Albert Einstein és a Gravitáció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Radnóti Katalin Eötvös Loránd Tudományegyetem
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
II. Fejezet A testek mozgása
Stacionárius és instacionárius áramlás
Mozgások I Newton - törvényei
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
I S A A C N E W T O N.
Tartalom. A geodetikus precesszió és a „drag”. A GP-B kísérlet.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
A korlátozott síkbeli háromtestprobléma
Albert Einstein munkássága
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
Newton mechanikája gravitációs elmélete
Speciális relativitáselmélet keletkezése és alapja
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Mérnöki Fizika II előadás
Általános relativitáselmélet,
Az űrhajózás fogalmai Készítette: Heiszler József
Egyenletesen változó mozgás
I. Törvények.
Hőtan.
Fm, vekt, int, der Kr, mozg, seb, gyors Ütközések vizsgálata, tömeg, imp. imp. megm vált ok másik test, kh Erő F=ma erő, ellenerő erőtörvények több kh:
Isaac Newton.
A fénysugár eltérülése
A csillagászat keletkezése
A Galilei-transzformáció és a Galileiféle relativitási elv
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Bevezetés a relativitáselméletbe II. Általános Relativitáselmélet
5. előadás A merev testek mechanikája – III.
Pozsgay Balázs IV. évfolyamos fizikus hallgató
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
Energia megmaradás Kalacsi Péter.
Ikerparadoxon.
Issac Newton Gravitáció
Az órák szinkronizálása
Newton és gravitációs törvénye
Szerző: Kostyalik Marcell 9.c
Galileo Galilei élete és munkássága
Ludwig Boltzmann.
A tehetetlen és a súlyos tömegről
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
A harmonikus rezgőmozgás származtatása
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
Az ősrobbanás Szebenyi Benő.
Nyeste Maja 9/b. Tartalomjegyzék: Tér (3.-5.) Tér (3.-5.) Tudósok (6.-7.) Tudósok (6.-7.) Anyag (8.) Anyag (8.) Érdekességek (9.) Érdekességek (9.) Forrás.
A tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg
Newton : Principia Katona Bence 9.c..
Albert Einstein és a gravitáció.
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
Készítette:Király Anita 9.b Forrás: Wikipédia
A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Eötvös Loránd és az ingája
Isaac Newton Principia
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
Isaac Newton és a gravitáció
Készítette:Longo Paolo
Testek tehetetlensége
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
AZ UNIVERZUM GEOMETRIÁJA
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
AZ ERŐ FAJTÁI.
Hőtan.
Előadás másolata:

Albert Einstein és a Gravitáció Turánszki Zoltán 9.c Albert Einstein és a Gravitáció

Tartalomjegyzék Albert Einstein Általános relativitás Általános relativitás II. Általános relativitás III.:Az ekvivalencia-elv Általános relativitás IV.:Az elmélet lényege I. Általános relativitás IV.:Az elmélet lényege II. Általános relativitás V.: Kísérleti bizonyítékok I. Általános relativitás V.: Kísérleti bizonyítékok II. Forráslista

Albert Einstein Albert Einstein (1879. március 14. -1955. április 18.) elméleti fizikus tudományos körökben a legnagyobb 20.századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez.

Általános relativitás Einstein 1915 novemberében előadássorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián, amiben leírta az általános relativitáselméletet. Az utolsó előadás bevezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye. Ez az elmélet szolgált a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek fel.

Általános relativitás II. Az általános relativitáselmélet alapja az ekvivalencia-elv, mely a gravitációt és a gyorsulást ugyanannak a dolognak két látásmódjaként írja le. A fenti elvet már 1907-ben megfogalmazta Einstein a következőképpen: „Ezért feltételezzük a gravitációs tér és a vonatkoztatási rendszer megfelelő gyorsulásának egyenértékűségét. Ez a feltevés általánosítja a relativitás elvét arra az esetre, amikor a vonatkoztatási rendszer egyenletesen gyorsul.” Más szóval arra alapozta az elméletét, hogy egyetlen kísérlet sem tud különbséget tenni a *homogén gravitációs tér és az egyenletes gyorsulás között.  * Szójelentése: Egynemű, azonos elemekből álló.

