Dr. Suskovics Csilla PhD Anatómia I. Dr. Suskovics Csilla PhD

Követelmény Az órán való aktív részvétel Csontfelismerés az aláírásért Kollokvium beugró: izomfelismerés Anat-1-ea

Irodalom Csoknya Mária – Wilhelm Márta (2006): A sportmozgások biológiai alapjai I., Anatómia, élettan, egészségtan Lázár Gyula – Kovács Magdolna (1996): Anatómia I. Kiss Ferenc – Szentágothai János (1980): Az ember anatómiájának atlasza Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai Anat-1-ea

Általános izomtan Myologia

Az izomzat általános jellemzése Az izomzat az ember legnagyobb szerve A mozgás aktív rendszere Elemi egysége az izom (musculus)

Az izom (musculus) meghatározása Az akaratlagos mozgás szerkezeti és működési egysége (funkció) Egységes kötőszöveti vázzal és gyenge burokkal összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak (morfológia)

Az izom (musculus) általános jelemzése A testben: 650 izom Eltérő izomtípusok Különböző feladatok ellátása Működésük csoportosan történik (agonista, antagonista, közömbös izmok) Szabályozását az idegrendszer végzi

Izom főbb részei eredés (origo) tapadás (insertio) venter - izomhas

Izom főbb részei Eredés (origo) nyugvó csonton  lehet húsos (iz.rostokkal) v. inas (tendo) (az inak kollagén rostkötegei – Sharpey-féle rostok – hatolnak be a csontba  erős kapcsolat!!!) ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixum proximális elhelyezkedés

Izom főbb részei Tapadás (insertio) mozgó csontokon  lehet húsos v. inas (tendo) ez az izom szabadabb vége: punctum mobile distalis elhelyezkedés

Izom főbb részei Az origo és insertio alakja lehet: lapos inas lemez (aponeurosis) – a széles, lapos izmok ebbe mennek át hengerded

Izom főbb részei A különböző testhelyzetek – pl. kézállás korláton – megváltoztatják egy izom szabadabb, ill. rögzítettebb pontjait, és működése irányát

Izmok alakja orsó pánt lapos lemez gyűrűs izmok

Izmok eredései, tapadásai: Több résszel eredő (caput) (2-3 vagy sokfejű izom), majd összeolvadó és közös ínnal tapadó: m. biceps brachii

Izmok eredései, tapadásai: A két has nem egyesül, az ín közös (biventer) m. omohyoideus (lapocka-nyelvcsonti izom)

Izmok eredései, tapadásai: Inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea m. rectus abdominis (egyenes hasizom)

Izmok rostozata Párhuzamos (izmok többsége) Tollazott (pennatus) unipennatus bipennatus

Az izmok kötőszövetes borítása Fascia (izompólya) Perimysium (vékony rostos kötőszövet) Sarcolemma (sejthártya)

Az izmok kötőszövetes borítása Fascia (izompólya) - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés támogatásában van fontos szerepe

Az izmok kötőszövetes borítása Perimysium (vékony rostos kötőszövet) az izom húsos részének a váza sövényeket bocsát az izom belsejébe, ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben futnak az izom nagyobb erei

Perimysium Epimysium – perimysium externum - külső tok Perimysium internum– nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbe Endomysium – az izomrostokat határolja

Sarcolemma az izomrostot körülvevő sejthártya két rétegből áll: izomrost sejthártyája lamina basalisokhoz hasonló hártya (az előzőhöz szorosan hozzáfekszik)

Az izmok kötőszövetes borítása Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.

Az izmok járulékos berendezései

Az izmok járulékos berendezései Az izom működésekor járulékos berendezések is szükségesek – védelem, surlódás csökkentése Típusai: fascia (az egyes részeket bevonják – az izmok egymáson csúszását könnyítik) bursa synovialis (nyálkatömlő) vagina tendinum (ínhüvely) ossa sesamoidea (sesamporcok v csontok) corpora adiposa (zsírtestek)

Bursa synovialis Feladata: közvetlenül a csonton elcsúszó izom védelme Lencse alakú nyúlós nedvet tartalmazó zárt tömlő Külső rostos, belső sejtdús rétegből áll Nagyobb ízületekben fordul elő Sokszor a bőr és az alatta lévő csont között is lehet Pl. a térdizület körül ín és csont között Túlzott izomműködés hatására - gyulladás

Vagina tendinum (ínhüvely) Az inak védelmét látják el, sikamlóságukat biztosítják Tömlőszerűen burkolják az inakat (kettősfalú zárt tömlő)

Vagina tendinum (ínhüvely) Rétegei: vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű) vagina synovialis - kettős falú hártya  belső: stratum synoviale  befelé az ínnal nő össze külső stratum fibrosum külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv található Gyulladások

Vagina tendinum (ínhüvely) mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe

Az izmok járulékos berendezései Sesamporcok v csontok (ossa sesamoidea) az inak nyomásnak kitett helyein pl. patella Zsírtestek (corpora adiposa) egyes izmok között, az elmozdulást segítik

Az izmok mechanikai működése A mozgás Az izmok mechanikai működése

Az izmok működése A mozgás a vázcsontok mozgásának köszönhető A vázcsontok csak az izmok segítségével képesek mozogni

Az izmok működése Az izom csak akkor tudja mozgatni a csontot, ha áthidal egy izületet (eredés – tapadás) A mozgás az izomösszehúzódás következménye ekkor a csont v csontok elmozdulnak az izületben

Az izmok működése Az izomeredésének és tapadásának az izülethez való viszonya szabja meg az izomkontrakció (iz.összehúzódás) hatására elmozduló csontok mozgásának irányát

Az izületek típusai

Izomcsoportok működése Agonista izmok Antagonista izmok Közömbös izmok

Agonista izmok Társizmok vagy sinergista izmok Egy izület meghatározott irányú mozgásában vesznek részt pl. kétfejű combizom és bármelyik más térdhajlító izom (pl. félighártyás izom)

Antagonista izmok Egymással ellentétes hatású működést fejtenek ki Két- és háromfejű felkarizom

Közömbös izmok Egy másik izom nemkívánatos hatását, mozgáskomponensét ellensúlyozzák pl. a csuklót tenyéri irányba főként az orsócsonti és a singcsonti csuklóhajlító izom mozgatja Ha valamelyik kiesik, hajlítás közben a radius vagy az ulna felé hajlik erőteljesebben a tenyér

Hatás és funkció iránya szerinti csoportosítás Flexor – hajlító izmok (m.sartorius, szabóizom – a térd- és csípőizület hajlítása) Extenzor – feszítő izmok (m.triceps brachii, háromfejű karizom – a könyökizületet feszíti)

Hatás és funkció iránya szerinti csoportosítás Adduktor – közelítő izmok (m.adduktor magnus, nagy combközelítő izom) Abduktor – távolító izmok (m.piriformis, körteképű izom – combot távolítja) Rotator – forgató izmok (előző kifelé forgat)

Az izmok vérellátása Az izomkontrakcióhoz sok oxigénre van szükség bő vérellátás gazdag hajszálér hálózat (nyugalmi állapotban: zártak, izommunka hatására: nyílnak)

Részletes izomtan

Részletes izomtan Vázizmok origo, inserció a csonton található Bőrizmok origo vagy (és) inserció a bőrben található

A fej izmai Mimikai izmok bőrizmok: a koponyán erednek és az arc bőrében tapadnak Rágóizmok a mandibulát mozgatják

Mimikai izmok Fejtetői izmok m. frontalis galea aponeurotica (fejsisak) Szem körüli izmok m. orbicularis oculi Orrnyílás körüli izmok Száj körüli izmok m. orbicularis oris m. zygomaticus major (nagy járomcsonti izom) m. buccinator (trombitaizom) Fülkagylóhoz tartozó izmok

Rágóizmok M. temporalis (halántéki izom) ered: fossa temporalis tapad: processus coronoideus fogak zárása M. massater (járomcsonti rágóizom) ered: arcus zygomaticus tapad: angulus mandibulae

Rágóizmok M. pterygoideus externus (külső röpnyúlványi izom) ered: processus pterygoideus (os sphenoidale) tapad: ramus mandibulae örlőmozgások M. pterygoideus internus (belső röpnyúlványi izom) tapad: angulus mandibulae (belső oldal)

A nyak izmai A nyak és a fej mozgatása Típusai: hátulsó izmok (törzsnél) elülső izmok felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus) nyelvcsonti nyakizmok mély nyakizmok

Felületes nyakizmok 1. Platysma (nyaki bőrizom) Széles pánt formájú A test egyetlen valódi bőrizma Az arcról (2 oldalt) a mellkas felső részére Feladata: 1. a nyak bőrének feszítése 2. a felületes nyaki vénák tágítása Idege: nervus facialis (VII. arcideg)

Felületes nyakizmok 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom) Eredés: manubrium sterni és a clavicula belső egyharmadán Tapadás: processus mastoideus, linea nuchae superior

Felületes nyakizmok 2. M. sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom) Működés: ha mind a kétoldali izom összehúzódik az arc felfelé fordul (a tapadási hely a fej alátámasztási pontja mögé esik) ha csak az egyik oldali izom húzódik össze – az arc felfelé és ellenkező oldalra fordul Sérülése: jellegzetes ferde fejtartás Idege: XI.agyideg, a járulékos ideg (n. accessorius)

A nyak izmai A nyak és a fej mozgatása Típusai: hátulsó izmok (törzsnél) elülső izmok felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus) nyelvcsonti nyakizmok mély nyakizmok

Nyelvcsonti nyakizmok Sok apró izom Általában a nyelvcsonton (os hyoideum) rögzülnek Helyzetük szerint: nyelvcsont feletti izmok nyelvcsont alatti izmok Száj nyitása, zárása, nyelés, szopás, gége rögzítése

A nyak izmai A nyak és a fej mozgatása Típusai: hátulsó izmok (törzsnél) elülső izmok felületes nyakizmok ( platysma, m. sternocleidomastoideus) nyelvcsonti nyakizmok mély nyakizmok

Mély nyakizmok A fej előre, oldalra hajlítása, légzési segédizmok Két típus: elülső és oldalsó csoport (a nyak elülső és oldalsó részén) Oldalsó csoport: eredés: processus transversus (vertebrae cervicales) tapadás: costae

Mély nyakizmok Oldalsó csoport: m. scalenus anterior (elülső ferde nyi) m. scalenus medius (középső ferde nyi) m. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi)

Mély nyakizmok M. scalenus anterior (elülső ferde nyi) eredés: processus transversus (III. – VI. vertebrae cervicales) tapadás: I. costae M. scalenus medius (középső ferde nyi) eredés: processus transversus (II. – VII. vertebrae cervicales) M. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi) eredés: processus transversus (V. – VI. vertebrae cervicales) tapadás: II. costae

