Adózási ismeretek 2009. Adózásról általában

A félév követelménye Értékelés: kollokvium, vizsgaidőszakban ( zh nincs) Írásbeli dolgozat Elővizsga tehető az utolsó előadás alkalmával 2009. május 11-12. Feltétele: az előadásokon való részvétel, max. 4 hiányzás megengedett ( katalógus) Kötelező irodalom az előadások anyaga, és példái ( utólag közreadva) Ajánlott irodalom: Adótörvények 2009. (Hvg különszám) Adózás 2009. Penta –unió kiadványa

Adó fogalma, adórendszer Az adó meghatározása: az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel Az adó jellemzői: - kivetésére az állam által felhatalmazott szerv jogosult - csak jogszabályi alapon lehet előírni - a befizetett adó ellenében közvetlen ellenszolgáltatást nem kap az adóalany - az adó befizetése kikényszeríthető - pénzben teljesítendő

Adóztatás Az adóztatás általános elvei: - közteherviselés elve - fizetőképesség elve - megbízhatóság elve - stabilitás elve - semlegesség elve

Az adóztatás általános céljai pénzügy politikai célok (bevétel, adóforrás megőrzése) elosztás politikai cél növekedéspolitikai cél ösztönzési cél (pl. export) foglalkoztatáspolitikai cél allokációs cél (a lakosságtól és a gazdálkodó szervezetektől a központi költségvetésbe)

Adózás közgazdasági elvei Egyenlőségi elv: vállaljon mindenki azonos (egyenlő) áldozatot (egyforma adót fizessen) Áldozatelmélet: a magasabb jövedelműek többet fizessenek (progresszív adózás) Hatékonysági elv: degresszív adó a célszerű, mert a progresszív adó a hatékony területekről allokál tőkét a kevésbé hatékonyakra Fogyasztási elv: a társadalmi össztermelésből való igénybevétel alapján fizessünk adót (előny: megtakarításra ösztönöz, nem lehet kibújni, egyszerű; hátránya: legszegényebbek fogyasztását korlátozza) Viszontszolgáltatási elv: az adó az állam által biztosított szolgáltatások ellenértéke

Az adójog alapfogalmai Az adójog rendszere az adórendszerre, az adóztatási alapelvekre, az adóügyi jogviszonyra, valamint az adóhatóságokra vonatkozó anyagi, eljárási normák összessége. Az adóztatás funkciója: elegendő bevételt biztosítson az állami és helyi feladatok finanszírozásához Adópolitika: az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntések Adórendszer: egy adott országban, egy időben alkalmazott adónemek összessége és az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere

Adók csoportosítása a) az adóalanyok szerint: - természetes személyek - jogi személyek b) az adó-teher viselése alapján: - közvetlen ( alany és terhet viselő ua. ) - közvetett ( alany és terhet viselő elválik egymástól c) az adó tárgya szerint: - jövedelmi típusú ( szja, társasági adó ) - vagyoni típusú ( építmény, telek, gépjármű ) - forgalmi típusú ( áfa, iparűzési)

d) az adóztatás jogosultsága szerint: - központi - helyi - vegyes e) a behajtás módja szerint: - önadózással ( az adóalany számítja ki és fizeti be ) - levonással ( kifizető vonja le és fizeti meg ) - megállapítással ( adóhivatal végzi ) - kivetéssel ( adóhatóság állapítja meg ) - behajtással ( nem fizetés estén )

Adótörvények szerkezete 1. Adóügyi jogviszony: az adóhatóság és az adóalany között létrejött jogviszony 2. Az adó alanya: az a természetes és jogi személy v. egyéb szervezet, akit adókötelezettség terhel 3. Az adó tárgya: az a dolog, v. vagyoni értékű jog melynek megléte, használhatósága adófizetési kötelezettséget von maga után 4. Az adóztatás tárgya: az a tevékenység, állapot, jog, amin az adófizetési kötelezettség alapszik 5. Az adó alapja: az a pénzben v. természetben kifejezett mennyiség, ami után az adót számolják

