Kutatás - ÍRÁS

A research-oriented mind is trained by repeated exercises in linking these connections all at once.

Téma Az általános érdeklődés területe Fontos vonulatok Mi a kutatási kérdés? Mi az igazolás? A források terjedelme Cimkézés, címadás Cikkekből származó szakirodalmi utalások Kulcsfontosságú személyekkel való beszélgetés Kutatás adatbázisokban Példák azonosítása Disszertáció adatbázis Kurzusok során felmerülő források Szürke források GondolkodásKeresés Elsődleges- másodlagos Elméleti iskolák Hiányok, lyukak Összehasonlítás- vonatkoztatás Elmélyítés Támogató érvek Cáfoló érvek Rendezés Annotációk Feljegyzés, visszakeresés Könyvtárakba rendezés/csoporto sítás, címekkel ellátás Nyers tételmondatok Nyers absztraktok Tartalomjegyzékek Fejezetek struktúrája Potenciális kutatási kérdések Írás

Elmélet Milyen ismeretelméleti feltevések? Milyen filozófiai alapok? Kapcsolódó területek (az interdiszciplinaritás szintje) Interdiszciplináris linkek Fontos gondolkodók Fontos elméletek Fontos munkák Kapcsolatfelvétel emberekkel Hogyan alakult ki az elméletnek ez a vonulata? Honnan ered? Származásvonal Példakeresés Miyen kapcsolódó elméletek? Fogalmazd meg, hogy az elméletnek ez a vonulata mennyiben érinti a témádat? Potenciális kutatási kérdések Cimkézés GondolkodásKeresésRendezés Írás

Módszer Milyen stratégia? Milyen taktika? A módszertannak megfelelő források A módszerre vonatkozó irodalmi források Példák az irodalomból Kapcsolatfelvétel A kulcsfontosságú források erős és gyenge pontjai Mi az, ami járható, elvégezhető? Diagramok készítése Potenciális kutatási kérdések Cimkézés GondolkodásKeresésRendezésÍrás

Végeredmény Elmélet – új megoldás, finomított magyarázat vagy modell Alkalmazás pl. design irányelvek vagy eszközök formájában A kettő együtt. PéldákEz még mindig az, amit szeretnék csinálni? A cimkék vizsgálata Jártasság az irodalomban. Más új munkák. Jövőbeli kutatás Kiegészítő cikkek. GondolkodásKeresésRendezésÍrás

1 Introduction 1.01 Why Write a Dissertation? 1.02 The Handbook 2 Starting 2.01 What is a Dissertation? 2.02 Selecting a Dissertation Subject 2.03 Assessing a Dissertation Subject 2.04 Choosing and Working with a Supervisor 2.05 Writing a Proposal

The dissertation The dissertation is not the appropriate place to sum up everything that you have ever thought or believed about architecture. It is a conscious and deliberate attempt to identify, define, explore and articulate a subject of some relevance both to the architectural discourse and to your own development as an architectural designer and thinker. Tudatos döntés és mérlegelés alapján kijelölni, körülhatárolni, megkutatni és kifejteni egy, az építészeti diskurzus és saját fejlődésed szempontjából is fontos témát.

3 Researching 3.01 What is Research? 3.02 Historical and Critical Methodology 3.03 Research Techniques 3.04 Libraries and Archives 3.05 The Internet

Research techniques Note-taking (források kijegyzetelése) – Csak a saját kutatás szempontjából releváns tartalmakat jegyzeteljük ki – Lehetőleg saját szavainkkal írjuk át a fontos megállapításokat – Fontos, idézendő részeket írjunk ki egy az egyben, itt viszont ügyeljünk a pontosságra, illetve a hely pontos megjelölésére. Recording Notes (saját gondolatok feljegyzése) – A felmerülő információkat, gondolatokat érdemes rögtön lejegyezni. Később nem vagy nem pontosan fogunk rá emlékezni – Hasznos, ha van külön kis jegyzetfüzeted. Filing materials (az anyag dokumentumokba rendezése) Photocopying – Csak a legszükségesebbeket másold! A másolással nincs megoldva az anyag feldolgozása! Illustrations Interviews, Surveys, Questionnaires – Neked kell kitalálni, mit szeretnél megtudni, ne az interjuvolttól várd el. – Fontos a gondos tartalmi és technikai előkészítés. – Felvétel vagy lejegyzés (milyen formában, az interjuvolt beleegyezése szükséges) – Általában felmerülnek utólagos kérdések Visiting Architecture Recording Sources – A források fontos feljegyzése, a szerzői és a saját megállapítások megkülönböztetése (a szándékos vagy szándékolatlan plagizálás elkerülése). Reviewing Thoughts – Írd le minél gyakrabban saját gondolataidat, kommentárjaidat, ne csak információkat és megállapításokat rögzíts! – Értékeld ki saját jegyzeteidet, feljegyzéseidet! – Írjál összefüggő gondolatokat, amikor csak lehet – Beszélj a kutatásodról másokkal, másoknak! Timetable

Libraries, Archives, Internet Építészeti gyűjtemények, tervtár (Építészeti Múzeum, Fővárosi Levéltár, Kiscelli Múzeum, Forster Gy. Központ) Könyvtárak (OMIKK, Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény, tanszéki könyvtárak) Folyóiratok Internet (átfogó oldalak, archívumok) Jegyzetelés elektronikus vagy kézi formában. A linkek szisztematikus gyűjtése. Utolsó megtekintés dátuma az irodalomjegyzékben.