Mély nyakizmok M. scalenus anterior és m. scalenus medius között nyílás (hiatus scaleni): plexus brachialis (karidegfonat) a felső végtag nagy verőere, a kulcscsont alatti artéria (arteria subclavia) A két m. scalenus anterior között: légcső, nyelőcső Beidegzés: plexus brachialis (karfonat)

A törzs izmai Három csoport: mellizmok hátizmok hasizmok

Mellizmok A mellkas elülső és oldalsó felszínén Két csoport: felületes mellkasizmok, mellkas-karizmok (thoraco-humeralis izmok) kifutnak a vállöv és a kar csontjaira mély mellkasizmok, légzőizmok a mellkas saját izmai, csak a mellkas falaival vannak kapcsolatban

Mellizmok Mellkas-karizmok m. pectoralis major (nagy mellizom) m. pectoralis minor (kis mellizom) m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.) m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom) Mély mellkasizmok mm. intercostales externi et interni (belső és külső bordaközti izmok) diaphragma (rekeszizom)

M. pectoralis major (nagy mellizom) A mellkas elülső felszínén, felül Tornászok, úszók, dobó atléták, birkózók, súlyemelők esetében különösen fejlett

M. pectoralis major (nagy mellizom) Eredés Ív alakban, 3 elkülöníthető résszel: pars clavicularis (kulcscsonti rész) a clavicula külső oldalán, a belső és középső harmadban pars sternocostalis (szegycsont-bordai rész / II. – VI. bordaporc) pars abdominalis (hasi rész) az egyenes hasizom hüvelyének elülső lemezén, felül a bordaív mellett

M. pectoralis major (nagy mellizom) Lefutása: elhalad a m. biceps brachii hosszú fejének ina felett, és eltűnik a deltaizom elülső széle alatt Tapadás előtt kissé megcsavarodik Tapadás: inasan, „U” alakban crista tuberculi majoris (az alul eredő rostok felül, a felül eredők alul tapadnak)

M. pectoralis major (nagy mellizom) Idege: plexus brachialis-ból a nn. pectorales Működése függ a felső végtag helyzetétől Rögzített mellkas széles hátizommal a felemelt kart lefelé húzza (labda lehúzása, leütések, tenisz) a távolított kart közelíti és előrehúzhatja (mellúszás, birkózásnál az ellenfél megszoítása) a vállizület helyzetét rögzítheti (keresztfüggés) a clavicularól eredő részével a kart hajlítja

M. pectoralis major (nagy mellizom) Rögzített kar ha felül rögzített, felfelé húzza a mellkast és a törzset (függeszkedés, mászás, nyújtó és gyűrűgyakorlatok egyes elemei) ha függőleges helyzetben a kezünkre támaszkodunk (fix pont a tapadási hely), a bordákat emeli

M. pectoralis major (nagy mellizom) Túlzásba vitt fejlesztése akadályozza a mellkas tágulását, a légzőmozgásokat (nagy tömeg, izomtónus) Sérülése az izom részleges vagy teljes szakadása (ritka) húzódások, megerőltetések túlzott gyakorlás előfeszítés (technika)

M. pectoralis major (nagy mellizom) Megerőltetés, túlzott gyakorlás az izom vállizület tartó tevékenységének túlzott igénybevétele az izom tapadó ina és tapadási hely környéke (csonthártya) fájdalmas (pl. keresztfüggés, húzódzkodás, a láb használata nélküli mászás) a kar felemelése, hátraforgatása problémás Előfeszítés (technika) az izom túlnyújtása eredési helyének és környékének (csonthártya, porchártya) fájdalma (ívhelyzet, lengetés)

M. pectoralis major (nagy mellizom) Az izomműködés kiesése: a felemelt kart csak a széles hátizom húzza le a kart a törzs előtt nem tudjuk közelíteni korlátolt a kar előrehozása ha a m. pectoralis major és a hátizom működése együtt esik ki a csuklyásizom megemeli a vállöet

M. pectoralis minor (kis mellizom) A m. pectoralis major alatt Ered: a III.-V. costae (elülső felszín) Tapad: processus coracoideus (scapula)

M. pectoralis minor (kis mellizom) Idege: plexus brachialis-ból a nn. pectorales Működése a lapockát – így a vállövet – előre, lefelé húzza (hátgömbölyítés) a m. pectoralis major működését támogatja rögzíti a lapockát ha a vállöv rögzített (könyök támasz) a bordákat emeli (kisegítő belégző izom)

M. subclavius (kulcscsont alatti izom) Ered: az I. costae medialis végén Tapad: a clavicula alsó felszínén

M. subclavius (kulcscsont alatti izom) Idege: a plexus brachialis-ból a n. subclavius Működése: a claviculat lefelé húzza, rögzíti a clavicula forgását akadályozza a clavicula alatti ereket, idegeket védi

M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Széles legyezőszerű izom a mellkas oldalán Ered: I.-IX. costae (húsosan) Tapad: scapula margo medialis-án, erősebb alsó rostjai az angulus inferior scapulae-n

M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Idege: a plexus brachialis-ból a n. thoracicus longus Működés: A scapula medialis szélét kifelé, előre, angulus inferior részét körívben előre húzza, ezáltal a cavitas glenoidalis fölfelé, hátrafelé billen lehetővé válik a kar vízszintes fölé emelése (labdafogások, stb.)

M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Működés: rögzített lapocka esetén emeli a bordákat (belégzési segédizom) tónusával gátolja a lapocka alsó csúcsának elemelkedését a mellkastól a lapockát a mellkasfalhoz rögzíti a rombuszizmok antagonista izma

M. serratus anterior (elülső fűrészizom) Sérülése (ritka) húzódás lapocka alatti fájdalom működésének kiesését más izmok nem tudják pótolni a kar nem emelkedik vízszintes fölé, a lapocka helyzete megváltozik, a vállcsúcs felemelkedik (csuklyásizom), a lapocka alsó csúcsa a gerinchez közeledik (rombuszizmok, lapockaemelő izom)

Mellizmok Mellkas-karizmok m. pectoralis major (nagy mellizom) m. pectoralis minor (kis mellizom) m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.) m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom) Mély mellkasizmok mm. intercostales externi et interni (belső és külső bordaközti izmok) diaphragma (rekeszizom)

Mm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok) Rövid, lapos izmok, két rétegben Ered: felső bordák alsó szélén Tapad: alsó bordák felső szélén Külső izmok rostjai: felülről, oldalról lefelé és befelé – a gerinctől a bordaporc-borda határáig Belső izmok rostjai: ellentétes lefutású – a bordaszöglettől (angulus costae) a szegycsontig (sternum)

Mm. intercostales externi et interni (külső és belső bordaközti izmok) Idege: nn. intercostales (a gerincvelőből) Működése: m. intercostalis externus emeli az alsó bordákat – belégzés m. intercostalis internus – süllyeszti a bordákat – kilégzés erős falat képeznek, amelyet a tüdők sem beszívni, sem kiboltosítani nem tudnak

Diaphragma (rekeszizom) Hatalmas kupolaalakú izmos-inas lemez A mellüreget és a hasüreget választja el Ered: II.-IV. vertebrae lumbales, a hat alsó bordaporc belső, és a processus xiphoideus belső felszínéről Tapad: a három húsos rész, sugarasan a középen levő inas mezőben (centrum tendineum) tapad háromlevelű lóheréhez hasonlít – egy elülső (szív fekszik rá) és két hátulsó rész (két tüdő lebeny fekszik rá) Idege: plexus cervicalis-ból (nyaki fonat) n. phrenicus

Diaphragma (rekeszizom) Működése: a különböző nyomású mell- és hasüreget elrekeszti egymástól – a hasüreg a nagyobb nyomású, ezért boltosul a rekesz a mellüregbe fontos légzőizom aktív működés – belégzés: a húsos rész rostjai összehúzódnak, ezáltal lesüllyesztik a rekesz domborulatát, tágul a mellkasfalak melletti kiegészítő tér is – a leszálló rekesz dugattyúként szívja a mellüreget és a tüdőt passzív működés – kilégzés: a rekesz rostjai ellazulnak és a hasüregi nyomás miatt a rekeszdomborulat emelkedik

Hátizmok A törzs háti oldalán a koponya és a keresztcsont között Csoportosítása: felületes hátizmok axialis törzs- és nyakizmok mély hátizmok tarkóizmok

Hátizmok Felületes hátizmok m. trapezius (csuklyásizom) m. latissimus dorsi (széles hátizom) m. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom) m. levator scapulae (lapockaemelő izom) m. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Axialis törzs- és nyakizmok mély hátizmok (törzsmerevítő izmok – m. erector trunci) tarkóizmok

Hátizmok Felületes hátizmok tapadási hely szerint két típus: a felső végtag-törzsizmok háti csoportjának felfogható, vállövre és karcsontra húzódó izmok bordákon tapadó izmok

M. trapezius (csuklyásizom) Széles, lapos, háromszögletű izom A törzset és a koponyát kapcsolja össze a vállöv csontjaival Ered: os occipitale, vertebrae cervicales (I.-VII.) és vertebrae thoracales (I.-XII.) processus spinosus-áról (tövisnyúlvány)

M. trapezius (csuklyásizom) Tapad: megegyezik a deltaizom eredésével extremitas acromialis claviculae (clavicula) acromion (scapula) spina scapulae (scapula)

M. trapezius (csuklyásizom) Legerősebb rész a nyaki szakasz (birkózók – hidalás, súlyemelők – az izom lapockát rögzítő hatása) Idege: XI. agyideg (n. accessorius) a gerincvelői nyaki fonatból (plexus cervicalis) is fut ág

M. trapezius (csuklyásizom) Működése az egyetlen törzsizom, amely a törzset a vállöv mindkét csoportjával összekapcsolja más és más az izom működése aszerint, hogy melyik vége a fix pont mindkét oldali izom összehúzódik-e az egész izom vagy csak egy része működik

M. trapezius (csuklyásizom) működése Rögzített fej és törzs – ha mindkét oldali izom teljesen összehúzódik: a lapockákat egymáshoz közelítik a vállövet hátra, befelé húzzák (katonás tartás) Rögzített fej – ha csak a nyaki részek húzódnak össze mindkét oldalon: a vállöveket felfelé húzzák Váll rögzített – mindkét nyaki rész összehúzódása: a fejet hátrafelé húzza

M. trapezius (csuklyásizom) működése Rögzített fej – ha csak az egyik oldali izom nyaki része húzódik össze: az azonos oldali vállat felfelé húzza Vállöv rögzített – ha csak az egyik oldali nyaki rész húzódik össze: a fejet azonos oldalra hajlítja, ellenkező irányba forgatja Egyoldali izom középső része: vagy a lapockát közelíti a gerinchez vagy fordítva

M. trapezius (csuklyásizom) működése Mindkét izom alsó rostjai a lapockát egymás felé, lefelé húzzák Rögzített lapockák – a két oldali alsó izomrészek a törzset emelik (függeszkedés, mászás) Rögzített gerinc – ha az izom felső része összehúzódik, alsó része és a kis mellizom elernyed a lapocka felfelé mozdul (ellenkező működésnél a lapocka süllyed)

