Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 19. század második felében

Német Császárság 1871. január 18. – 1918. november 9.

Német császárság

Izoláció, világháborús veszteség Általános jellemzők Alapítás: 1871. január 18. (porosz-francia háború) D-német államok csatlakozása 25 szövetségi állam Egységes piac, ipari állam (iparosítás 2. hulláma) Urbanizáció, Berlin világváros (kulturális központ) Bismarcki szövetségi rendszerek (egyensúlypolitika) Vilmos-korszak: nagyhatalmi törekvések Gyarmatosítási kísérletek (ellentétek Angliával) Izoláció, világháborús veszteség

Belpolitika Alkotmányos monarchia Nemzetállam (határmentén kisebbségek: lengyel, cseh, francia, vallon, kasub, szorbok, litván) germanizálás Nacionalizmus célja 1848-ig: „szabadság”, 1871 után: „egység” (germanizálás, antiszemitizmus) 1890-től Vilmos-korszak: imperialisztikus törekvések

Bismarck-kora 1871-1890 1870-es évek: liberálisabb, modernizálás Kulturkampf (kultúrharc): ellentét az állam szekularizálása és az egyházi befolyás megőrzése között Katolikus-evangélikus ellentét, Centrum Párt (keresztényszocialista) megerősödése ellen Polgári házasság, anyakönyvvezetés Jezsuita rend betiltása

Kulturkampf: XIII. Leó és Bismarck

Bismarck az 1880-as években Konzervatívabb időszak Szociáldemokrata párt megerősödése (August Bebel) I. Vilmos elleni merénylet: szociáldemokrata párt betiltása (forradalom veszélye) Kulturkampf folytatása a baloldal ellen Az állami szociális háló kiépítése (kifogja a szelet a baloldal vitorlájából): nyugdíj, beteg- és balesetbiztosítás Századfordulón a legerősebb párt: szociáldemokrata

II. Vilmos 1890-1918

Vilmosi nagyhatalmi politika „helyet Németországnak a Nap alatt” Gyarmatosítás mint státuszszimbólum Flotta-építés: Tirpitz admirális ellentétek Angliával Zanzibar elcserélése Helgolandra (1890) katonai bázis kiépítése Kínai befolyási övezet (Boxer-felkelés véres leverése) Bagdad-vasút kiépítése (1899) Marokkó: Tanger (1905), Agadir: párduc-ugrás (1911)

Külpolitika Császárság létrejötte: kedvező külpolitikai konstelláció (Oroszo., GB semlegessége) Új nagyhatalom egyensúlyra építve Bismarck szövetségi rendszere 1872 szövetség (I. Vilmos és II. Sándor) 1873 hármas szövetség (I. Vilmos, II. Sándor, Ferenc József)

1870-es évek: defenzív-közvetítő külpolitika 1877-78 balkáni-válság: orosz-oszmán háború 1878 berlini-kongresszus: közvetítés, de Oroszo-ot elveszíti (orosz-francia közeledés) 1879 kettős szövetség: OMM-No. megerősítése (status quo a Balkánon) 1882 Olaszország csatlakozása (defenzív szövetség)

1890-as évektől: német imperializmus 1880-as évektől tengeren túli területeken magánvállalkozások formájában (koncessziós) Gyarmatosítás: nemzeti kérdés nacionalizmus új tartalma (nagyság) német-Ny-Afrika (Namíbia), német-K-Afrika (Tanzánia, Burundi, Ruanada), Togo, Kamerun Csendes-óceáni szigetek: Szamoa, Új-Guinea, Bismarck-szigetek

Afrikai német gyarmatok

Hadsereg főparancsnoka a császár id. Moltke, Tirpitz (flotta) befolyása Magas nemesi reprezentáció a tisztek között Porosz militarizmus (patriotizmus része): felemelkedés, nagyhatalmiság igénye (önbizalom) Békeidőben a lakosság 1%-a katona Intenzív felfegyverkezés 1911-től

Gazdaság Egységes piac belső vámok nélkül Egységes pénz: aranyalapú „birodalmi” márka (Reichsmark) Ipari állam Modern bankrendszer kialakulása 1830-1850-es évek: vasútépítés, vas-acélgyártás 1870-es évek: vegyipar, elektronika, autógyártás Ruhr-vidék, Saar-vidék, Szilézia, Szászo. fejlődése

Gründerzeit 1860-1870-es évek Ipari fejlődés a francia jóvátétel segítségével Mezőgazdaság jelentősége csökken: orosz, amerikai dömping (junker befolyás csökkenése) 1873 gazdasági válság (GB, No, OMM) 1875 protekcionizmus, vámpolitika szabad verseny helyett (USA konkurencia) Modern antiszemitizmus (imperializmus, tőzsde mögött a nemzetközi zsidóság áll)

