Karakterek formázása

A karakterek mérete Mértékegysége: pont Használt értékek: Beállítása Szövegtörzsben általában 10-12 pont körüli karaktermérettel dolgozzunk Címsorok lehetnek ennél nagyobb méretűek is, 14-20. Ennél nagyobb karakterméreteket ritkán használunk Beállítása Jelöljük ki a méretezni kívánt szövegrészt Használjuk a Formázó eszköztár Betűméret lenyílóját Olyan értéket is használhatunk, ami nincs bent a listában, ebben az esetben az értéket be kell írni a dobozba, majd ENTER 1. feladat Nyissuk meg az esztergom.doc állományt! A karakterméret legyen mindenhol 12 pontos Az első sorba írjuk be az Esztergom története címet, ez legyen 16-os méretű A szövegben szereplő évszámok karaktermérete legyen 14 pont

Karakterek típusa A karakterek típusa szabványokban szabályozott, azonosításuk fantázianevekkel történik (Arial, Times New Roman stb.) Alapvetően három csoportba sorolhatók a karakterek Talp nélküli Talpas Kézírást utánzó (script) Használat Papíron általában valamilyen talpas betűtípust használjunk. Címek kiemelésére lehet talp nélküli is Képernyőn inkább talp nélkülit. A script karakterekkel vigyázzunk, gyakran nehezen olvasható, illetve előfordul olyan is, hogy a típusban nincs magyar ő, ű. Beállítás Jelöljük ki a formázni kívánt szöveget Használjuk a Formázó menü Betűtípus lenyílóját

ARIAL, Times New Roman, Courier New, Brush Script MT Karakterek típusa Példák A második példában figyeljük meg az ő és ű betűket. Ebben a karaktertípusban nem volt megfelelő formájuk. Ilyen típusokat ne használjunk! 2. feladat Az esztergom.doc állományon végezzük el a következő formázásokat A cím legyen Arial betűtípusú Kossuth és Széchenyi neve legyen Courier New betűtípusú Az utolsó sorba írjuk be: Forrás-Internet, ez legyen Brush Script típusú ARIAL, Times New Roman, Courier New, Brush Script MT Kő Pál, köszörűs Megjegyzés A három leggyakrabban használt karaktertípust (Times New Roman, Arial, Courier New) ismerjék fel nyomtatásban is.

Karakterek stílusa A formázó eszköztáron három karakter stílust látunk kiemelve Félkövér Dőlt Aláhúzott Alkalmazás Szövegrészek kiemelésére, címek formázására Beállítás Szöveg kijelölése A megfelelő ikon használata (kezdőbetű azonosítja) 3. feladat Végezzük el az esztergom.doc dokumentumon a következő formázásokat Az első két bekezdés legyen félkövér Az utána következő három bekezdés legyen aláhúzott Az utolsó két bekezdés legyen dőlt

Felső és alsó index Az előtte lévő betűnél arányosan kisebb méretű, és egy kicsit följebb vagy lejjebb helyezkedik el. Használata: mértékegységek, időpontok, szakszövegek Példák: Létrehozás: Jelöljük ki azt a szöveget, melyet felső indexbe szeretnénk tenni Formátum\Betűtípus parancs Felső index jelölő négyzet (Alsó index) m2 , m3 , 1000 , x1;2 F1

Felső, alsó index 4. feladat Nyissunk meg egy új dokumentumot, majd gépeljük be a megadott szöveget és formázzuk meg a mintának megfelelően Megjegyzés Fontos tudatosítanunk már most az elején, hogy szigorúan váljon el egymástól a gépelés és a formázás folyamata! Először beírjuk a teljes dokumentumot utána formázunk csak. Persze hosszabb dokumentumoknál lehet kisebb egységekre is bontani ezt a folyamatot. Föl lehet hívni a figyelmet arra, hogy érdemes együtt kijelölni az ugyanúgy formázandó részeket. (CTRL nyomva tartva, egér húzással) így nem kell olyan sokszor bemenni a menübe. Szintén fontos ennél a feladatnál, hogy szigorúan csak annyi legyen kijelölve, amit formázni szeretnénk. Nyers szöveg Formázott szöveg

Kisbetű, nagybetű A szöveg írásmódja lehet Használat Mondatkezdő: A mondat első betűje nagy. Kisbetűs: csupa kis betűből áll. Nagybetűs: CSUPA NAGY BETŰBŐL ÁLL. Szókezdő: Minden Szó Nagy Betűvel Kezdődik Intézménynevek írása Váltás: Megcseréli a kicsit a nagyra. És fordítva is. mEGCSERÉLI A KICSIT A NAGYRA. éS FORDÍTVA IS. Hasznos, ha a CAPS LOCK-ot elfelejtettük kikapcsolni, és úgy írtunk be egy hosszabb szövegrészt. Használat Jelöljük ki a szöveget Formátum\Kisbetű Nagybetű parancs Válasszunk értelemszerűen