M. trapezius (csuklyásizom) Sérülése sokoldalú működés gyakori túl terhelésre, hidegre érzékeny gyulladása – tarkófájdalom rándulása – fájdalmas nyaki mozgás Az izomműködés kiesése: a vállcsúcs előre csüng, a lapocka elemelkedik a mellkastól, a felső végtag munkavégző képessége romlik

M. latissimus dorsi (széles hátizom) A törzs hátsó, alsó részén lévő széles, lapos izom Felső szélére ráhúzódik a m. trapezius

M. latissimus dorsi (széles hátizom) Ered: inasan a vertebrae thoracales (VIII.-XII.) processus spinosus-áról, a körülöttük lévő szalagokon a fascia thoracolumbalis-on (ágyéki pólya) crista iliaca hátsó harmadáról (os ilium) a 4 alsó costae külső felszínén húsosan

M. latissimus dorsi (széles hátizom) Tapad: crista tuberculi minoris (humerus) az izom felső részéhez a nagy görgetegizom csatlakozik, amelynek ina egyesül a széles hátizom inával – együtt alkotják a hónaljárok (fossa axillaris) hátsó falát Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis egyik ága)

M. latissimus dorsi (széles hátizom) Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis egyik ága) Működése: ha a törzs rögzített a felemelt kart (a nagy mellizommal) lefelé húzza (pl.) további összehúzódása a kart a hát mögé viszi, befelé forgatja (farzsebbe nyúlás) rögzített váll, kitámasztott kar – törzset felfelé húzza tónusával a lapocka alsó csúcsát a mellkashoz szorítja kisegítő belégző izom (köhögés)

M. latissimus dorsi (széles hátizom) Sérülése az izom eredése körüli fájdalom – erősítő gyakorlatok (fejszézés), súlyemelők (súlyzó szakítása guggolásból) hirtelen túlfeszítés, rándulás – az ágyéki pólya is beszakadhat támaszhelyzetekben a törzs és az alsóvégtag együttes emelésekor – az izom tapadó ina van jobban igénybe véve

M. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom) A csuklyásizom alatt, a lapocka és a gerinc között Ered: m. rhomboideus minor – vertebrae cervicales (VI.-VII.) processus spinosus-áról m. rhomboideus major – vertebrae thoracales (I.-IV.) processus spinosus-áról

M. rhomboideus major et minor Idegük: n. dorsalis scapulae (plexus brachialisból) Működése: tónusukkal a lapockát a gerinchez rögzítik rögzített gerinc – a lapockát és a vállat egymás felé és kissé felfelé húzzák (katonás tartás) az elülső fűrészizom antagonistái – a lapocka mediális szélét és az alsó szögletet is befelé húzzák (a vállcsúcs lefelé billen) rögzített vállövnél a gerincet a lapocka felé húzzák

M. rhomboideus major et minor (kis és nagy rombuszizom) Sérülésük: egyoldalú sporttevékenység hatására (vívás, asztalitenisz, kenu) a széles hátizom középső szakasza és a nagy rombuszizom aszimmetrikus megerősödése a gerinc oldal irányú görbülete (III-VIII. hátcsigolyák) Fontos: ellenoldali testfél megerősítése

M. levator scapulae (lapockaemelő izom) A csuklyásizom alatt, a nyak két oldalán, hosszú, vékony izom Ered: vertebrae cervicales (I-IV.) processus transversus Tapad: angulus superior (scapula)

M. levator scapulae (lapockaemelő izom) Idege: n. dorsalis Működése: rögzített nyak mellett emeli a lapocka felső szögletét (vállvonogatás) rögzített lapocka mellett a nyakat saját oldala felé, vagy mindkét oldali összehúzódásnál hátra húzza Sérülés: a nyak vékonyabb, a váll csapott lesz

M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Inas eredésűek, húsos csipkékkel tapadnak m. serratus posterior superior ered: vertebrae cervicales (VI-VII.) és vertebrae thoracales (I-II.) processus spinosus-áról tapad: II-V. costae m. serratus posterior inferior ered: vertebrae thoracales (XI-XII.) és vertebrae lumbales (I-II.) processus spinosus-áról tapad: IX-XII. costae

M. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Idege: n. intercostalis Működése: gyenge izmok (felsők emelik a bordákat – belégzés; alsók süllyesztik a bordákat – kilégzés)

Hátizmok Felületes hátizmok m. trapezius (csuklyásizom) m. latissimus dorsi (széles hátizom) m. rhomboideus major et minor(kis és nagy rombuszizom) m. levator scapulae (lapockaemelő izom) m. serratus posterior superior et inferior (hátsó fűrészizmok) Axialis törzs- és nyakizmok mély hátizmok tarkóizmok

Axialis törzs- és nyakizmok Felületes hátizmok alatt (os occipitale – sacrum) Gerinccel való szoros kapcsolat (anatómiai, funkcionális) Axialis törzs- és nyakizmok mély hátizmok tarkóizmok

Mély hátizmok A csigolyák és bordák közti mélyedéseket töltik ki Két réteg: felületes izomréteg (gerincmerevítő izmok – m. erector trunci) mélyebb izomréteg (haránt- és tövisnyúlványok közötti – transversospinalis – izomrendszer)

Tarkóizmok Mélyfekvésű, rövid izmok Os occipitale – atlas – axis Az izmok nyugalmi tónusa rögzíti a fejet Rögzített törzs mellett a kétoldali izmok összehúzódása a fejet és a nyakat hátrahajlítja, egyoldali összehúzódásnál oldalra

A törzs izmai Három csoport: mellizmok hátizmok hasizmok

Hasizmok Széles, lapos izmok a hasüreg elülső és oldalsó részén, a mellkas alsó- és a medence felső széle között Izmai: m. obliquus externus abdominis (külső ferde hasizom) m. obliquus internus abdominis (belső ferde hasizom) m. transversus abdominis (haránt hasizom) m. rectus abdominis (egyenes hasizom)

M. obliquus externus abdominis (külső ferde hasizom) A hasfal külső rétege Ered: V-XII. costae külső felszínén felülről, oldalról – lefelé, befelé fut Tapad: crista iliaca (spina iliaca anterior superior-ig) elülső rostjai: széles bőnyébe (aponeurosis) mennek át

M. obliquus internus abdominis (belső ferde hasizom) A külső ferde hasizom alatt Ered: crista iliaca (középső része), ágyéki pólya, lágyékszalag oldalsó kétharmadán alulról felfelé, befelé fut Tapad: hátsó része húsosan a három alsó costae-n többi – széles bőnyébe megy át

M. transversus abdominis (haránt hasizom) A hasfal harmadik rétege Eredés: hat alsó costae belső felszíne fascia thoracolumbalis I-IV. vertebrae lumbales processus transversus-án crista iliaca belső szélén rostjai vízszintesen haladnak Tapadás: kifelé, domború alakban széles bőnyébe mennek át

M. rectus abdominis (egyenes hasizom) A hasfal elülső részén, a középvonal mellett függőlegesen (rectus hüvelyben) Lefutását az intersectiones tendinae rövidebb egységekre osztja (mindenegyes izomszelvénynek önálló beidegzése van egymástól független működés is) Ered: V-VII. costae külső felszínén Tapad: ramus superior ossis pubis

A hasizmok beidegzése Idegei: nn. intercostales (bordaközti ideg – hat alsó) plexus lumbalis (ágyéki fonat) Egy izomban több ideg (hasizom segmentumok önálló működése)

A hasizmok működése Nyugalmi állapotban: egyenletes hasűri nyomás fenntartása Zárt gégefő mellett együttes összehúzódásuk fokozza a hasűri nyomást – hasprés (főleg m. transversus abdominis) jelentősége: kilégzés, szülés, légutakat tisztító védekező reflexek, stb. nehéz tárgyak felemelése

A hasizmok működése Gerinc előre, oldalt hajlítása, fordítása kétoldali működés: az egyenes és a külső és belső ferde hasizmok összehúzódása – a mellkast lefelé húzza (törzs előrehajlik) azonos oldali hasizmok összehúzódása: a törzs oldalra hajlik ellentétes oldali külső és belső ferde hasizmok összehúzódása: törzsfordítás a mellkas rögzítése esetén: a medence mozgásában vesznek részt

A hasizmok működése Testtartások szabályozása: gerinc rögzítése medence rögzítése Kisegítő kilégző izmok

A hasizmok sérülései Főleg a m. rectus abdominis-re jellemző – húzódások, szakadások (az izom túlnyújtása miatt)

Részletes izomtan A felső végtag izmai

A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Vállizmok Köpenyszerűen burkolják a vállat A vállöv csontjain erednek és a humerus-on tapadnak Izmai: m. deltoideus (deltaizom) m. subscapularis (lapocka alatti izom) m. supraspinatus (tövis feletti izom) m. infraspinatus (tövis alatti izom) m. teres minor (kis görgetegizom) m. teres major (nagy görgetegizom)

M. deltoideus (deltaizom) A váll legerősebb izma (váll körvonalát) Ered: extremitas acromialis (clavicula) acromion (scapula) spina scapulae

M. deltoideus (deltaizom) Idege: n. axillaris Működése: az egész izom összehúzódása: a kart távolítja (900) csak az első rész húzódik össze: a kart távolítja és előrehúzza; befelé forgat csak a hátsó rész húzódik össze: a kart távolítja és hátrahúzza; kifelé forgat a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba szorítja

M. deltoideus (deltaizom) Sérülései: középső rész a legsérülékenyebb (tornászok, súlyemelők) elülső rész sérülésekor lehetetlenné válik a kéz archoz emelése hátsó rész sérülésekor a kifelé forgatás fájdalmas túlerőltetés (tenisz, kézilabda, gerelyhajítás) – bursa subacromialis gyulladása

M. subscapularis (lapocka alatti izom) Háromszög alakú, bordák felé néz Ered: fossa subscapularis Tapad: tuberculum minus

M. subscapularis a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba húzza Idege: n. subscapularis Működése: rögzített lapocka – kart befelé forgatja a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba húzza a távolított kart visszahúzza

M. supraspinatus (tövis feletti izom) A m. trapezius alatt, a fossa supraspinata-t tölti ki Ered: fossa supraspinata Tapad: tuberculum majus

M. supraspinatus Idege: n. suprascapularis Működése: rögzített lapocka a kart távolítja, vízszintesig emeli kifelé forgatás, hátrafeszítés a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba húzza Sérülése: szakadása a bursa subacromialis sérülésével jár – a kar távolítása, kifelé forgatása problémás

M. infraspinatus (tövis alatti izom) Háromszög alakú, hátulról a vállizület tokjára fekszik Ered: fossa infraspinata Tapad: tuberculum majus

M. infraspinatus Idege: n. suprascapularis Működése: rögzített lapocka a kart kifelé forgatja a felemelt kart lefelé húzza