Általános relativitás III.: Az ekvivalencia-elv Az ekvivalencia-elv magyarázza azt a kísérleti megfigyelést, hogy a tehetetlen és súlyos tömeg egyenértékű. Erre Eötvös Loránd végzett nagyon pontos méréseket 1890-től. Ezenfelül az elvből következik, hogy lesznek olyan vonatkoztatási rendszerek, amelyek nem-euklideszi geometriával rendelkeznek: azaz a téridő meggörbül (a tömeg hatására) és a gravitáció csupán ennek a geometriának a következménye. Vegyünk egy rakétát a világűrben, távol más testektől és teljesen elszigetelve a külvilágtól. Ha bekapcsoljuk a hajtóműveket, akkor a benne levő tárgyak ellenkező irányú gyorsulást kapnak. A rakétában levő megfigyelő az ekvivalencia-elv szerint nem tudja megállapítani, hogy *homogén gravitációs mezőben van, vagy pedig a hajtóművek dolgoznak. * Szójelentése: Egynemű, azonos elemekből álló.

Általános relativitás IV.: Az elmélet lényege I. Az általános relativitáselmélet egy tér metrikáját a *metrikus tenzor határozza meg. A metrikus tenzorból számolhatók ki a Christoffel-szimbólumok és a Riemann-Christoffel tenzor, amik a tér "görbeségére" vonatkozó mennyiségek. Az elmélet lényege az, hogy megmutatja, miképpen hat a tömeg térbeli eloszlása a metrikus tenzorra: ahol ( ) az Einstein tenzor, a kozmológiai állandó, pedig az energia-impulzus tenzor (T). Az általános relativitáselméletben az Einstein tenzor a következő alakú: Az általános relativitáselmélet szerint a gravitáció a következőképpen hat: az anyag meggörbíti a teret, amely visszahat a testek mozgására *Metrikus tenzor : a téridő szerkezetét leíró mennyiség

Általános relativitás IV.: Az elmélet lényege II. Mivel ez egy igen bonyolult másodfokú egyenlet rendszer, ezért általános megoldása nem ismert, viszont néhány speciális esetben meg lehet oldani. Ezt elsőként Karl Schwarzschild tette meg 1915-ben, és a megoldása egy gömbszimmetrikus, nem forgó tömeg gravitációs mezőjét írja le a tömegen kívül. Gyenge terek esetében ez az egyenlet visszavezethető a Newton-féle gravitációs törvényre. A szabad részecskék a gravitációs mezőben geodetikusok mentén mozognak. A geodetikusok olyan görbék, amik két adott pontot a legrövidebb úton kötnek össze, és természetesen szoros kapcsolatban állnak a metrikus tenzorral.

Általános relativitás V.: Kísérleti bizonyítékok I. A bolygók *perihéliumának vándorlása Ha a Schwarzschild metrika esetén a központ körül "keringő", tehát bolygószerű mozgást végző test pályáját vizsgáljuk Ez a pálya értelemszerűen egy zárt görbe. Nem úgy, mint az általános relativitáselmélet Schwarzschild megoldása. A kapott pályákat csak első rendben zárt ellipszisek. Másodrendben az ellipszis nem záródik, hanem egy lassan elforduló tengelyű ellipszisnek tekinthető. Az ellipszist a perihélium pont rögzítené. Forgó ellipszis esetén ez a perihélium pont elmozdul. A perihélium pont vándorlása kiszámítható. A számított érték a Merkúr, a Vénusz és a Föld esetében nagy pontossággal megegyezik az általános relativitáselméletből számított értékkel. A többi bolygóra a mérési bizonytalanság igen nagy. Csillag körül keringő bolygó pályája a newtoni (piros) és az einsteini (kék) gravitációs elmélet szerint *A keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik

Általános relativitás V.: Kísérleti bizonyítékok II. Kísérleti kimutatásra a Nap közelében lehetett csak számítani. A Napot súroló fény eltérülésére az általános relativitáselmélet a Newton-féle érték kétszeresét jósolta. Az első mérést Eddington és Dyson végezte 1919-ben Principe afrikai szigeten és Brazíliában, Sobralban, kihasználva egy teljes napfogyatkozás adta lehetőséget. A mérés (bár nagy hibával volt terhelve) az Einstein-féle értéket mutatta. 1970-ben a Mariner–6 és Mariner–7 űrszondák haladtak el a Nap mögött, és segítségükkel rádióhullámokkal is igazolták az általános relativitáselmélet helyességét.

Forráslista Általános relativitás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Általános_relativitáselmélet#Az_elm.C3.A9let_l.C3.A9nyege http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein#.C3.81ltal.C3.A1nos_relativit.C3.A1s Albert Eistein: http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein