet is. Az inkvizíció olyan egyházi bíróságot jelent, melynek feladata az eretnekek felkutatása és elitélése. (Az első invizítorok ciszterciek voltak). Domonkos követői 1217-ben szerveződtek szerzetesrenddé, s látványos európai terjedésüket megkönnyítette, hogy tipikusan városi életet éltek.  http://lexikon.katolikus.hu/I/inkviz%C3%ADci%C3%B3.htmlII. Kialakulása. Az ~ intézménye és büntető jogköre több lépcsőben alakult ki. Az 1162-es montpellier-i és az 1163-as tours-i zsinat kidolgozta III. Sándor p. (ur. 1159-81) tervezetét az eretnekek elleni rendszeres és erélyes eljárásról. Eszerint az eretnekségek szítóit börtönre és vagyonvesztésre kellett ítélni. Ezt ismételte meg 1179: a III. lateráni zsinat. Az egyh. és világi hatalom együttes föllépése az eretnekek ellen az 1184-i veronai zsinat idejére esik. Ez az idő a római jog reneszánsza, melyből kiindulva Barbarossa (I.) Frigyes (ur. 1155-90) ném-róm. cs. (és más uralkodók) az eretnekeket az államhatalom veszélyeztetőinek mondta ki, s birod. átokkal sújtotta (jószágvesztés, számkivetés). A zsinat a vádemelési (accusatio) eljárás helyett a felkutatási (~s) eljárást írta elő. III. Ince p. (ur. 1198-1216) e rendelkezést 1199: nemcsak megerősítette, hanem kimondta, hogy az eretnekség a régi római felségsértéssel (crimen laesae majestatis) azonos, s ellene a papságnak vádemelés nélkül is, ex officio föl kell lépnie. - A IV. lateráni zsinat 1215: az ~ történetének fontos állomása: III. Ince rendelete egyh. törvényerőre emelkedett (3. kánon), II. Frigyes cs. (ur. 1212-50) 1224: birod. törv-nyé tette. Ugyanakkor a zsinat az ártatlanokra nagyobb figyelmet fordítva szabályozta az ~ bírói eljárását: az egyh. és világi hatóság joga és kötelessége a gyanúsakat fölkutatni, nevüket nyilvánosságra hozni; a vádlottaknak 1 havi kegyelmi időt (tempus gratiae) adtak a javulásra, melynek elteltével a feljelentést foganatosították; 2 megbízható tanú vallomása döntő volt. III. Ince (1198-1216) A pápaság hatalma csúcsán: III. Ince teokratikus reformpápasága /egyháztörténelem http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/A+vir%E1gz%F3+k%F6z%E9pkor/3.+r%E9sz%3A+A+p%E1pas%E1g+hatalma+cs%FAcs%E1n%3A+III.+Ince+teokratikus Az egyházfőnek azonban szembe kellett néznie az egyház világi hatalma, gazdagsága ellen fellépő mozgalmakkal. Inkvizíció eretnekség Az inkvizició védelmében / Mandiner http://mandiner.blog.hu/2011/06/06/az_inkvizicio_vedelmeben http://mandiner.blog.hu/2011/06/10/a_spanyol_es_a_romai_inkvizicio Marian T. Horvat A szent inkvizíció: mítosz és valóság http://web.t-online.hu/kesz/jel/03_01/mitosz.html Az inkvizíció története /sulinet http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/az-inkvizicio-tortenete

A pápaság fénykora III. Ince Inkvizíció eretnekség INKVIZíCIÓ:(latin vizsgálat), az eretnekség kiírtására létrehozott egyházi törvényszék. Az inkvizíciót az albigensek elleni háborúk idején állította fel III. Ince pápa, majd az 1215-ös lateráni zsinaton hivatalos egyházi intézménnyé nyilvánították ERETNEKSÉG: az egyházi zsinat által elfogadott tanokat bíráló vagy tagadó személy. Ilyenek voltak az ókorban az ariánusok (szenthármasságot tagadók) középkorban az albigensek, valdensek, bogumilok KOLDULÓRENDEK: XIII.sz. Az eretnek mozgalmak ellensúlyozására létrehozott, teljes szegénységet fogadó szerzetes rendek, ilyenek a domonkosok, ferencesek Tk.3.-59. old: A XII. században az egyháznak új kihívásokkal kellett szembenéznie az eretnek mozgalmakkal.Az eretnekekkel szembeni küzdelemben már nem lehetett a hagyományos eszközökkel fellépni. Olyan mozgalmakat kellett velük szembe állítani, melyek életmódjukban követték az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet, ugyanakkor elszánt hívei voltak a pápaságnak. 1205-ben egy Domenique Guzman nevű szerzetes kereste fel III. Ince pápát, hogy engedélyezze a kunországi térítést. III. Ince felismerte a művelt szegénységet hirdető Domonkos személyében rejlő lehetőséget, s inkább a katharok visszatérítésére küldte. 1215-től elnyerte a a pápától a főinkvizitori címet is. Az inkvizíció olyan egyházi bíróságot jelent, melynek feladata az eretnekek felkutatása és elitélése. (Az első invizítorok ciszterciek voltak). Domonkos követői 1217-ben szerveződtek szerzetesrenddé, s látványos európai terjedésüket megkönnyítette, hogy tipikusan városi életet éltek. III. Ince A pápaság hatalma csúcsán: III. Ince teokratikus reformpápasága /egyháztörténelem http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/A+vir%E1gz%F3+k%F6z%E9pkor/3.+r%E9sz%3A+A+p%E1pas%E1g+hatalma+cs%FAcs%E1n%3A+III.+Ince+teokratikus Az egyházfőnek azonban szembe kellett néznie az egyház világi hatalma, gazdagsága ellen fellépő mozgalmakkal. Inkvizíció eretnekség Az inkvizició védelmében / Mandiner http://mandiner.blog.hu/2011/06/06/az_inkvizicio_vedelmeben http://mandiner.blog.hu/2011/06/10/a_spanyol_es_a_romai_inkvizicio Marian T. Horvat A szent inkvizíció: mítosz és valóság http://web.t-online.hu/kesz/jel/03_01/mitosz.html Az inkvizíció története /sulinet http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/az-inkvizicio-tortenete