M. teres minor (kis görgetegizom) M. infraspinatus alsó széléhez fekszik Ered: fossa infraspinata külső széle Tapad: tuberculum majus (a vállizületet hátulról megkerülve)

M. teres minor (kis görgetegizom) Idege: n. axillaris Működése: kifelé forgat Sérülése: tornászok, súlyemelők, teniszezők – gyakori a kar kifelé forgatása problémás

M. teres major (nagy görgetegizom) A m. teres minor-ral a m. deltoideus antagonistája

M. teres major (nagy görgetegizom) Ered: angulus inferior scapulae (lefutása közben a humerust elölről megkerüli)

M. teres major (nagy görgetegizom) Tapad: a m. latissimus dorsi inával egyesülve crista tuberculi minoris

M. teres major (nagy görgetegizom) Idege: n. subscapularis Működése: a befelé forgatott kart hátrahúzza az oldalra vagy előre emelt kart visszahúzza Sérülése ritka, működését a m. latissimus dorsi veszi át

A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Felkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport: hajlító (flexor) izmok (elöl) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. coracobrachialis (hollócsőr karizom) m. brachialis (karizom) m. brachioradialis (karorsóizom) feszítő (extensor) izmok (hátul) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. anconeus (kampóizom)

M. biceps brachii (kétfejű karizom) Ered: hosszú feje (caput longum) inasan a tuberculum supraglenoidale-én rövid feje (caput breve) inasan a processus coracoideus-on

M. biceps brachii (kétfejű karizom) A két fej a kar középső harmadában egyesül egy közös izomhasba Tapad: tuberositas radii

M. biceps brachii (kétfejű karizom) Idege: n. musculocutaneus Működése: könyökízület hajlítása supinálja az alkart segít a kar előre emelésében

M. biceps brachii (kétfejű karizom) Sérülése: ínhúzódás (izomösszehúzódásokkal összefüggésben) – a caput longum inának eredési helyénél fájdalomérzet jöhet létre gerelyhajítók, teniszezők, röplabdázók, kézilabdázók gyakori az izomhas, ill. tapadó ín szakadása

Felkarizmok Két csoport: hajlító (flexor) izmok (elöl) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. coracobrachialis (hollócsőr karizom) m. brachialis (karizom) m. brachioradialis (karorsóizom) feszítő (extensor) izmok (hátul) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. anconeus (kampóizom)

M. coracobrachialis (hollócsőr karizom) Gyenge, karcsú izom Ered: processus coracoideus Tapad: a humerus középső harmadában, mediálisan

M. coracobrachialis (hollócsőr karizom) Idege: n. musculocutaneus Működése: távolított kart közelíti kar emelése Sérülése: m. biceps brachii-val

Felkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport: hajlító (flexor) izmok (elöl) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. coracobrachialis (hollócsőr karizom) m. brachialis (karizom) m. brachioradialis (karorsóizom) feszítő (extensor) izmok (hátul) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. anconeus (kampóizom)

M. brachialis (karizom) Ered: tuberositas deltoidea tájékán

M. brachialis (karizom) Tapad: tuberositas ulnae

M. brachialis (karizom) Idege: n. musculocutaneus Működése: a kart hajlítja Sérülése: csökken a hajlító erő

Felkarizmok Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat Két csoport: hajlító (flexor) izmok (elöl) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. coracobrachialis (hollócsőr karizom) m. brachialis (karizom) m. brachioradialis (karorsóizom) feszítő (extensor) izmok (hátul) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. anconeus (kampóizom)

M. brachioradialis (karorsóizom) Ered: epicondilus lateralis felett (humerus) Enyhén rácsavarodik a radiusra

M. brachioradialis (karorsóizom) Tapad: Processus styloideus radii

M. brachioradialis (karorsóizom) Idege: n. radialis (valamennyi alkar feszítőt beidegzi) Működése: az alkart hajlítja (pronácio, supinatio) Sérülése: túlerőltetés (kajakozás, vívás, tenisz) megduzzad az izom tapintásra, ki- és beforgatásra erős fájdalom

Felkarizmok Két csoport: hajlító (flexor) izmok (elöl) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. coracobrachialis (hollócsőr karizom) m. brachialis (karizom) m. brachioradialis (karorsóizom) feszítő (extensor) izmok (hátul) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. anconeus (kampóizom)

M. triceps brachii (háromfejű karizom) Ered: három fejjel caput longum – tuberculum infraglenoidale caput mediale – humerus hátulsó felszínén, medialisan caput laterale – humerus hátulsó felszínén felül, lateralisan

M. triceps brachii (háromfejű karizom) Tapad: olecranon

M. triceps brachii (háromfejű karizom) Idege: n. radialis Működése: az alkart könyökizületben feszíti rögzített vállöv esetén – a kart hátrahúzza (caput longum; gyorúszás) Sérülése: húzódás, szakadás könyök nyújtása erős fájdalommal jár kéztámasz, egyenes ütés végrehajtása lehetetlen

Felkarizmok Két csoport: hajlító (flexor) izmok (elöl) m. biceps brachii (kétfejű karizom) m. coracobrachialis (hollócsőr karizom) m. brachialis (karizom) m. brachioradialis (karorsóizom) feszítő (extensor) izmok (hátul) m. triceps brachii (háromfejű karizom) m. anconeus (kampóizom)

M. anconeus ( kampóizom) Kicsi, lapos izom Ered: epicondylus lateralis humeri (a rostok beborítják a könyökizület oldalsó részét) Tapad: olecranon

M. anconeus ( kampóizom) Idege: n. radialis Működése: segít a könyök feszítésében könyökizületet védi radius és ulna összetartását segíti

A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Alkarizmok A csukló és az ujjak hajlító (flexor), feszítő (extensor) izmai a feszítők körülvéve a radiust, ennek tenyéri oldalára is átnyúlnak a hajlítók az ulna körül csoportosulnak (együttesen erősebbek, mint a feszítők munkaizmok) hanyintás, borintás Felületes és mélyfekvésű izmok Sportspecifitás

M. pronator teres (hengeres borintó izom) Felületes hajlító Az alkar felső harmadában ferdén (bentről – ki) lefutva Ered: két fejjel epicondylus medialis humeri processus coronoideus ulnae

M. pronator teres Tapad: corpus radii középső harmadában, az elülső felszínen

M. pronator teres (hengeres borintó izom) Idege: n. medianus Működése: a radiust forgatja: a kezet borintja (pronatio) segít a könyökizület hajlításában Sérülése: túlterhelés következtében az izom megduzzad, fájdalmas a forgatás (kulcs elfordítása) tenyeresütéseknél, kajakozásnál, vívóknál

A felső végtag izmai Vállizmok Felkarizmok Alkarizmok Kézizmok

Kézizmok A hüvelykujjpárna, a kisujjpárna és a tenyérközép izmai Ujjak közelítése, távolítása, hajlítása Sportágspecifitás

Az alsó végtag izmai Erős izmok mozgató működés egyensúly megtartása test tömegének viselése Négy fő csontrész alapján négy csoport: csípőizmok combizmok lábszárizmok lábizmok

Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Csípőizmok Elhelyezkedésük szerint: belső csípőizmok (hasüregben, medencében eredő, részben ott található) külső csípőizmok (farizmok) (medence külső felszínén) A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és beforgatják, távolítják a combot

Csípőizmok Belső csípőizmok m. iliopsoas (csípő-horpaszizom) m. psoas major (nagy horpaszizom) m. iliacus (csípőizom) m. psoas minor (kis horpaszizom) m. piriformis (körteképű izom) m. obturator internus (belső fedettizom) m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

Csípőizmok Belső csípőizmok m. iliopsoas (csípő-horpaszizom) m. psoas major (nagy horpaszizom) m. iliacus (csípőizom)

M. psoas major (nagy horpaszizom) Ered: XII. vertebrae thoracales, I-IV. vertebrae lumbales testén és a köztük lévő porckorongokon, valamint a vertebrae lumbales processus costarius-án

Csípőizmok Belső csípőizmok m. iliopsoas (csípő-horpaszizom) m. psoas major (nagy horpaszizom) m. iliacus (csípőizom)

M. Iliacus (csípőizom) Ered: ala ossis ilii (csípőlapát) belső felszíne Tapad (m. psoas major is): trochanter minor

M. Iliopsoas (csípő-horpaszizom) Idege: plexus lumbalis Működése: csípőizület hajlítása nagy erővel! (a lendítőlábat emeli – járás, előrehúzza – futás) hajlítás után kifelé forgat rögzített láb mellett a hasizmokkal a törzset előrehajlítja a törzset és a combot egyaránt közelíti egymáshoz (távolugrás) egyensúly megtartása

M. Iliopsoas (csípő-horpaszizom) Sérülése megerőltetés: eredés körüli fájdalom (főleg terheléses lábemelések) általában akkor sérül ha egy hirtelen, nagy erejű csípőhajlítás ellenállásba ütközik (pl.) működés kiesés: a hajlító erő jelentősen csökken, csökken a kifelé forgató hatás is ha az agonisták is kiesnek, a lépés lehetetlen

Csípőizmok Belső csípőizmok m. iliopsoas (csípő-horpaszizom) m. psoas major (nagy horpaszizom) m. iliacus (csípőizom) m. piriformis (körteképű izom) m. obturator internus (belső fedettizom) m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

M. piriformis (körteképű izom) Hosszúkás, nagy része a medencén kívül fut Ered: a kismedencében a sacrum belső felszínéről

M. piriformis (körteképű izom) A foramen ischiadicum majus-on fut ki Tapad: trochanter major (femur)

M. Piriformis (körteképű izom) Idege: plexus ischiadicus Működése: comb távolítása, kifelé forgatása rögzített alsó végtag mellett – a medencét a maga oldalára húzza, a törzset hajlítja hajlított csípőizületnél befeléforgat

Csípőizmok Belső csípőizmok m. iliopsoas (csípő-horpaszizom) m. psoas major (nagy horpaszizom) m. iliacus (csípőizom) m. piriformis (körteképű izom) m. obturator internus (belső fedettizom) m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

M. obturator internus (belső fedettizom) Eredés: foramen obturatum belső pereme, és membrana obturatoria (elfedő membrán) Tapad: fossa trochanterica-n (derékszögben elkanyarodva az incisura ischiadica minor-on)

M. obturator internus (belső fedettizom) Idege: plexus sacralis Működése: a combot kifelé forgatja, majd közelíti a csípő hajlításakor a combot távolítja

Csípőizmok Belső csípőizmok m. iliopsoas (csípő-horpaszizom) m. psoas major (nagy horpaszizom) m. iliacus (csípőizom) m. piriformis (körteképű izom) m. obturator internus (belső fedettizom) m. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom)

M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom) A m. obturator internus-t fogja közre Beidegzésük és működésük megegyezik a m. obturator internus-sal Ered: m. gemellus superior: spina ischiadica m. gemellus inferior: tuber ischiadicum

M. gemellus superior et inferior (felső és alsó ikerizom) Tapad: fossa trochanterica

Csípőizmok Elhelyezkedésük szerint: belső csípőizmok (hasüregben, medencében eredő, részben ott található) külső csípőizmok (farizmok) (medence külső felszínén) A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és beforgatják, távolítják a combot

Csípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. gluteus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

M. gluteus maximus (nagy farizom) Ered: ala ossis ilii külső felszínén hátulsó kereszt-csípőcsonti szalagok (ligamenta sacro-iliaca dorsalis) fascia thoracolumbalis (ágyéki pólya) keresztcsont-ülőgumói szalag (ligamentum sacro-tuberale)

M. gluteus maximus (nagy farizom) Rostjai felülről bentről, lefelé kifelé futnak Tapad: felső izomrostok – tractus iliotibialis alsó izomrostok – tuberositas glutea

M. gluteus maximus (nagy farizom) Idege: n. gluteus inferior Működése: a csípőizület feszítője (különösen erős az összehúzódás, ha előzőleg hajlított helyzetben volt – pl. elrugaszkodó alsó végtagon) az egyenes testtartás fenntartója rögzített törzs esetén a csípőizület feszítése után a combot hátrahúzza, majd távolítja és kifelé forgatja a törzset hátrahajlítja (rögzített alsó végtag) behajlított csípő mellett a combot befelé forgatja

M. gluteus maximus (nagy farizom) Sérülése: húzódása, szakadása ritka Működésének kiesése: megbomlik a test egyensúlya (egyenes talajon lehetséges a járás, de emelkedőn, lépcsőn nem)

Csípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. gluteus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

M. gluteus medius (középső farizom) Háromszögletű, lapos izom Ered: ala ossis ilii külső felszínén, középen Tapad: trohanter major

M. gluteus medius (középső farizom) Idege: n. gluteus superior Működése: combot távolítja ha csak az elülső rostok húzódnak össze befelé forgatnak és kissé közelítenek ha csak a hátsó rostok húzódnak össze (ez a rész gyengébb), kifelé forgatnak

Csípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. gluteus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

M. gluteus minimus (kis farizom) Ered: ala ossis ilii külső felszínén, alul Tapad: trohanter major

M. Gluteus minimus (kis farizom) Idege: n. gluteus superior Működése: combot távolítja befelé forgatnak a m. gluteus medius-sal a medencét a támaszkodó alsó végtagon tartja (megakadályozva, hogy az a test súlya miatt a lendítő láb oldalára billenjen)

M. gluteus minimus (kis farizom) Sérülése: a m. gluteus medius és a m. gluteus minimus működés kiesése a comb távolítását korlátozza vagy lehetetlenné teszi működésük hiányában (pl. csípőficam) kacsázó járás

Csípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. gluteus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) Ered: spina iliaca anterior superior

M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) Rostjai besugároznak a tractusiliotibialis-ba combpólya (fascia lata) megerősödése condylus lateralis tibiae-n rögzül

M. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) Idege: n. gluteus superior Működése: csípőizületet hajlítja, a combot emeli rögzített combnál medence előrehajlítása térdizület feszítése feszített izületek mellett a combot távolítja

Csípőizmok Külső csípőizmok (farizmok) m. gluteus maximus (nagy farizom) m. gluteus medius (középső farizom) m. gluteus minimus (kis farizom) m. tensor fasciae latae (combpólyafeszítő izom) m. quadratus femoris (négyszögű combizom)

M. quadratus femoris (négyszögű combizom) Ered: tuber ischiadicum Tapad: crista intertrochanterica (femur)

M. quadratus femoris (négyszögű combizom) Idege: n. ischiadicus Működése: kifelé forgat a combot közelíti

Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Combizmok A fascia lata (combpólya) tokszerűen körbeveszi Erről három kötőszövetes sövény - elöl: térd feszítő - hátul: térd hajlítók - kettő között mediálisan: comb közelítő izmok

Combizmok Feszítőizmok m. sartorius (szabóizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok m. semitendinosus (féliginas izom) m. semimembranosus (félighártyás izom) m. biceps femoris (kétfejű combizom)

Combizmok Combközelítő izmok m. pectineus (fésűsizom) m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) m. gracilis (karcsúizom)

Combizmok Feszítőizmok m. sartorius (szabóizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom)

M. sartorius (szabóizom) Működését tekintve hajlítóizom!!! Hosszú, lapos izom Ered: spina iliaca anterior superior

M. sartorius (szabóizom) Tapad: rostjai besugároznak a pes anserinus-ba (háromszögletű lapos inas lemez) tuberositas tibiae

M. sartorius (szabóizom) Idege: n. femoralis Működése: a csípő és térd izületét hajlítja (rögzített medencénél a combot emeli) a csípőizület hajlítása után a combot kifelé forgatja hajlított térdizület esetén a lábszárat befelé forgatja járásnál a lendítő lábon (hajlított csípőnél) egyedül hajlítja a térdet

M. sartorius (szabóizom) Sérülése gyakori a tapadási hely érzékenysége (kemény talajon való futás) eredési hely érzékenysége (ugrásoknál a nyújtott térddel való erőteljes láblendítések – az izom túlnyújtása)

M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) M. rectus femoris (egyenes combizom) M. vastus medialis (belső vaskosizom) M. vastus intermedius (középső vaskosizom) M. vastus lateralis (külső vaskosizom)

M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) M. rectus femoris (egyenes combizom) M. vastus medialis (belső vaskosizom) M. vastus intermedius (középső vaskosizom) M. vastus lateralis (külső vaskosizom)

M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) M. rectus femoris ered: spina iliaca anterior inferior, acetabulum felső széle M. vastus medialis M. vastus intermedius M. vastus lateralis erednek: az illető izom helyzetének megfelelően a femur medialis, lateralis és elülső felszínén

M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Tapad: közös ínban (lig. patellae) a tuberositas tibiae-n Idege: n. femoralis

M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Működése: térdet feszíti (egyedüli fesztő!!!) behajlított térdnél a testtömegét is tartja M. rectus femoris a csípőizületet hajlítja rögzített térdnél a törzset előrehúzza rögzített, hajlított csípőizület és feszített térdizület mellett a combot emeli Másik három izma a térdet rögzíti, védi

M. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Erősen fejlett azokban a sportokban ahol erőteljes elrugaszkodás szükséges Sérülései: gyakori a zúzódás (pl. sportjátékok) a lig. patellae gyulladása gyakori a súlyemelőknél, magasugróknál, vívóknál (túlerőltetés)

Combizmok Feszítőizmok m. sartorius (szabóizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok m. semitendinosus (féliginas izom) m. semimembranosus (félighártyás izom) m. biceps femoris (kétfejű combizom)

M. semitendinosus (féliginas izom) Ered: tuber ischiadicum (rostjai kötélszerű ínba mennek át) Tapad: a pes anserinus-ba tuberositas tibiae

M. semitendinosus (féliginas izom) Működése: térdizületet hajlítása hajlítás után a lábszárat befelé forgatja rögzített lábszárnál a csípőt feszíti a combot enyhén közelíti

Combizmok Feszítőizmok m. sartorius (szabóizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok m. semitendinosus (féliginas izom) m. semimembranosus (félighártyás izom) m. biceps femoris (kétfejű combizom)

M. semimembranosus (félighártyás izom) Ered: tuber ischiadicum (rostjai kötélszerű ínba mennek át) Tapad: ínnal a condylus medialis tibiae-n

M. semimembranosus (félighártyás izom) Működése megegyezik a m. semitendinosus-sal

Combizmok Feszítőizmok m. sartorius (szabóizom) m. quadriceps femoris (négyfejű combizom) Hajlítóizmok m. semitendinosus (féliginas izom) m. semimembranosus (félighártyás izom) m. biceps femoris (kétfejű combizom)

M. biceps femoris (kétfejű combizom) Hátulsó izmok lateralis tagja

M. biceps femoris (kétfejű combizom) Caput longum

M. biceps femoris (kétfejű combizom) Caput breve

M. biceps femoris (kétfejű combizom) Ered caput longum: tuber ischiadicum caput breve: linea aspera lateralis részén, szélesen a kőzépső harmadán

M. biceps femoris (kétfejű combizom) A két fej a comb alsó harmadában egyesül Tapad: caput fibulae

M. biceps femoris (kétfejű combizom) Működése: a térdizületet hajlítja hajlított térdizületnél a lábszárat kifelé forgatja rögzített lábszárnál feszíti a csípőizületet (caput longum)

Combhajlító izmok Mindhárom izom rögzített lábszárnál a csípőizület mellett a térdizületet is feszíti (pl. guggolásból való felállásnál segítenek a négyfejű combizomnak) Beidegzésük: n. ischiadicus ágai Sérülésük: általában túlnyújtásból (vágtázók, magasugrók, gátfutók) az izmok eredési helye fájdalmassá válik, következtében csökken a lépéshossz

Combizmok A fascia lata (combpólya) tokszerűen körbeveszi Erről három kötőszövetes sövény - elöl: térd feszítő - hátul: térd hajlítók - kettő között mediálisan: comb közelítő izmok

Combizmok Combközelítő izmok m. pectineus (fésűsizom) m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) m. gracilis (karcsúizom)

M. pectineus (fésűsizom) Ered: pecten ossis pubis

M. pectineus (fésűsizom) Tapad: linea pectinea femoris Idege: n. femoralis

M. pectineus (fésűsizom) Működése: a combot közelíti, kismértékben kifelé forgat a csípőizületet hajlítja, rögzített medencénél emeli a combot (a csípőhorpaszizom munkáját segíti) rögzített combnál a medencét előredönti, majd a túlsó oldal felé fordítja

Combizmok Combközelítő izmok m. pectineus (fésűsizom) m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) m. gracilis (karcsúizom)

M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom) Ered: ramus inferior ossis pubis Tapad: linea aspera (m. adductor brevis – felső harmad; m. adductor longus – középső harmad)

M. adductor brevis et longus (rövid és hosszú combközelítő izom) Működésük: a combot közelíti, majd kissé kifelé forgat rögzített comb mellett a medencét előrehúzza, a csípőizületet hajlítja

Combizmok Combközelítő izmok m. pectineus (fésűsizom) m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) m. gracilis (karcsúizom)

M. adductor magnus (nagy combközelítő izom) Legszélesebb és leghosszabb combközelítő Ered: ramus inferior ossis ischii ramus inferior ossis pubis

M. adductor magnus (nagy combközelítő izom) Tapad: húsosan a linea aspera teljes hosszában ína az epicondilus medialison (a femurral a hiatus adductoriust hozza létre)

M. adductor magnus (nagy combközelítő izom) Működése: a combot közelíti (legerősebb!) hajlított térd mellett befelé forgat rögzített combnál a csípőizületet hajlítja