6. Az adó mértéke: egységnyi adóalapra jutó adóösszeg - tételes - százalékos ( lineáris, progresszív ) 7. Adómentesség: a jogszabályban megengedett kivétel az adókötelezettség alól 8. Adókedvezmény: az adó meghatározott részének elengedése ( preferencia ) 9.Adóhatóság: az adóztatót ( állam, helyi önk. ) képviselő szervezet 10. Adóbevallás: az a kimutatás amiből megállapítható az adóalany adófizetési kötelezettsége

11. Adókötelezettség: a törvényben előírt - bejelentési, nyilatkozattételi, - adómegállapítási - bevallási, - adófizetési és adó-előleg fizetési, - bizonylatkiállítási és megőrzési, - nyilvántartás-vezetési, - adatszolgáltatási, - adólevonási és adóbeszedési.

Adózás rendje ( Art) az adózás eljárási szabálya Lényege: az adózó és az adóhatóság e törvénynek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit Alkalmazása: a Magyar Köztársaság területe Hatálya kiterjed: adókkal, illetékekkel, járulékokkal összefüggő központi és helyi befizetési kötelezettségekre jogszabály alapján meghatározott támogatásokra az adók módjára behajtandó köztartozásokra

A törvény vonatkozik: az adózóra: azaz arra a személyre, akinek adókötelezettségét, ill.költségvetési támogatási igényét törvény írja elő az adóhatóságra: állami adóhatóság ( APEH és szervei ) vámhatóság ( VPOP és szervei ) önkormányzati adó hatóság ( önk. jegyzője )

Hatáskör és illetékesség: hatáskör arra ad feleletet, hogy az adott ügyben melyik és milyen szintű áll.ig.szerv köteles eljárni illetékesség arra ad választ, hogy az azonos típusú és hatáskörű szerv közül a konkrét ügyben melyik járhat el ( pl. az ügyfél lakóhelye, telephelye szerinti adóhatóság )

Az adózót megilleti: az iratbetekintés az önellenőrzés joga Az adóhatóság feladatai: megállapítja az adót és költségvetési támogatást nyilvántartja az adózó és az adóhatóság között felmerült minden fontos információt beszedi a jogos követeléseket végrehajtja a ki nem egyenlített tartozást kiutalja az adózónak járó összeget, a költségvetési támogatást ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, az adótörvények betartását feltárja az adókötelezettség megsértését

Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pm irányítása alatt álló önállóan gazdálkodó költségvetési szerv ( cím a Pm fejezetében) Szervezete: Kiemelt Adózók Igazgatósága és Regionális Területi Szervek-Központi Hivatal Számítástechnikai és adóelszámolási intézet Oktatási intézet Hatósági eljárásban: 1. Kiemelt Ig. területi szervek 2. Felettes a Központi hivatal 3. Az elnök

Speciális adózó típusok Kiemelt adózók. 2.200MFt adóteljesítményt elérő gazdálkodók A kiemeltek, ill. a 3000 legnagyobb adózó 3 évente ellenőrzésre kerül ( adóteljesítményük a 488 MFt-ot meghaladja) Minősített adózó- jó adós, igazolás előnyt jelent. Más személyek az adózás folyamatában: Szakértő Tanú Képviseletet igazoló

Adóztatás problémái Adottságok és feltételek Stabilitás hiány Átfedések az adók között

Adóigazgatási eljárás Az adóhatóság: az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, az adózási adatokról nyilvántartást vezet, adatot igazol.

Az adóellenállás formái 1. Adómegtagadás: a polgári engedetlenség egyik formája 2. Adókikerülés:az adóminimalizálás legális formája Korlátozása: Kapcsolt vállalkozások szabályai Belső elszámoló árak Rendeltetésszerű joggyakorlás 3. Adókijátszás:illegális eszközökkel sérti meg az adó kötelezettséget az adóalany Pl. magas költség-alacsony bevétel, ( számv.fegy.megsértése, Art megsértése, gazdasági bűncselekmény)