Szent Ferenc Kolduló rendek INKVIZíCIÓ:(latin vizsgálat), az eretnekség kiírtására létrehozott egyházi törvényszék. Az inkvizíciót az albigensek elleni háborúk idején állította fel III. Ince pápa, majd az 1215-ös lateráni zsinaton hivatalos egyházi intézménnyé nyilvánították ERETNEKSÉG: az egyházi zsinat által elfogadott tanokat bíráló vagy tagadó személy. Ilyenek voltak az ókorban az ariánusok (szenthármasságot tagadók) középkorban az albigensek, valdensek, bogumilok KOLDULÓRENDEK: XIII.sz. Az eretnek mozgalmak ellensúlyozására létrehozott, teljes szegénységet fogadó szerzetes rendek, ilyenek a domonkosok, ferencesek Tk.3.-59. old: A XII. században az egyháznak új kihívásokkal kellett szembenéznie az eretnek mozgalmakkal.Az eretnekekkel szembeni küzdelemben már nem lehetett a hagyományos eszközökkel fellépni. Olyan mozgalmakat kellett velük szembe állítani, melyek életmódjukban követték az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet, ugyanakkor elszánt hívei voltak a pápaságnak. 1205-ben egy Domenique Guzman nevű szerzetes kereste fel III. Ince pápát, hogy engedélyezze a kunországi térítést. III. Ince felismerte a művelt szegénységet hirdető Domonkos személyében rejlő lehetőséget, s inkább a katharok visszatérítésére küldte. 1215-től elnyerte a a pápától a főinkvizitori címet is. Az inkvizíció olyan egyházi bíróságot jelent, melynek feladata az eretnekek felkutatása és elitélése. (Az első invizítorok ciszterciek voltak). Domonkos követői 1217-ben szerveződtek szerzetesrenddé, s látványos európai terjedésüket megkönnyítette, hogy tipikusan városi életet éltek. Szent Ferenc http://mitalmodtal.blogspot.hu/2013/09/benozzo-gonzoli-iii-ince-papa-alma.html Benozzo Gonzoli: III. Ince pápa álma, amint Szent Ferenc megtartja az omladozó templomot és III. Ince pápa jóváhagyja a regulát (Dream of Innocent III and the Confirmation of the Rule, 1452) Francesco /Assisi Szent Fenerc élete/ http://www.youtube.com/watch?v=61apilTuIeM III. Ince pápa álma Szent Ferenc Alapítvány honlapja. http://www.magnificat.ro/portal/index.php/szent-ferenc-alap-mainmenu-144/kiadvaink-mainmenu-154/206-roeviden/9006-iii-ince-papa-alma Kolduló rendek életmódjukban követték az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet, ugyanakkor elszánt hívei voltak a pápaságnak. Szent Domonkos http://tortenelemklub.com/koezepkor/korai-koezepkor/81-az-els-es-legjelentsebb-szerzetesrendek-kialakulasa