Combizmok Combközelítő izmok m. pectineus (fésűsizom) m. adductor brevis (rövid combközelítő izom) m. adductor longus (hosszú combközelítő izom) m. adductor magnus (nagy combközelítő izom) m. gracilis (karcsúizom)

M. gracilis (karcsúizom) A fascia lata külön kettőzete borítja (rögzít) Ered: inasan a ramus inferior ossis pubis-on Tapad: a pes anserinus közvetítésével a tuberositas tibiae-n

M. gracilis (karcsúizom) Működése: a combot közelíti a térdizület hajlításában segít hajlított térdizületnél befelé forgat rögzített lábszárnál a csípőizületet hajlítja

A combközelítő izmok Beidegzésük: n. obturatorius (kivéve a m. pectineus-t) Sérülésük: eredési helyük fájdalmas a túlzott edzés, túlnyújtás hatására (labdarúgók, kapusok, sízők, lovasok, vívók) tapadási hely érzékenysége (mellúszók – rossz technika)

Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

Lábszárizmok A fascia cruris veszi körbe

Lábszárizmok A fascia cruris-ról kötöszövetes sövények húzódnak a tibiahoz és a fibulahoz elöl: feszítő izmok = lábháti hajlítóizmok hátul: hajlító izmok – talpi hajlítást végzi lateralis oldalon szárkapcsi izmok

Lábszárizmok Feszítő izmok m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) A tibia lateralis oldalán

M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) Ered: condylus lateralis tibiae Tapad: os cuneiforme mediale, első lábközépcsont (metatarsus)

M. tibialis anterior Működése: rögzített lábszárnál a lábat lábháti irányba hajlítja („pipa”) a talp mediális szélét emeli rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás megindítása járásnál, futásnál) segít a lábboltozat tartásában

M. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) Sérülése: túlerőltetés sípcsont és az izom fájdalma (keménytalajon tartós járás, futás, alapozó edzés) lábboltozat süllyedésének kialakulása

Lábszárizmok Feszítő izmok m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) Ered: corpus fibulae Tapad: az öregujj körömpercén

M. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) Működése: az öregujjat lábháti irányba hajlítja (fölfelé) támogatja a lábháti hajlítást („pipa”) kismértékben a talp mediális szélét emeli rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás)

Lábszárizmok Feszítő izmok m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

M. extensor digitorum longus (hosszú öregujjfeszítő izom) Ered: condylus lateralis tibiae, caput és corpus fibulae A boka magasságában öt részre válik Tapad:ujjperceken (II-V.)

M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Működése: a II-V. ujjakat lábháti irányba hajlítja (fölfelé) támogatja a lábháti hajlítást („pipa”) kismértékben a láb külső szélét emeli rögzített lábnál a lábszárat a láb irányába húzza (elrugaszkodás)

M. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Sérülése: túlerőltetés, túlfeszítés (pl. gyakori szökdelés) – eredési hely fájdalma (műanyagpályák!) Beidegzés (mindhárom): n. peroneus profundus

Lábszárizmok Feszítő izmok m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

M. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) Ered: caput és corpus fibulae, lábszárpólya (fascia cruris) Tapad: os cuneiforme mediale, első lábközépcsont (talpi felszín)

M. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) Működése: talpi hajlítás (spicc) gátolja a harántboltozat lesüllyedését Sérülése: a harántboltozat süllyedése az eredés helyénél lokalizált fájdalmat vagy az izom fájdalmát okozhatja ínhüvely gyulladás (gátfutók, ugrók) műanyagpályák!!!

Lábszárizmok Feszítő izmok m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

M. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Ered: corpus fibulae, lábszárpólya (fascia cruris) Tapad: az ötödik lábközépcsont

M. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Működése: talpi hajlítás (spicc) gátolja a harántboltozat lesüllyedését Idege (mindkettőnek): n. peroneus superficialis

Lábszárizmok Feszítő izmok m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom) m. extensor hallucis longus (hosszú öregujjfeszítő izom) m. extensor digitorum longus (hosszú lábujjakat-feszítő izom) Szárkapcsi izmok m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom) m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom) Hajlító izmok m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)

M. triceps surae háromfejű lábikarai.) Felületesebb két fej: m. gastrocnemius medialis et lateralis (kétfejű lábikraizom) Mélyebb fej: m. soleus (gázlóizom)

M. triceps surae háromfejű lábikarai.) Felületesebb két fej: m. gastrocnemius medialis et lateralis (kétfejű lábikraizom) Mélyebb fej: m. soleus (gázlóizom)

M. triceps surae Ered: m. gastrocnemius medialis et lateralis epicondilus medialis et lateralis felett (femur – hátoldal) m. soleus caput fibulae linea musculi solei (tibia) tibia és fibula közötti inas ív

M. triceps surae (háromfejű lábikaraizom) Az izomhasak a lábszár középső, alsó harmadán hatalmas közös ínba mennek át – Achilles-ín (tendo Achillis) tuber calcanei (calcaneus – sarokcsont)

M. triceps surae Működése: a sarokgumó emelésével a lábat talpi irányba hajlítja (spicc) (lábujjhegyre állás, elrugaszkodás, járás, futás, ugrás) rögzített lábnál a m. gastrocnemius a térdet hajlítja (a femurt a lábszár felé húzza) a m. soleus a térdet feszíti (a lábszárat húzza hátrafelé)

M. triceps surae (háromfejű lábikaraizom) Idege: n. tibialis Sérülése: gyakori túlfáradás – izomgörcs zúzódás (ütközések, rúgások) túlerőltetés – az Achilles-ín tapadási helyének csonthártyagyulladása

Az alsó végtag izmai Csípőizmok Combizmok Lábszárizmok Lábizmok

a talajra érkezést tompítja Lábizmok A lábháton és a talpon levő kisebb izmok Feladatuk: lábujjak hajlítása, feszítése, szétterpesztése Statikai tartó szerep A talpizmokon lévő talpi bőnye (aponeurosis plantaris) védi az izmokat, erket, idegeket szorosan rögzül a vastag zsírpárnát tartalmazó bőrhöz (függőleges sövények) rugalmas párna a talajra érkezést tompítja

Az anatómia felosztása Makroszkópos anatómia rendszeres (szisztematikus) anatómia tájanatómia funkcionális anatómia művészi (plasztikai) anatómia Mikroszkópos anatómia citológia (sejttan) histológia (szövettan) Fejlődéstan, embriológia

Tengelyek Függőleges Haránt Nyílirányú

Síkok Frontális sík Sagittalis (median sagittalis) sík Horizontális sík

Síkok Sagittalis (nyílirányú) sík ha középen halad: median sagittalis, közép-, vagy median sík ha az előzővel párhuzamos, de ettől oldal irányba eltér: parasagittalis, vagy paramedian sík jobb és bal oldalra tagol Frontális (homlok) sík ventralis (hasi) és dorsalis (háti) részre oszt Horizontális (vízszintes, haránt, vagy transversalis) sík superior, vagy cranialis (felső) és inferior, vagy caudalis(alsó) területre tagol

Az emberi test fő irányai 1. Oldal szerint: Dexter (jobb) Sinister (bal) Középsíkhoz viszonyítva: Mediális (középvonalhoz közelebbi) Lateralis (oldalsó) Frontalis síkhoz viszonyítva: Anterior (elülső), vagy ventralis (hasi) Posterior (hátulsó), vagy dorsalis (háti)

Az emberi test fő irányai 2. Horizontális síkhoz viszonyítva: Superior (felső), vagy cranialis (feji) Inferior (alsó), vagy caudalis (farki) Végtagokhoz kapcsolódó irányok: Hosszirány – hosszanti, vagy longitudinális Proximalis (törzshöz közelebbi végrész) Distalis (törzstől távolabbi végrész)

Az emberi test fő irányai 3. Végtagokhoz kapcsolódó irányok: Volaris, vagy palmaris (tenyéri oldal) Plantaris (talpi oldal) Dorsalis (kézháti, lábháti rész) Radialis (orsócsonti, hüvelykujj felöli) Ulnaris (singcsonti, kisujj felöli) Tibialis (sípcsonti) Fibularis (szárkapocsi)

Anatómiai szakkifejezések 1. Angulus – szöglet Anterior – elülső Arteria – ütőér Articulatio – izület Corpus – test Crista – taraj Dexter – jobb Externus – külső Fissura – hasadék Foramen – lyuk

Anatómiai szakkifejezések 2. Ganglion – idegdúc Glandula – mirigy Incisura – bevágás Infra – alul, alatt Inter – között Internus – belső Intra – belül Lateralis – oldalsó Ligamentum – szalag Lymphonodus – nyirokcsomó

Anatómiai szakkifejezések 3. Magnus – nagy Medialis – középhez közel eső Musculus – izom Nervus – ideg Nucleus – mag Os – csont Posterior – hátsó Profundus – mély Ramus – ág Regio – tájék

Anatómiai szakkifejezések 4. Sinister – bal Sinus – öböl Spatium – térség, rés Spina – tövis Sub – alatt Substantia – állomány Sulcus – árok Superficialis –felületi Superior - felső Supra – felett

Anatómiai szakkifejezések 5. Trigonum – háromszög Tuber – dudor Tuberculum – kiemelkedés Valvula – billentyű Vena - visszér

A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer Általános jellemzés, a csontok fajtái, trajektoriális szerkezete

Mozgásrendszer Hely- és helyzetváltoztatásban résztvevő szervek összessége Két fő rész: Passzív (csontok, inak, izületek) Aktív (vázizmok)

Az emberi test főbb részei Caput (fej) Collum (nyak) Truncus (törzs) thorax (mellkas) abdomen (has) pelvis (medence) Extremitas (végtagok)

A csontváz A test szilárd vázát adja (206 csontból!) Szerepe: belső váz (szilárd: anorganikus anyagok 65%, rugalmas: organikus anyagok 35%) védőburok (agy, gerincvelő) külső váz (légzés) mozgásszerv (passzív) vérképzés (vörös csontvelő)

A csontváz részei Koponya Nyak Törzs Végtagok

A csontváz részei Cranium (koponya): neurocranium (agykoponya) viscerocranium (arckoponya)

A csontváz részei Collum vagy cervix (nyak): 7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya)

A csontváz részei Truncus (törzs) – thorax (mellkas): 12 db vertebrae thoracales (hátcsigolya) costae (bordák) sternum (szegycsont) Truncus (törzs) – abdomen (hasi): 5 db vertebrea lumbales (ágyéki csigolya)

A csontváz részei Truncus (törzs) – pelvis (medence): 2 db ossa coxae (medencecsont) sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

A csontváz részei Cingulum extremitatis superioris (a felső végtag függesztőkészüléke) clavicula (kulcscsont) scapula (lapockacsont)

A csontváz részei Felső végtag (brachium – kar): humerus (felkarcsont) radius (orsócsont) ulna (singcsont) Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és csöves csont

A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: pelvis (medence) Alsó végtag: femur (combcsont) tibia (sípcsont) fibula (szárkapocs) Pes (láb)

A csonttípusok Alakjuk szerint: csöves csontok lapos csontok köbös csontok labyrinthusos vagy légtartalmú (pneumatikus) csontok

Lapos csontok (ossa plana) Kívül: vékony compact (tömör) csontállományból áll (lamina corticalis / externa és interna) Belül: spongiosus (szivacsos) csontállomány (diploe) üregeit egész életen át vörös csontvelő tölti ki (vérképzés!)