4 Writing 4.01 Structuring a Dissertation – Írd le, miről fogsz beszélni (bevezetés: az értekezés tárgya - értelmező kerete, módszertana – a tárgy eddigi megközelítései – az értekezés felépítése) – Tárgyalás (a téma részletes, fejezetekre vagy paragrafusokra tagolt kifejtése (a részek tagolása – az egyes részek tematikus súlypontja – a részek egymáshoz viszonyított nagysága/aránya – a részek közötti kapcsolatok megteremtése – az egyes részek végigírása – bekezdések szerinti tagolás) – Összegzés, lezárás (összefoglaló megállapítások, kitekintés) 4.02 Working Methods – Megfelelő előkészítés: saját jegyzetek rendezése, áttekintése, az egyes részekhez újbóli átnézése – ha a jegyzetelés során leírtál fontos gondolatokat, megfogalmaztál részeket, ezek beemelhetők a készülő értekezésbe – hasznos lehet a megírandó részhez rövid, címszavas vázlatot készíteni – Maradj a tárgynál, ne kalandozz el túlságosan, bármilyen érdekesnek tűnik is. Válogass a meglévő anyagodban, anyagodból. A megírás folyamata kicsit olyan, mint filmkészítésnél a vágószoba. – A megírt részeket érdemes újraolvasni, tartalmilag, arányokban pontosítani. Ehhez segítséget nyújt, ha mások is elolvassák és véleményezik a szöveget. – Fontos a szöveg tartalmi és nyelvi ellenőrzése (ehhez kinyomtatva is át kell olvasni a szöveget!) Illustrations 4.04 Referencing 4.05 Bibliographies 4.06 Plagiarism 4.07 Submitting a Draft 4.08 Word-Processing 4.09 Alternative Dissertations

5 Presenting 5.01 General Presentation 5.02 Illustrations 5.03 Computer Software 5.04 Assessment Criteria 5.05 Oral Examinations 6 Afterwards 6.01 Further Research and Study 6.02 Publications 6.03 Troubleshooting

7 Dissertation Examples 7.01 Joseph Godlewski, "Alien and Distant: Rem Koolhaas on Film in Lagos, Nigeria." 7.02 Ocean Howell, "The 'Creative Class' and the Gentrifying City: Skateboarding in Philadelphia's Love Park." 7.03 Mairi Johnson, "Once Upon a Sign: Relationships of Architecture and Narrative in the United States Holocaust Memorial Museum." 7.04 Joanna Rapp, "A Geometrical Analysis of Multiple Viewpoint Perspective in the Work of Giovanni Battista Piranesi: an Application of Geometric Restitution of Perspective." 7.05 Amy Thomas, "'Mart of the World': an Architectural and Geographical History of the London Stock Exchange."

Szakaszokra bontás, rövid és hosszútávú. Egyéni / csoportos. Adott év – három év – teljes folyamat A tematikus év mint viszonylag önálló egység. 1. félév: indítás, témakijelölés, anyaggyűjtés, forráskeresés- és feldolgozás. Első áttekintés: hipotetikus vázlat, részfeladat kijelölése.

(Meg)írás Előkészítés: témakijelölés, anyaggyűjtés- és feldolgozás Saját jegyzetek rendezése, átgondolása, vázlat Piszkozat készítése A végleges változat kialakítása Források, hivatkozások, nyelvi ellenőrzés.

Műfaj – Ismertetés (alapmunka, kézikönyv, disszertáció feldolgozása, amelyből megismerhetők az adott témakör fontos megközelítései, fogalmai, részterületei és azok összefüggése). Példa:: Török Bence, fenntarthatóság – keretek – előfeltételek tisztázása: általában lehetnek olyan fontos kérdések, előfeltevések, amelyeket a választott témához tisztázni kell, jóllehet aztán a konkrét tanulmányba nem kerülnek be explicit módon. Ide tartozik a megfelelő szakirodalmi tájékozódás is, amellyel elkerülhető, hogy újra feltaláljuk a melegvizet.Példa: Máthé Dóra lakótelep, Hurták Gabi – tematikus áttekintés, problémavázlat Példák: Ilyés Zsuzsa, Biri Balázs, Trang, Soltész Judit, Tátrai Ádám, Weisskopf András – Részprobléma kidolgozása: Skaliczky Judit – Tanulmány, beszámoló: Kun Tamás, Szabó Péter, Oroszlány Miklós

Ismertetés: szelekció, kiemelés, értékelés: Török Bence Tanulmány, problémavázlat: témakörök kijelölés és vizualizációja (Kun Tamás) Átfogó kép és személyes helykeresés igénye (Hurták Gabi)