Arisztotelésznek skolasztika Aquinói Szent Tamás HIT TUDOMÁNY Tk ( Sz)-170.old Tk (Sz, Sz)-31. old: A XII. századra az egyház belső megújulásával párhuzamosan a szellemi élet is felpezsdült, nagyban elősegítette ezt az újbóli felfedezése Arisztotelésznek Az európai kultúrában ismét megjelent a kételkedés és az okok keresése…A hit kérdéseit új módon kezdték megközelíteni…a legfontosabb kérdés HIT összeegyeztetése TUDOMÁNY A XII. században pezsgő szellemi élet alakult ki a városok székesegyházi iskoláiban, innen származik a kor filozófiájának elnevezése: skolasztika Aquinói Szent Tamás A XIII. században összefoglalta kora tudását. A kényes egyensúlyt a teológia és a többi tudomány között úgy szabályozta, hogy szétválasztotta a kettőt, de az elsőbbséget meghagyta a teológia számára. Ezzel nagy lépést tett előre, mivel így biztosította mind a teológia mind a tudományok viszonylagos szabad fejlődését. Tk.3-111. old. Skolasztika : az iskolában azt jelentette, hogy a hallgatók a tekintélyek (auktorok) műveit értelmezték, s megpróbálták Arisztotelész filozófiáját a Szentírással összeegyeztetni, és az esetleges ellentmondásokat feloldani. A skolasztikus gondolkodás középpontjában a hit-értelem-tekintély hármasságának egymáshoz való viszonya áll. …..A skolasztikus gondolkodás csúcspontját Aquinói Szent Tamás (1224-1274) munkásságában érte el. Fő művében, a Summa Theologiae-ben megpróbálta bízonyítíni a kinyilatkoztatásnak és magának Istennek a létét. Ezzel lényegében kijelölte a tudományos gondolkodás feladatát „…hogy beírja az emberi lélekbe az univerzum egész rendjét, valamennyi okát és elvét.” http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1274_marcius_7_aquinoi_szent_tamas_halala/

13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban! Krisztus

Keresztes hadjáratok

1095 Keresztes hadjáratok II Orbán pápa A XI. században új hódító nép érte el Közel-Keletet, a muszlim szeldzsuk törökök. A szeldzsukok ellenőrzésük alá vonták a Szentföldet is. Az uralmuk alá került területen a zarándoklatot lehetetlenné tették a keresztények számára. 1095 II Orbán pápa a clermonti zsinaton a Szentföld felszabadítására szólította fel Európa keresztény lakosságát http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kozepkori-egyetemes/ch03s11.html Keresztes hadjáratok A hadjárattal Bizáncnak akart katonai segítséget nyújtani, de az európai háborúskodások, fosztogatások csökkentését is remélte tőle. Az első hadjáratban elfoglalták Jeruzsálemet, s kis hűbéres államokat hoztak létre, amelyben a hatalmat a hódító lovagok és leszármazottaik birtokolták. Az első hadjárat után ismét megindult a zarándoklat a Közel-Keletre. A zarándokok védelmére, a betegek ápolására a 12. században létre jöttek a lovagrendek. A Lovagok szerzetes fogadalmat tettek, és szerzetesi közösségekben éltek. Három jelentős rend alakult: teutonok templomosok johanniták A keresztesek elveszett erődje http://www.youtube.com/watch?v=9AnS9RDOQ0c

Templomosok Hugues de Payns Az eredeti lovagrend egyébként a Szentföldön alakult, a feltételezések szerint 1118-ban, amikor Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a szentföldi zarándokok védelmének szenteli. A templomos elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült. . A Templomos Rend pecsétje De Payns felkérésére Clairvaux-i Szent Bernát1132 és 1135 között megalkotta a rend szellemi programját összefoglaló,Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae (A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete) című írását. Rejtélyes vallás - 1. rész - Templomos lovagok http://www.youtube.com/watch?v=lm50dtX1gaI

XII. században új oktatási forma jelent meg a városokban Egyházi és világi adminisztráció egyetemek A XIV. századra már behálózták Nyugat-Európát és megjelentek Közép-Európában is. Határozza meg az ábra alpján az egyetemi autonómia jellemzőit! Mutassa be a középkori egyetem felépítését! Vegye számba és elemezze az oktatás tartalmi jellemzőit! A középkori egyetemek felépítése Tk II.(Sz-Fk)-64.old

A hadjáratok fő haszonélvezői az itáliai városok voltak A hadjáratok fő haszonélvezői az itáliai városok voltak. Velence a negyedik hadjáratot vetélytársa, Bizánc tönkretételére használta fel. 1202-1204-es negyedik keresztes hadjáratban, a lovagok elfoglalták a belharcokban meggyengült Bizáncot. Megalapították a Latin Császárságot(1204-61.). Az 1291-ben elfoglalt Akkon erődjének muszlim elfoglalásával a keresztes háborúk lezárultak Nyugat-Európára azonban hatott a keleti életmód és az újra megismert antik művészet és gondolkodás

A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun). A középkori uradalmak jellemző vonásai: – az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, – a jobbágyi viszony jellemzői, – a jobbágyi szolgáltatások fajtái. A mezőgazdasági technika fejlődése: – új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos – gazdálkodás), – terményfelesleg és népesség-növekedés. Emeltszint A Frank Birodalom: – Klodvig állama és a kereszténység felvétele, – a Karolingok felemelkedése, az arab előrenyomulás megállítása, – Kis Pippin és az egyházi állam kialakulása, – Nagy Károly birodalma, – a Frank Birodalom felbomlása (Verdun). KÖVETELMÉNY Hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, királyi udvar, kamara, kancellária, nyomásos gazdálkodás, hospes, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Justinianaus, 732, 800,   2.1 A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