Köbös csontok (pl. csigolyatestek, kéztőcsontok) Szabálytalan, de többé-kevésbé köbös alakú Két csoport: rövid csontok (ossa brevia) szabálytalan csontok (ossa irregularia) Főként szivacsos csontszövetből épülnek fel, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre gyakran összeroppanásos törést szenvednek (csontritkulás!!! – időskor, anorexia, túlzó fogyókúra)

Labyrinthusus vagy légtartalmú csontok (ossa pneumatica) Az orrüreget határoló arckoponya csontok között Szerepük a rezonáló terek biztosítása hangadáskor Igen vékony csontlemezek bonyolult rendszere ( sérülékenység!!! – pl. küzdősportok)

A trajektoriális szerkezet A szivacsos csontok belsejében az üregeket határoló csontgerendák és lemezek a csont megterhelésének megfelelő statikai erővonalak mentén rendeződnek el = trajektoriális rendsz.

A trajektoriális szerkezet A nyomási erővonalak mentén inkább csövek, a húzási irányokban inkább lemezek találhatók. Az erővonalak irányának megváltozása csontátépüléshez vezet (csontnöv., cs.tör.)

A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer Részletes csonttan, Cranium

Cranium Porcos, csontos tok Véd: agyat emésztő és légzőrendszer bemetelét érzékszerveket Két rész: neurocranium, cranium cerebrale (agykoponya) viscerocranium, cranium viscerale (arckoponya)

bizonyos fokig ellenáll az ütéseknek Cranium cerebrale 7 csont (három páratlan, kettő páros) Szerkezete: lamina externa diploe lamina interna A szerkezet rugalmasságot biztosít bizonyos fokig ellenáll az ütéseknek

Cranium cerebrale Os frontale (homlokcsont) Os sphenoidale (ékcsont) Os occipitale (nyakszirtcsont) Os parietale (falcsont) Os temporale (halántékcsont)

Os frontale Tuber frontale Margo parietalis Arcus supercilliaris Glabella Linea temporalis Margo supraorbitalis Processus zygomaticus

Os sphenoidale Corpus sinus sphenoidalis crista sphenoidalis sella turcica Ala minor Ala major fissura orbitalis superior canalis opticus Processus pterygoideus

Os occipitale Squama occipitalis Pars basilaris Pars lateralis Foramen magnum Condylus occipitalis Protuberantia occipitalis externa Crista occipitalis externa Protuberantia occipitalis interna Sulcus sinus transversi Sulcus sinus saggittalis superior Anat-1-ea

Os parietale Tuber parietale

Os temporale Porus acusticus externa (külső hallónyílás) Pars squamosa Pars mastoidea Pars tympanica Pars petrosa

Os temporale Fossa mandibularis Processus mastoideus Processus styloideus Processus zygomaticus

Viscerocranium (cranium viscerale) A szemgödör, az orrüreg és a szájüreg körül elhelyezkedő csontból áll

Viscerocranium (cranium viscerale) Os ethmoidale (rostacsont) Maxilla (felső állcsont) Os lacrimale (könnycsont) Os nasale (orrcsont) Os zygomaticum (járomcsont)

Viscerocranium (cranium viscerale) Os palatinum (szájpadcsont) Vomer (ekecsont) Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló) Mandibula (állkapocs)

Os ethmoidale (rostacsont) Vékony csontlemezekből áll (egy részük légtartalmú üregeket határol – orrmelléküregekhez) A szemüreg mediális és az orrüreg laterális falának alkotása

Os ethmoidale (rostacsont) Lamina orbitalis Concha nasalis media Lamina cribrosa Lamina perpendicularis Sinus ethmoidalis (cellulae ethmoidales)

Maxilla Testében (corpus maxillae) az arcüreg (sinus maxillaris) helyezkedik el – a középső orrjárattal közlekedik Az alábbiak alkotásában vesz részt: az arckoponya elülső felszínének jórészét a szemüreg alsó és mediális részét a csontos orrnyílás nagy részét a kemény szájpad jelentős részét

Maxilla Processus frontalis Facies orbitalis Processus zygomaticus Processus palatinus Processus alveolaris

Os lacrimale (könnycsont) Az os ethmoidale és a processus frontalis között A szemüreg mediális falának alkotásához járul hozzá elől Canalis nasolacrimalis (könnycsatorna)

Os zygomaticum (járomcsont) Az arc formának és statikájának jelentős tényezője A szemüreg oldalsó falának alkotásában vesz részt A processus temporalis a processus zygomaticussal az arcus zygomaticus-t (járomív) hozza létre

Os zygomaticum (járomcsont) Processus frontalis Processus marginalis Processus temporalis

Os palatinum (szájpadcsont) A maxilla mögött fekvő páros csont „L” betűhöz hasonló 2 lemezből áll: vízszintes lemeze – kemény szájpad függőleges lemeze – az orrüreg hátsó részének alkotásában vesz részt

Vomer (ekecsont) Az orrsövény alsó és hátsó részét alkotó, ekevasra emlékeztető vékony csontlemez 2 kis szárnyával (ala vomeris) az os sphenoidale testének alsó felszinéhez támaszkodik

Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló) A maxilla orrüregi felszínéhez rögzül alul Alatta húzódik az alsó orrjárat (meatus nasi inferior)

Mandibula (állkapocs) Az egyetlen mozgatható koponyacsont Főbb részei: Caput mandibulae Processus coronoideus Processus condylaris Ramus mandibulae Angulus mandibulae Corpos mandibulae Pars alveolaris mandibulae

Articulatio temporo-mandibularis Fossa mandibularis és caput mandibulae alkotja Mozgásai: a száj nyitása és zárása az állkapocs előre-hátra mozgatása örlőmozgások

Fogak Dens incisivus (2) Dens caninus (1) Dentes premolares (2) Dentes molares (3)

Varratok / sutura Sutura coronalis Sutura sagittalis Sutura lambdoidea

A törzs csontjai A gerinc

A gerinc / columna vertebralis 7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya) 12 db vertebrae thoracales (hátcsigolya) 5 db vertebrea lumbales (ágyéki csigolya sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

A csigolya részei Corpus vertebrae Foramen vertebrale (canalis vertebralis) Arcus vertebrae Fovea costalis superior Fovea costalis inferior

A csigolya részei Processus transversus Processus articularis superior Processus articularis inferior Processus spinosus

Vertebrae cervicales Atlas Arcus anterior Arcus posterior Massa lateralis Processus transversus

Vertebrae cervicales Atlas Foramen transversarium Fovea articularis superior (condylus occipitalis) Facies articularis inferior Fovea dentis

Vertebrae cervicales Axis Dens axis Facies articularis posterior dentis Facies articularis anterior dentis

Vertebra lumbalis Processus costarius

Os sacrum Basis ossis sacri Pars lateralis Apex ossis sacri Processus articularis superiors Canalis sacralis

A gerincet alkotó csontok összeköttetései Porcos összeköttetések Szalagos összeköttetések Izületek

Porcos összeköttetések A csigolyatestek (corpus vertebrae) közötti teret: porckorongok / discus intervertebralis anulus fibrosus / külső kollagén rostos gyűrű nucleus pulposus / belső kocsonyás mag Erős kapcsolat – rugalmasság

Porcos összeköttetések Feladata: a függőleges tengely irányába ható erőbehatások (zökkenések) tompítása Porckorongsérv (discus hernia) hirtelen, túlzott terhelés hatására a porckorong külső rétege fellazulhat, a mag kitüremkedik és a gerincvelői ideget nyomja (lumbago) helytelen technika, korai terhelés

Porcos összeköttetések A porckorongok rugalmassága és a gerinc S-alakú görbülete – „rugószerű mozgás” járás, futás, ugrás – védi az agyvelőt a rázkódásoktól

Szalagos összekötetések Elülső és hátsó hosszú szalag (ligamentum longitudinale anterius és posterius) A processus spinosus feletti szalag A csigolyák egyes részeit – rövid szalagok sárga szalagok (az arcus vertebrae-ket kötik össze) a processus transversus és spinosus közötti szalagok

Izületek Articulatio atlanto-occipitalis Condylus occipitalis – izületi fej Fovea articularis superior – izületi vápa Tojásizület előre-hátra hajlítás oldalra hajlítás

Izületek Articulatio atlanto-axialis (3) Facies articularis superior (axis) – izületi fej Facies articularis inferior (atlas) – izületi vápa Facies articularis anterior (axis) – izületi fej Fovea dentis (atlas) – izületi vápa Haránt szalag (lig. transversum atlantis) Működés: forgás (gátló szalag – lig. alare (dens axis – foramen magnum pereme)

Izületek / többi csigolya Kis fokú elmozdulást tesz lehetővé A sok izület mozgása összeadódik – a gerinc mozgáslehetősége nagyfokú

A gerinc mozgásai Előre- hátrahajlítás (flexio ventralis et dorsalis) / nyílirányú síkban Oldalra hajlítás (flexio lateralis) / frontális síkban Csavarodás (torsio)

A törzs csontjai Sternum, Costae

Sternum Manubrium sterni Corpus sterni Processus xiphoideus

Costae 12 pár valódi bordák (1-7 pár) caput costae – corpus vertebrae (fovea costalis superior és inferior) tuberculum costae – processus transversus álbordák (8-10) – arcus costae repülő bordák (11-12)

Costae Caput costae Collum costae Corpus costae Tuberculum costae

Cingulum extremitatis superioris Clavicula (kulcscsont) Scapula (lapockacsont)

Clavicula Extremitas acromialis Corpus claviculae Extremitas sternalis Facies articularis acromialis Facies articularis sternalis

A clavicula összeköttetései Articulatio sternoclavicularis Articulatio acromioclavicularis

A clavicula összeköttetései /articulatio sternoclavicularis Extremitas sternalis (facies articularis sternalis) – sternum (manubrium sterni 1. bevágása) /lig. sternoclaviculare ant. kettő közötti izületi rést: rostporcos korong (discus articularis) – a clavicula elmozdulását biztosítja

A clavicula összeköttetései /art. sternoclavicularis Az extremitas sternalis alsó felszínéről – lig. costoclaviculare (borda-kulcscsonti szalag) – I. bordához kismértékű mozgás (korlátozott szabad izület)

A clavicula összeköttetései /articulatio acromioclavicularis Extremitas acromialis – scapula (acromion) – lig. acromioclaviculare kettő közötti izületi rést: rostporcos korong (discus articularis) – a clavicula elmozdulását biztosítja – gátló szalaga: lig. coracoclaviculare (hollócsőr-kulcscsonti szalag)

Scapula Corpus Margo superior Margo medialis Margo lateralis Angulus superior Angulus inferior Angulus lateralis

Scapula Cavitas glenoidalis Tuberculum supraglenoidale Tuberculum infraglenoidale Spina scapulae Acromion

Scapula Fossa supraspinata Fossa infraspinata Facies costalis Fossa subscapularis Processus coracoideus

A vállöv mozgásai A szegy-kulcscsonti izületben -Articulatio sternoclavicularis A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularis

A szegy-kulcscsonti izületben -Articulatio sternoclavicularis Előre – hátra csúszás Emelés – sülyesztés Forgás (rotatio) Vállkörzés (circumductio) valamennyi mozgást a lig. costoclaviculare megfeszülése vagy az I. borda akadályozza

A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio acromioclavicularis Az előző izülettel együtt mozognak A lapocka elmozdulását is okozzák Korlátolt szabadizület, de a mozgásai kisebb mértékűek, mint az előzőé A vállöv körüli izmok a claviculán és a scapulán tapadnak két csont mozgása együtt

Sérülések Törések ritkák (lovas sportok) Izületek sérülései (húzódások) gyakoribb általában: articulatio acromioclavicularis (kézilabda, cselgáncs, birkózás, gyűrű, stb.)