Színek A karakterszín változtatásához használjuk a formázó eszköztár Betűszín lenyílóját! Ha csak az ikonra kattintunk, akkor az utoljára használt színt rendeli hozzá. Lenyílót használva néhány alapszín közül választhatunk Választhatjuk a További színek… parancsot is Ha az Egyéni fület használjuk tetszőleges színt választhatunk (16,5 millió közül) Megjegyzés Csak akkor érdemes a szöveget színezni, ha színes nyomtatón kívánjuk kinyomtatni, vagy elektronikus úton szeretnénk továbbítani.

Formátum\Betűtípus\Térköz és pozíció Szöveg kiemelése Kiemelés A szövegkörnyezetből tartalmának fontossága miatt szeretnénk kiemelni egy szövegrészt, akkor a következők közül választhatunk Félkövér (már ismert) Aláhúzott (már ismert, mostanában ritkábban használatos) Dőlt (már ismert, értelemszerűen csak álló betűs környezetben) Kis kapitális (A kis betűhöz a nagy betűs alakot rendeli, kisebb méretben) Ritkított (A betűk közötti távolságot megnöveljük, mértékkel vigyázat) Megjegyzés A ritkítás mértékére hívjuk föl a figyelmet. Ha túl nagy, akkor a szó betűkre esik, nehezítve ezzel az olvashatóságot. A ritkítás mértéke attól is függ, hogy milyen méretű karakterekkel dolgozunk, 12-es méret esetén a 2 pont körülbelül megfelelő. Formátum\Betűtípus\Térköz és pozíció Formátum\Betűtípus

5. feladat Dolgozzunk az imént létrehozott indexes dokumentummal 5. feladat Dolgozzunk az imént létrehozott indexes dokumentummal. Végezzük el rajta a következő formázásokat! Az egyenlet gyökei: felirat legyen csupa nagybetűs A gyökök a felirattal együtt legyenek piros színűek Az erő nagysága legyen zöld Mentsük el a dokumentumot index.doc néven 6. feladat Nyissuk meg az esztergom.doc állományt, majd végezzük el rajta a következő formázásokat! Az első bekezdésben lévő Salvio Mansio, Esztergom és Visegrád szavak legyenek Kiskapitálissal formázva! Az első bekezdésben szereplő királyok nevei legyenek kiritkítva, a ritkítás mértéke 2 pont legyen!

Egyéb különlegességek Emelt, süllyesztett betűk Az indextől eltérően itt a méret nem változik meg csak a helyzet Betűpárok alávágása Ha egy betű és a rákövetkező között van még hely, akkor a rákövetkezőt egy kicsivel közelebb hozza. Például egy V után a következik, vagy egy T után e. Formátum\Betűtípus\Térköz és pozíció Megjegyzés Ezt csak akkor említsük meg, ha nagyon jó csoportban vagyunk, és az eddigi feladatokkal gyorsan végeztünk.

Formátum másolása Egy már kialakított Formátum átvitele a dokumentum egy másik részére Jelöljük ki a formázott szöveget Kattintsunk a Szokásos eszköztár ikonjára (Formátum másolása) Jelöljük ki azt a szövegrészt melyre át akarjuk vinni az adott formátumot Kijelölés közben az egérmutató bal oldalán egy ecset látszik Megjegyzés Ezt csak akkor említsük meg, ha nagyon jó csoportban vagyunk, és az eddigi feladatokkal gyorsan végeztünk. Ha itt nem volt rá idő, akkor valahol a bekezdések formázásánál említsük meg, mert nagyon hasznos eszköz lehet a formázás gyorsítására.

Házi feladat Házi feladat A minta alapján hozzuk létre saját dokumentumunkat! Karakterméret: Cím 16 pont, minden más 12 pont A szövegben a következő formázások vannak Félkövér, dőlt, aláhúzott, lehet több együtt is Kis kapitális Karakterszín Felső index Ritkítás Fontos, hogy először a nyers szöveget gépeljük be, majd a kapott minta alapján végezzük el a formázást Megjegyzés A kis óraszám miatt kérjük számon a házi feladatot. Legjobb lenne, ha saját e-mail címünkre küldenék el azt a tanulók.