Gazdaság HOSPES Városok Allodium Robot Jobbágy TK I. (Sz): 170-171 Gazdaság HOSPES: (latin: vendég) Ny.-Európából a XI-XII. sz-ban a túlnépesedés követkesztében kiváltságokért, szabad földterületekért Közép-Európába vándorolt parasztok és polgárok. A hospesek elősegítették a termelés szívonalának emelését, valamint a társadalmi fejlődést. URADALOM: TK. II.(Sz-Z)-48.old. A várak és az egyházi központok urai a VIII. századtól kezdve rákényszerítették hatalmukat a környék lakosságára- így alakult ki az uradalom. Az uradalomban egymás mellett élt a feudális társadalom három alapvető rétege: az EGYHÁZIAK (szerzetesek, világi papok), a LOVAGOK, akiket az tett lovaggá, hogy vagyonukból kitudták állítani a lovagi a lovagi hadviseléshez szükséges drága fegyverzetet, és a jobbágyokakik a világi és egyházi uraikan szolgáltatásokkal tartoztak. önellátó kétnyomásos háromnyomásos ÁRUTERMELÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS HOSPES Városok Allodium URADALOM Robot Jobbágy túlnépesedés

Falu és uradalom a középkorban Az ábra alapján határozza meg a jobbágytelek és a majorság fogalmát! Mi a kapcsolat közöttük? Tk( Sz, Z)- 48.old A A várak, valamint az egyházi központok urai a VIII. századtól kezdve rákényszerítették hatalmukat a környék lakosságára- így alakultak ki az URADALMAK. Az uradalmakon általában egymás mellett élt a feudális társadalom három alapvető rétege: az egyháziak (szerzetesek és világi papok), a lovagok, akiket azt tett lovaggá, hogy vagyonukból ki tudták állítani a lovagi hadviseléshez szükséges drága fegyverzetet, és a jobbágyok, akik világi és egyházi uraiknak szolgáltatásokkal tarttoztak. Falu és uradalom a középkorban Tk (Sz-Fk)- 185.old

A jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai Mely rétegekből alakult ki a jobbágyság? Hasonlítsuk össze a jobbágyság és korábbi dolgozó rétegek helyzetét! Kinek és milyen szolgáltatásokkal tartozott a jobbágy? Időben hogyan változhatott a szolgáltatások összetétele? Mely tényezők befolyásolták a változást? A jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai Tk I.(Sz-Fk)-187.old

Hűbérbirtok (feudum) Hűbéri lánc Tk 1 (Sz)-170.old önellátás Az uralkodó különböző szolgálatok teljesítéséért földet adományozott ez a Hűbérbirtok (feudum) Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott Hűbérúr Hűbéres adomámányozó megadományozott Kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és a és kötelességeik teljesítésére Katus László: A középkor története-217.old/ A 8 század végén és a 9 század elején megnőtt a hűbéresek száma, A legrangosabbak közülük a király vazallusai (hűbéresei ) voltak. Nagy Károly a hadsereg után a közigazgatásba is bevitte a hűbériséget, a grófok és püspökök az ő vazallusai lettek. A vazallus ekkor már lovas katona, akit a források a 10. századtól kezdve gyakran lovagnak is neveznek. A 8. századi források már leírják a vazallusi viszonyt létrehozó szertartást is. De a klasszikus hűbériség korának a 10-13.század tekinthető, a hűbéri intézmény rendszer ekkor fejlődött ki teljes egészében. Nemcsak a frank birodalom utódállamaiban (Franciaország, Németország, Burgund Királyság, Itália) találkozunk a hűbériség intézményeivel , hanem 1066 után Angliában, a keresztes hadjáratok nyomán a Jeruzsálemi Királyságban, a reconquista eredményeként Spanyolországban is…. A hűbéri viszony elsősorban két szabad ember közötti személyes kapcsolat, amely egy ünnepélyes szertartással jött létre. A leendő vazallus fegyvertelenül és hajdonfővel letérdelt a hűbérúr elé, és annak kérésére „Akar-e az én emberem lenni? azt felelte Akarok, majd összekulcsoltkezét a hűbérúr kezébe téve kijelentette, hogy az ő embere lesz. …A hűbéri kapcsolat a felek élettartamára szólt. A hűbéri kapcsolat mindkét fél számára kötelezettséggel járt. HŰBÉRI LÁNC/FT/: a társadalom fegyveres rétegei között fennálló személyes kapcsolat rendszer, az alá és fölérendeltségi viszonyok összessége a kora feudalizmus idején, Európa nyugati és egyes déli részein. A kapcsolatok alapja a földadomány (hűbérbirtok, beneficium és feudum) illetve az ennek a fejében adott hűbéri eskü. Az adományozó hűbérúr (senior), az adományban részesülő hűbéres (vazallus). A hűbéri lánc elején az uralkodó állt mint legfőbb birtok adományozó, a végén pedig a katonai felszereléssel önmagukat még ellátni képes kisbirtokosok. A király akaratát hűbéresei hajtották végre, így a kora feudális állam a hűbéri lánc segítségével működött HŰBÉRISÉG, HŰBÉRI TÁRSADALOM: a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer a kora feudalizmus idején. Mivel a hűbériség - minden szintjére igaz ,hogy a hűbéres csak a közvetlen felette álló hűbérúrhoz kötődik, e társadalomra jellemzőek e belső fegyveres konfliktusok (anarchia) A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere, Hűbériség Hűbéri lánc a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer

A középkori céhes ipar bemutatása. A középkori város jellemzői: – a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont), – önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok), – a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom). Emelt szint A céhek kialakulásának okai: – szűk piac – kis vásárlóerő, – kézművesség – minőség, – a minőség védelme – a munkafolyamat szabályozása. A céhes ipar jellemzői: – a céh: védelem a kontárokkal szemben és a minőségért, – szervezete, működése (mester, legény, inas, vándorlás, mesterremek), – szerepe a város védelmében.  Tk (Sz, Sz)-összegzés: A mezőgazdasági fejlődés eredményeként kibontakozott az árutermelés, a pénzgazdálkodás, nőtt a népesség: lehetővé vált a városok kialakulása. A városi önkormányzat a kommunák harca révén valósult meg. Megszerezték a bíráskodás, az adószedés, az önigazgatás és a szabad plébános választás jogát. A városi társadalom élén a jórészt távolsági kereskedelemmel foglalkozó patríciusok álltak. A polgárság zömét az érdekvédelmi szervezetekbe tömörült mesterek alkották. A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs tette ki. Az iparban az erőátvitel tökéletesítése révén elterjedtek a malmok: ez fellendítette a kohászatot , textil ipart. Két nagy nyugat-kelet irányú tengeri kereskedelemi övezet jött létre: a levantei és Hanza. A két régió termékei Champagne vásárainak piacain cseréltek gazdát. 2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása.

Mezőgazdaság fejlődése mesterségekre a város fejlődésre Felesleg mejelenése Tk 3 -64 old.) A változás első jelei a 11 században lesznek láthatóak. A mezőgazdasági termelés fejlődésével megjelent a felesleg, mely lehetővé tette a gabona iparcikkekre cserélését A vidék kereslete ösztönzőleg hatott a mesterségekre, s ez serkentette a városfejlődést. A munkamegosztás – város- vidék – biztosította a városok létét, s mindaddig képesek voltak növekedni, míg a vidék el tudta őket tartani. Kényes egyensúly alakult ki: ha ugyanis a vidéken rosszabb termésű évek következtek, a városokban éhínség pusztított, s általában hanyatlás kezdődött. Ez azonban csak az 1270-es évektől vált érzékelhetővé, az 1180 és 1270 közötti időszak az európai városfejlődés egyik legintenzívebb szakaszának tekinthető. iparcikkek Gabona cseréjét Ösztönzőleg hat mesterségekre a város fejlődésre Munka megosztás biztosította a városok létét

Távolsági kereskedők kézművesek KOMMUNA Ismertesse a XIII. századi nyugat-európai városok kialakulásának körülményeit! A 11. és 13. században alakultak ki a középkori városok, melyek a kereskedők és kézművesek autonóm közösségei voltak, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással. A várost nem a falak tették várossá, hanem a mentalitás, lakóinak gondolkodásmódja. A közép Itáliában és a Földközi-tenger partvidékén a római városok élnek tovább, a település, a lakosság, a társadalom folytonossága is megfigyelhető; - Az egykori római provinciákban is voltak római alapjai a városfejlődésnek, de folytonosságról itt nem beszélhetünk; Ahol nem volt római birodalom, ott alapított telepített városok jöttek létre. A 10. század második felében jelentek meg valamely püspöki székhely, kolostor, földesúri vár, azaz egy-egy hatalmi-igazgatási központ körüli nyílt települések, ahol kereskedők és kézművesek laktak. A kereskedők érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre (gilde 9-10. század), így ezzel ők szervezték meg a A burgus lakói közül először a kereskedők szervezték meg autonóm közösségeiket, a gildéket (9-10. sz.), később a kézművesek céheiket (12. sz.). Így érthető, hogy kereskedők irányításával jöttek létre az egész város közösségét képviselő communák, annak érdekében, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. (Katus László a középkori városok szabaságairól) Kolostor, földesúri vár Közlekedési csomópontok Hatalmi-igazgatási központ Püspöki székhely körül települések jelennek meg, ahol Távolsági kereskedők laktak Gildek (X. század) Érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre (Személyük és áruik biztonsága céljából) A kereskedők telepeihez sokan csatlakoznak, egyre nagyobb számban a kézművesek irányításával jött létre az egész város közösségét képviselő érdekeik védelmében KOMMUNA Céhek (XII. század) fő törekvése hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”