Felső végtag Humerus (felkarcsont) Radius (orsócsont) Ulna (singcsont) Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és csöves csont

Humerus Proximalis epiphysis Distalis epiphysis Diaphysis (corpus humeri)

Humerus Caput humeri Collum anatomicum Tuberculum minus Tuberculum majus Crista tuberculi minoris Crista tuberculi majoris Tuberositas deltoidea

Humerus Condylus humeri trochlea humeri (ulnával ízesül) capitulum humeri (radiussal ízesül) Epicondylus medialis Epicondilus lateralis Fossa olecrani Sulcus nervi ulnaris

Radius Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Caput radii Circumferentia articularis Collum radii Tuberositas radii (m. biceps brachii tapadása)

Radius Margo interossea Facies articularis carpea (kéztőcs-ok) Incisura ulnaris Processus styloideus radii

Ulna Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Olecranon Processus coronoideus Incisura trochlearis Incisura radialis

Ulna Tuberositas ulnae Margo interossea Caput ulnae Processus styloideus

Ossa carpi Os scaphoideum Os lunatum Os triquetrum Os pisiforme Os trapezium Os trapezoideum Os capitatum Os hamatum

Ossa manus Ossa metacarpalia Phalanges

A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: pelvis (medence) – truncus (törzs) Alsó végtag: femur (combcsont) tibia (sípcsont) fibula (szárkapocs) Pes (láb)

Pelvis 2 db ossa coxae (medencecsont) Sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából) Vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 3-6)

Os coxae Os ilium (csípőcsont) Os pubis (szeméremcsont) Os ischii (ülőcsont)

Os ilium Ala ossis ilii Crista iliaca Spina iliaca anterior superior Spina iliaca anterior inferior Spina iliaca posterior superior Spina iliaca posterior inferior

Os ilium Linea glutea anterior Linea glutea posterior Fossa iliaca Facies auricularis Corpus ossis ilii Acetabulum Linea arcuata

Os pubis Corpus ossis pubis Acetabulum Ramus superior ossis pubis Ramus inferior ossis pubis Facies symphysialis Foramen obturatum

Os ischii Corpus ossis ischii Incisura ischiadica major Spina ischiadica Incisura ischiadica minor Ramus ossis ischii Tuber ischiadicum Foramen obturatum

A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: pelvis (medence) – truncus (törzs) Alsó végtag: femur (combcsont) tibia (sípcsont) fibula (szárkapocs) Pes (láb)

Femur Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Caput femoris Collum femoris Trochanter major et minor Fossa trochanterica

Femur Linea pectenea Tuberositas glutea Linea aspera Chondylus lateralis et medialis Epichondylus lateralis et medialis Fossa interchondylaris

Patella Basis patellae Apex patellae Facies articularis patellae

Tibia Proximalis, distalis epiphysis, diaphysis Chondylus medialis et lateralis Facies articularis superior Eminentia interchondylaris Facies articularis fibularis

Tibia Margo anterior Tuberositas tibiae Malleolus medialis Facies articularis inferior Incisura fibularis

Fibula Caput fibulae Malleolus lateralis

A csontváz részei Cingulum extremitatis inferioris (az alsó végtag) függesztőkészüléke: pelvis (medence) – truncus (törzs) Alsó végtag: femur (combcsont) tibia (sípcsont) fibula (szárkapocs) Pes (láb)

Ossa pedis Tarsus Metatarsus Phalanges

Ossa pedis / Tarsus Talus (ugrócsont) Calcaneus (sarokcsont) Os naviculare (sajkacsont) Cuneiforme mediale (belső ékcsont) Cuneiforme intermedium (középső ékcs Cuneiforme laterale (külső ékcsont) Cuboideum (köbcsont)

Articulatio humeri (vállízület) Ízületi fej: caput humeri Vápa: cavitas glenoidalis Ízületi tok: laza és bő szalag: lig. coracoacromiale (boltozatot az ízület felett a processus coracoideus-szal és az acromion-nal megakadályozza az ízfej kimozdulását)

Articulatio humeri Soktengelyű szabadízület hajlítás (flexió, anteflexió) feszítés (extensio) hátrahajlitás (retroflexio) közelítés, távolítás (adductio, abductio) forgatás (rotatio) körzés (circumductio)

Articulatio cubiti (könyökízület) Humerus – radius – ulna Humerus – ulna trochlea humeri (h) – incisura trochlearis (u) egytengelyű csuklóízület Humerus – radius capitulum humeri (h) – caput radii /fovea capitis radii (r) gömbízület

Articulatio cubiti (könyökízület) Radius – ulna caput radii /circumferentia articularis (r) – incisura radialis (u) körbe: lig. anulare radii (gyűrű alakú szalag) egytengelyű forgóízület

Articulatio cubiti (könyökízület) Szalagok: lig. collaterale ulnare lig. collaterale radiale

Articulatio cubiti (könyökízület) Működése: kéttengelyű csukló-forgó Mozgásai: flexio és extensio (haránttengely körül, h – r,u) supinatio (tenyér felfelé fordítása) –pronatio (lefelé fordítás)

Articulatio cubiti (könyökízület) Működése: kéttengelyű csukló-forgó Mozgásai: flexio és extensio (haránttengely körül, h – r,u) supinatio (tenyér felfelé fordítása) –pronatio (lefelé fordítás)

Articulationes manus /a kéz ízületei Articulatio radiocarpea (kézcsukló ízület) – tojásízület ízületifej: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum ízvápa: radius distalis epiphysise (facies articularis carpea), caput ulnae Mozgás: volarflexio, dorsalflexio, ulnaris, radialis abductio

Articulationes manus /a kéz ízületei Articulatio intercarpea Articulatio carpo-metacarpea feszes ízületek, kivéve az elsőt (nyeregízület – hüvelykujj) Articulatio metacarpophalangea Articulatio interphalangea

Articulatio sacroiliaca (keresztcsont – csípőízület) Feszes ízület Facies auricularis = ízfelszín (os ilium, os sacrum) Nincs elmozdulás Ízületi tok: szoros, szalagokkal erősített (lig. sacroiliaca)

Symphysis pubica Os pubis (ramus sup.) Átmenet az ízület és a synchondrosis (porcos összeköttetés) között kollagénrostos porclemez, benne keskeny üreg szalagos összeköttetés Rugalmas kapcsolat (szülés)

A medence szalagjai Lig. sacrospinale (sacrum – spina ischiadica) Lig. sacrotuberale (sacrum – tuber ischiadicum)

Articulatio coxae (csípőízület) Dióízület Ízületi fej: caput femoris (femur) Vápa: acetabulum Ízületi tok: bő, erős szalagok (hajlításkor ellazulnak)

Articulatio coxae (csípőízület) - működés Flexio (hajlítás) törzs mozdulatlan, comb közeledik törzs mozog, comb mozdulatlan törzs és comb is mozog Extensio (feszítés) szalagok maximális feszüléséig

Articulatio coxae (csípőízület) - működés Abductio (távolítás) Adductio (közelítés) Rotatio (forgatás) Circumductio

Articulatio genus (térdízület) Ízületi fej: condylus femoris Ízületi vápa: facies articularis superior (tibia) a fej nagyobb, mint a vápa (kisebb a görbületi sugara) – kompenzálásra: meniscus medialis et lateralis (belső és külső porcsarló)

Articulatio genus (térdízület) Ízületi tok bő, ízületi üreg nagy A patella alatti üregben: zsírtest A tok elöl a porcfelszín szélei felett 7-8cm-rel oldalt és hátul a porcos felszínek határán ered (recessus suprapatellaris). A patella a tok elülső felszínén lévő ablakba illeszkedik.

Articulatio genus (térdízület) /szalagok Tokon belül a fossa interchondylaris (f) külső és belső falán ered az elülső és a hátsó keresztszalag (lig. cruciatum anterius et posterius) – ezek az eminentia interchondylaris (t) előtt és mögött tapadnak.

Articulatio genus (térdízület) /szalagok Tokon kívül (külső szalagok) lig. collaterale tibiale (sípcsonti oldalszalag) összenőtt az ízületi tokkal lig. collaterale fibulare (szárkapcsi oldalszalag) nem nőtt össze a tokkal – áthalad alatta a térdkalácsi izom ína

Articulatio genus (térdízület) /szalagok Tokon kívül (külső szalagok) lig. patellae (térdkalácsszalag) a négyfejű combizom ína retinaculum patellae mediale et laterale (belső és külső térdkalácstartó szalag)

Articulatio genus (térdízület) működés Flexio (hajlítás) Extensio (feszítés) Rotatio (forgatás)

Articulationes pedis Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület) Art. talotarsalis (alsó ugróízület)

Art. talocruralis (felső ugróízület, bokaízület) Ízületi fej: trochlea tali (talus – ugrócs.) Ízületi árok: facies articularis inferior (t) facies articularis malleoli tibiae (t) facies articularis malleoli fibulae (f) Gyakori rándulások Csuklóizület (hajlítás, feszítés)

Art. talotarsalis (alsó ugróízület) Két rész: ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art. talocalcaneonavicularis) hátsó ugró-sarokcsonti ízület (art. subtalaris)

Art. talotarsalis (alsó ugróízület) Ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art. talocalcaneonavicularis) ízületi fej: ugrócsont feje, és a mögötte lévő két kis ízületi felszín ízületi vápa: naviculare, calcaneus felső, elülső ízfelszíne lig. calcaneonaviculare plantare (talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag) lábboltozat fenntartása!

Art. talotarsalis (alsó ugróízület) Működés: supinatio (befelé forgatás) pronatio (kifelé forgatás) Általában supinatios irányú rándulás (külső bokaszalagok húzódása, részleges vagy teljes szakadás)