Ellenőrzés Helye szerint: Terjedelme szerint Ellnőrzést végző szerint Adóhivatal helyiségében Helyszínen Terjedelme szerint Átfogó Célellenőrzés Ellnőrzést végző szerint Első fokú adóhatóság APEH, VPOP felügyeleti ell. Pm ill.Számveőszék Tárgya szerint Adó Illeték Elrendelés oka szerint Kiválasztás alapján Törvény szerint kötelezően

Ellenőrzések fajtái 1. Bevallások utólagos vizsgálata ( egysz.ell.) 2. Egyes adókötelezettségek teljesítésének ell. 3. Adatok gyűjtését célzó ell. 4. Ismételt ell. 5. Illetékköt.telj.-nek ell. 6. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ell. Központosított ell.: ha a tények valószínűsítik, hogy az adóköt.-et a határon átnyúló 3. országba irányuló jogsértő ker.-i kapcs.-kal teljesítik

Ellenőrzés eljárása Megindítása 1. Előzetes értesítéssel ( kivéve….. 2. Megbízólevél is kell az igazolvány mellé 3. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni 4. Az ell.határidő 30 nap ( 120-ra hosszabbítható) Lefolytatása: elévülési időn belül ( 5év) 8-20 óra között Iratokat be lehet vonni ( 60 napig)

Jogok és kötelezettségek az ellenőrzésben A tényállás bizonyítása az adóhatóság feladata A bizonyítás eszközei: irat, szakértői vélemény, más adózó nyilatkozata, tanuvallomás, szemle, próbavásárlás, helyszíni leltár, alkalmazottól felvilágosítás stb. Különös intézkedések: igazoltatás, elővezetés elrendelése, átvizsgálás, lefoglalás Biztosítani kell az adózó jelenlétét

Speciális ellenőrzés Becslés: a bevallások utólagos ellenőrzésének bizonyítási módja Pl bruttó bevételre, eszközök értékére, látható vagyonra, becsült jövedelemre ( elévülési időszakot megelőző időszakra is lehet) A bizonyítási teher megoszlik, az adóhat.valószínűsít

Adózó jogai és köt.-i az ell.-ben 1. együttműködési kötelezettség 2. jelen lenni ( az ell.-ről személyesen meggyőződni) 3. betekintési joga van 4. kifogásolási joggal élhet

Ellenőrzés befejezése Jegyzőkönyv Megállapítások határozatba foglalása Ismételt ellenőrzés Utóell. Új tény Felülellenőrzés

Adóig.hatósági eljárás Hivatalból, v.az adózó kérelmére Az adóhatóság az adózó jogait, ill.kötelezettségeit állapítja meg Határozat: Fizetési meghagyás Adóív Adómegállapítások: 1.utólagos – adókülönbözet megáll. 2. Adókivetés, illetékkiszabás, vámhatóság – regisztrációs adó, helyi önk. – helyi adók 3. Adó soron kívüli megállapítása: adózó elhalálozása, külf.személy esetén

Jogorvoslatok az adóig.eljárásban Határozat visszavonása, törlése Fellebbezés Új eljárásra utasítás Felügyeleti intézkedés Súlyosbítás tilalma

Az adó ellenőrzés jogkövetkezményei 1. késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén, az esedékesség napjától a tényleges megfizetés időpontjáig terheli az adózót. Mértéke: a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-d része. 2. önellenőrzési pótlék: az adózó a bevallott adót, támogatást a rendelkezések alapján helyesbíti. Mértéke: a késedelmi pótlék 50 %-a, ugyanazon bevallás többszöri ellenőrzése esetén 75 %

3. Adóbírság: az adóhatóság az adókülönbözet után állapítja meg 3. Adóbírság: az adóhatóság az adókülönbözet után állapítja meg. Mértéke az adóhiány 50 %-a. 4. Mulasztási bírság: az adóhatóság állapítja meg, ha az adózó nem, vagy késedelmesen teljesíti adókötelezettségét. 2008-ban magánszemélyeknél 200 000 Ft, vállalkozásoknál 500 000 Ft első alkalommal .Számla, nyugtaadás elmulasztása esetén az alkalmazott is felelős, 10.000Ft-50.000Ft között. Az előző elmaradása, be nem jelentett foglalkoztatott ill.igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén max. 1.000.000 Ft lehet a bírság.