A középkori város felépítése Tk II.(Sz-Fk)-23.old Az ábra alapján határozza meg a városi önkormányzat fogalmát! Milyen csoportokra osztható a város társadalma? Milyen jogokkal rendelkeznek a különböző csoportok? Kinek a kezében van a város vezetése? Nevezze meg milyen fontos városi kiváltságot jelenít meg az ábrázolásmód! A középkori város felépítése Tk II.(Sz-Fk)-23.old

Tk II.(Sz-Fk)-9.old A céhek felépítése Kik szerveződtek céhekbe? Mi a fő feladata a céheknek? Mi határozza meg a feladatkör ellátását? Mi történik, ha nő vagy csökken a város piac körzete? Tk II.(Sz-Fk)-9.old A céhek felépítése

2.5 . A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. Középszint A román és a gótikus stílus: – jellegzetes építmények: katedrálisok, várak, kolostorok, – a stílusjegyek (román: dongaboltozat, zömök falak, lőrésszerű ablakok; gót: csúcs­íves boltozat, mérműves ablakok, fény, égre törő tornyok). A lovagi kultúra: – lovagi magatartás: lovagi erények (hősiesség, bölcsesség, önmérséklet), – a lovagi életmód: a lovagi torna, a lovagi költészet és a szerelem. Emelt szint Az egyetemek és az oktatás: – immunitás és függetlenség, – a tananyag és a fakultások, – a nyugati nagy egyetemek (Párizs, Oxford, Cambridge – XIII. század) és a közép-európai egyetemek (pl. Prága, Bécs, Krakkó – XIV. század) létrejötte. A skolasztika: – az antik kulturális örökség (Arisztotelész) beemelése, – hit és tudás viszonya. 2.5 . A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. Híres egyetemek Nyugat és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi ok­ta­tás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).

Félköríves dongaboltozat Román XI-XII.században bontakozott ki Nyugat és Közép-Európában Neve a római hagyományok követésére utal Félköríves dongaboltozat Speyer, székesegyház A templomokat, várakat Tömör falak Lőrésszerű ablakok Mainz, székesegyház

Román Középen kiemelkedő főhajó Wikipédia: A román stílusú építészet legmeghatározóbb elemei a templomok és kolostorok, megjelenésük a harcos egyház, a belviszályoktól és külső fenyegetésektől gyötört kereszténység jegyeit tükrözi: zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok. A stílusjegyek a korai keresztény, valamint a karoling építészetet ötvözik. A középkori egyházi építészet előképe az ókeresztény bazilika, amelynek jellemzői a középen kiemelkedő főhajó és az oldalt elhelyezkedő alacsonyabb mellékhajók. A román stílusú templomokra jellemző az egyes térrészek világos elrendezése. A templom alkalmanként erőd is volt, a helyi lakosok ellenséges támadás esetén a környék egyetlen kőépületébe menekültek és oda menekítették kincseiket is. A tömör, vastag falak, a kis résszerű ablakok a kor fegyverei ellen biztos védelmet nyújtottak. Nagyrészükre jellemző a boltozatok hangsúlyozása. Az antik arányrendet vagy nem ismerték, vagy nem tartották tiszteletben, így a templomokat olyan magasra építették amennyire statikailag lehetséges volt. A templomok nagy része kolostorokhoz tartozott, tájolásuk kelet-nyugati irányú. A kerengőt általában a templom déli fala mellé építették így nem árnyékolta be az épületet. A templomok építésénél legelőször az alapokat fektették le néha nedves, kis teherbírású talajba, hatalmas mennyiségű emberi munkaerő felhasználásával. A korabeli építészeknek meg kell küzdeniük a rossz talajviszonyokkal, hirtelen omlásokkal és a komoly esőzésekkel. Az alapozás után be kellett szerezni az építőanyagokat. Sokszor kőfejtőnek használták az antik műemlékeket. Gyakran az építtető törődött az építőanyag beszerzésével, sokszor az uralkodók személyesen foglalkoztak az anyagellátással. Ezután láttak munkához a kőfaragók, a szobrászok, az ácsok a kőművesek és segítőik. A művészek majdnem mindig névtelenek maradtak, csak az építtetők neve maradt fenn az utókorra. Egy román kori templom óriási erőfeszítések komoly veszélyek között készült el. Az egész lakosság részt vett az építkezésben, úgy gondolták, hogy aki építőanyag adományozásával vagy munkával közreműködik, részese lesz az isteni kegynek. Román A templomok szerkezete a római bazilikát követte: Középen kiemelkedő főhajó Oldalt két alacsonyabb oldalhajó