Kézikönyv és szakcikk Kéziköny: lexikonok, tankönyvek, összefoglaló – enciklopédikus művek, amely áttekintést, általános iránymutatást adnak egy-egy témáról, területről. Nem egy konkrét tudományos kérdésnek járnak utána, hanem többé-kevésbé kanonizált tudományos álláspontokat ismertetnek, eligazítást nyújtva a már létező irányok és felfogások között. A monográfiák, szakcikkek viszont egy-egy kérdés, téma feldolgozását nyújtják. A megfelelő szakirodalom feldolgozása megismertet a már kialakult felfogásokkal, elgondolásokkal (ezáltal nem kell újra feltalálni a melegvizet), s a saját gondolkodást is erősíti, továbbviszi a szempontok gazdagságával. A gondolatok, ötletek, kutatási eredmények összeadódnak. (Blaskó – Hamp, Írás 1.0., 143, 172)

A kutatási kérdés újrafogalmazása Kiinduló kérdésünk a munka folyamán gyakran elhomályosul, felülíródik vagy átértelmeződik. A szakirodalom tanulmányozása, illetve a továbbgondolás során rájöhetünk arra, hogy valójában még nagyon messze vagyunk attól, hogy az eredeti kérdésünket feltehessük – vagy épp ellenkezőleg: hogy az eredeti kérdésünket érdemes tágabb kontextusban vizsgálni. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen típusú felismerések a munka fontos lépéseit jelentik, és érdemes az elkészülő dolgozatban is utalni rájuk. (Vö. Blaskó – Hamp, 174)

Szó szerinti és nem szó szerinti hivatkozás

Konzultációk és prezentáció 1. konzultáció egyeztetett időpontban: március 18-ig. – Kibővített dokumentáció, új annotált tételek, illetve ismertetés, vázlat 2. konzultáció egyeztetett időpontban: április 22-ig. – A tanulmány témájának körülhatárolása, részletes vázlat, megírt részekkel. Dilemmák

A történeti kutatás fő jellemzői A történeti kutatás a múlt valamely vonatkozását tárja fel. Ehhez különböző taktikákra van szükség. Értelmezés: a múlt feltárása dialógus a történész és a bizonyítékokként kezelt források között. A történész személy, de intézményes szerepben. A források megtalálásának technikai és kezelésének elméleti feltételei. Narratívába rendezés: összefüggések felállítása, történeti elbeszélés kialakítása (Hayden White)

Kulturális fordulat – Az Annales történeti iskola (politikatörténet helyett társadalom- és mentalitástörténet – strukturalista történetírás) – Aktív párbeszéd az antropológia és a történelem/történettudomány között – Michel Foucualt nagy hatású elgondolásai a hatalom, a tudás, az igazság gépezetének/megállapításának szerepéről a társadalomtörténetben – A gender témák előtérbe kerülése – A kultúra tanulmányozásának előtérbe kerülése a történeti kutatásaban

1: Bevezető: jellemzők 2: Stratégia: történeti narratíva 3: Elméleti iskolák 1.1: múlt megismertetése 1.2: interpretáció-értelmezés 1.3: narratíva 1.4: kulturális fordulat 1.5: térbeli fordulat 2.1: történet narratív mondatokból 2.2: történeti narratíva és irodalmi alkotás 2.3: képzelet és értelmezés szerepe 3.1: pozitivista: a „lefedő törvény” 3.2: történelem mint az „abszolút szellem” változása 3.3: strukturalizmus 3.4: posztstrukturalizmus Linda N. Goat, David Wang: Architectural Research Methods, John Wiley & Sons, New Jersey, 2013 Historical Research 1: Bevezető: jellemzők Természettudomány ok (XX. sz. kezdete) Módszertanilag kontrollált kutatás eredménye az objektív tudás (Georg Iggers) A világon egyfajta történelem írható „A” világtörténelem Kulturális fordulat Annales: nagy események történelme (politika) helyett tágabb szociális-kulturális kutatás Antropológia-történelem közti aktív párbeszéd Meta-narratívák (J.F. Lyotard) Foucault: erő-tudás-hatalom viszonya Gender issue Makrotörténelem helyett mindennapi élet története (vernakuláris – Iggers, 2005) Művészet: széleskörű (ruházkodás, mindennapi eszközök, épületek…) „public history” Dolores Hayden: The Power of Place: Urban Landscapes as Public History waterbury-i rézmunkások, New York-chinatowni szemétszedők

Bizonyíték, bizonyítás Determinative Evidence (egzakt bizonyítékzó – évszám, tárgyi bizonyíték, egyéb dokumentumok – pl. arány, mérés, példa: San Lorenzo bazilika) Contextual Evidence (az adott korszak, környezet szellemi v. fizikai hatása) Interferential Evidence (közvetett, levezetett bizonyíték – pl. Frederick Robie vonzódása a modern tárgyak, autó iránt, Frank Lloyd Wright megbízása) Recollective Evidence (visszaemlékezésen alapuló bizonyíték)