elnevezés a reneszánsz idején született Európa különböző országaiban a gótika különbözőképpen fejlődött. Franciaországban a stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis-i apátság karoling kori templomának átépítésénél figyelhetők meg. A gyors egymásutánban következő székesegyház-építkezéseken forrtak ki a francia katedrális-gótika jellegzetességei, melyek szomszéd országokban is elterjedtek. TK.3.-112/115: …A gótika - bár elemei a Duna vonaláig eljutottak- teljes nagyszerűségében csak a Rajna-Szajna vidékén és Angliában jelent meg. A gótikának a térbeliek mellett vannak időbeli korlátai is, Nyugat-Európában a 12-13. században virágzott, Európa középső vidékeire pedig a 14-15. században érkezett meg. Az új stílus megjelenése elválaszthatatlan az Észak-Franciaorzágban uralomra jutó skolasztikus gondolkodástól, az egyház 12. század végi diadalától és a korabeli gazdasági fejlődéstől. Az új művészet legjellemzőbb alkotásai az 1130-1270 között épült katedrálisok GÓTIKA elnevezés a reneszánsz idején született A középkort az ókorhoz képest visszaesésnek tekintette, így művészetét a barbárnak gótnak SKOLASZTIKA GÓTIKA Egyház diadala Gazdasági fejlődés Az új művészet legjellemzőbb alkotásai az 1130-1270 között épült katedrálisok

„mennybeli Jeruzsálemet” Katedrális - a középkori gondolkodás legteljesebb, végső alkotása, a világról szerzett ismeretek logikusan elrendezett egysége (szintézise) is. Új építészeti szemlélet fényben úszó „mennybeli Jeruzsálemet” jelenítették meg a hívők előtt, a kárhozat helyett az üdvözülés történetét mutatták be.‏ +879

Franciaországban a stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis-i apátság karoling kori templomának átépítésénél figyelhetők meg. A Párizs-melletti királyi Szent Dénes apátság építéstörténete - 3. rész http://multbanezo.blogspot.com/2009/09/parizs-melletti-kiralyi-szent-denes_13.html

A fődémek és a tetőzet terhét a pillérek és azokat oldalról erősítőt álpillérek tartották, ezáltal a falakon hatalmas ablakokat nyihattak Egy tipikus gótikus katedrális felépítése, Amiens

Kerek boltozatok helyett Csúcsíves boltozat

rózsaablakokat amelynek kör alakú felületét kőküllők osztják fel A homlokzatokon kedvelték a román stílustól örökölt rózsaablakokat amelynek kör alakú felületét kőküllők osztják fel A Notre-Dame nyugati homlokzata (1200-1240)

Lovagi kultúra lovag Nehéz páncélos harcos Lovagi eszmény Tk II.(Sz-Z)-12. old: Az egyház és a lovagok: A X. század végére szinte mindennapossá váltak a kialakuló lovasság és a megerősödött egyház összeütközése. A gyenge királyi hatalom, amely elvben a jog és a béke védelmezőjének tüntette fel fel magát, a gyakorlatban nem tudta megfékezni a lovagok harácsolását. A lovagok föltörték az egyház éléskamráit, pusztították birtokaikat. A dúló és fosztogató fegyveresek főként azok közül kerültek ki, aki semmit nem örököltek apjuktól. A koborlásra kényszerült lovagok száma folyton nőtt. Ez idő tájt vált szokássá, hogy a fiú gyermekek közül csupán a legidősebb örökölt. A püspökök és az apátok semlegesíteni akarták a kóbor harcosokat. Ezért meghirdették az ISTEN BÉKÉJE (Pax Dei) mozgalmat. A lovagoknak a főpapoknak előtt ünnepélyesen megkellett fogadniuk, hogy a hét bizonyos napjain (Általában szerda estétől hétfő reggelig és az ünnepnapokon nem harcolnak (Treuga Dei). A Franciaországból kiinduló mozgalom átterjedt Nyugat- Európa más országaira is. A lovagok indulatait és zabolátlan harci kedvét a pápa és a főpapok Isten szolgálatába állították. Célul tűzték eléjük az Ibériai-félsziget visszahódítását az araboktól, s később a Szentföld fordították figyelmüket Lovagi kultúra Tk (Sz, Sz)-34. old: lovag Nehéz páncélos harcos fegyverzete az egész testét befedő páncélzatból, pajzsból, dárdából és hosszú egyenes kardból állt. Fontos szerepe volt a nagy teherbírású lovaknak, melyeken a kengyel segítségével biztosan ültek a harcosok) A francia, német, spanyol nagyúri központokban, a lovagi tornák légkörében alakult ki a Lovagi eszmény A harcosok erényein az erőn, bátorságon, ügyességen kívül (elsősorban egyházi indítatásra) kiegészült a gyengék, a nők (Mária kultusz), az elesettek védelmével. Lovagi viselkedés szabályai: ha csak ideálként is, nagy előre lépést jelentettek a kora középkori katonaeszmény, a nyers erő kultuszához képest Lovagi tornák nélkülözhetetlen kelléke volt Lovagi költészet A francia trubadúrok és német minnesagerek énekeiben a harcok hősei és az imádott nő jelentek meg, ami a világi költészet színrelépését jelentette.

Érettségi feladatok

13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Műveletek, tartalmak Pont 13. A középkori egyház szerepe (rövid) Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a középkori egyház mindennapi szerepét mutatja be, és válasza tartalmazza, hogy az akkori emberek mindennapi életét a keresztény tanítások és az egyházi előírások határozták meg. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tartalmaz (pl.: a szerzetesrendek szerepe az oktatás, tudomány terjesztésében, a mezőgazdasági technika fejlődésében). 0-4 Tájékozódás térben és időbeneseményeket térben és időben M A vizsgázó a történelmi elhelyezi. T Rögzíti, hogy a kereszténység és a keresztény egyház társadalmi szervező erőként a IX-XI. század folyamán vált meghatározóvá Európában, és utal a keresztény egyház befolyásának területi vonatkozásaira. 0-4 Szaknyelvalkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (egyházi hatalom, törvények stb.) illetve a témához tartozó fogalmakat. (püspök, érsek, szerzetesrend, szolgálat stb.).0-4 Forrásokhasználata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: megállapítja, hogy a középkori egyház hatalmát Istentől (Krisztustól) eredezteti vagy a szerzetesrendek jelentős szerepet játszottak a középkori kulturális életben, illetve a munkakultúra elterjesztésében, és megállapítja, hogy a korszakot a különböző társadalmi csoportok közötti és belüli kölcsönös szolgálat (függés) rendszere határozta meg vagy hogy a keresztény tanítások (pl. isten előtti egyenlőség, végítélet) is hozzájárultak a hűbéri viszonyok létrejöttéhez. Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja, hogy a keresztény tanítások, egyházi előírások alapvetően meghatározták a korszakban az egyes ember és a társadalom életét. T Pl.: rögzíti, hogy a keresztény egyháznak jelentős szerepe volt a létrejövő és megerősödő királyi (császári) hatalom törvényesítésében és megállapítja, hogy az egyházi és a világi hatalom között megszülető hatalommegosztás szerepet játszott a rendiség későbbi létrejöttében. T Pl.: utal arra, hogy a keresztény előírások, szokások (pl. ima,böjt) jelentős mértékben meghatározták az emberek és a mindennapok életét és megállapítja, hogy a templomok voltak a közösségi élet legfontosabb színterei. 0-6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Aválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0-2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 2006 ÉRETTSÉGI 13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban!

Arató szerzetes Kódexmásoló szerzetes

(Adalbéron: Vers II. Róberthez, a frankok királyához) „Isten háza tehát, amelyet egynek hiszünk, három részre oszlik: egyesek imádkoznak, mások harcolnak, és ismét mások dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást. A szolgálat, amit egyik végez, a mások kettő munkájának a feltételét adja, mindenki a maga részéről köteles az együttest segíteni.” (Adalbéron: Vers II. Róberthez, a frankok királyához)

„Jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál. „A jobbágyok vasárnaponként a templomba jártak misére, itt kötöttek házasságot, itt keresztelték meg a gyermekeiket, s elhunyt hozzátartozóikat a templom körüli temetőben helyezték végső nyugalomra. A nagy egyházi ünnepeken ugyancsak a templomban gyűltek össze, majd a templomkertbe vonultak,ahol a földesúr bort és húst méretet ki számukra.” (tankönyvi szöveg) „Jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál. Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak.” (Assisi Szent Ferenc)

A Benedek-rendi szerzetesek napirendje

Német-római Császárság 1054 szkizma URADALOM Római katolikus Allodium Háromnyomásos Ortodox Jobbágy Egyházi Állam Német-római Császárság HOSPES VII. Gergely IV. Henrik Robot kiközösítés Invesztitúra háború 1122 Városi önkormányzat III. Ince Kolduló rendek céh eretnekség Szent Ferenc Román stílus Inkvizíció Szent Domonkos skolasztika Aquinói Szent Tamás egyetemek Gótika Lovagi kultúra 1095

Német-római Császárság 1054 szkizma URADALOM Római katolikus Allodium Háromnyomásos Ortodox Jobbágy Egyházi Állam Német-római Császárság HOSPES VII. Gergely IV. Henrik Robot kiközösítés Invesztitúra háború 1122 Városi önkormányzat III. Ince Kolduló rendek céh eretnekség Szent Ferenc Inkvizíció Szent Domonkos Román stílus skolasztika Aquinói Szent Tamás Gótika egyetemek Lovagi kultúra 1095

1122