Társadalom Demográfiai átmenet 1871: 41 millió, 1910: 65 millió fő Urbanizáció: belső vándorlás Evangélikus É, katolikus D Zsidók 1%, nagyvárosokban (Berlin) és vidéken (keleten), cionizmus elvetése, helyette asszimiláció (Haskala-zsidó felvilágosodás, Moses Mendelssohn) Antiszemitizmus: „zsidómentes” szakmák: tiszt, egyetemi tanár (csak magántanár), miniszter

19. század második felében Nagy-Britannia 19. század második felében

Anglia ≠ Nagy-Britannia United Kingdom of Great Britain and Ireland „Edward király, angol király” meghódítja Walest (XIII. század) 1603: VI. (Stuart) Jakab skót király angol király lesz 1707: Anglia és Skócia uniója = Nagy-Britannia Királysága 1801: unió Írországgal (Nagy-Britannia Egyesült Királysága) Íro. „gyarmatosítása” 1900-ban az alsóháznak 456 angol, 101 ír, 70 skót és 34 walesi képviselője van

Viktória királynő 1819/1837-1901 1819 – 1901 német neveltetés, de Angliában született kb. 150 cm, mégis fenséges Hannoveri-ág 1840 házasság (9 gyermek, 34 unoka) 1861 Albert halála

Viktória, Európa „nagymamája” Hosszú özvegysége alatt szigorú erkölcsök: elvált ember nem udvarképes gyermekei és unokái az összes európai dinasztiával házasságot kötnek, s ezzel a vérzékenységet (hemofília) is terjesztik megéri trónra lépésének arany és gyémánt jubileumát is

Belpolitika Parlamentáris monarchia: a valódi hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezében van A király(nő) uralkodik, de nem kormányoz Kétpártrendszer: whig (liberális) Palmerston, Gladstone, és tory (konzervatív) / Disraeli, Balfour Parlamenti váltógazdálkodás: az ellenzék hatalomra kerülése nem jelent rendszerváltozást mindkét párt a földbirtokos arisztokrácia érdekeit képviseli, a trónhoz való viszony és vallási kérdések különböztetik meg őket egymástól

Demokratizálódás Cenzusos választójog: a századfordulóra nagyjából minden felnőtt férfi szavazhat, ha bármekkora adót fizet (liberális) Női választójog – a szüfrazsettek: 1903: Women’s Social and Political Union, elnöke: Emmeline Pankhurst (1858-1928) és lánya Christabel Harriette Pankhurst Tömeggyűlések, eredmények csak az I. vh. után

Ír-kérdés burgonyavész (1846-47), amerikai kivándorlás (demográfiai katasztrófa) Több felkelés a függetlenségért, Anglia „gyarmatosítja” Írországot Gladstone reformjai: Írországban nem államvallás az anglikán (1869), a bérlők helyzetén javít az írek egy része radikalizálódik (Sinn Féin: Arthur Griffith, Eamon De Valéra, Michael Collins), az ulsteri protestánsok maradnak uniópártiak 1916 véres, sikertelen húsvéti felkelés 1921 angol-ír egyezmény: gyakorlati önállóság, de Észak-Írország marad az unióban

Gazdaság

Mezőgazdaság Importation Act 1846: gabonatv. szabad kereskedelem győzelme 19. század közepétől olcsó amerikai, kanadai és orosz búza a piacon (dömping) Francia-, Németország és a OMM protekcionista fordulata (1873 után) Anglia kitart a szabad kereskedelemnél A brit mezőgazdaság jelentőségét veszti

Ipar 1. iparosítási hullám húzóágazatai 1851 londoni világkiállítás Gazdasági liberalizmus: laissez-faire, szabad verseny Exportorientált gazdaság (iparosítás nagyobb mint a népességnövekedés) 1860-as évek után lassulás Great Depression (1873-1895) A stagnálás eredménye: 1914-re Anglia az USA és Németország mögé kerül az ipari termelésben

Ipari növekedés 19. század Időszak Ipari növekedés 1800-1810 22,9% 1810-1820 38,6% 1820-1830 47,2% 1830-1840 37,1% Időszak Ipari növekedés 1840-1850 31,3% 1850-1860 27,8% 1860-1870 33,2% 1870-1880 20,8% 1880-1890 17,4% 1890-1900 17,9%

Lemaradás okai Elkényelmesedés, relatív műszaki elavultság 2. iparosítási hullám jelentős késedelemmel Feltörekvő új ipari hatalmak gyorsabb fejlődése (USA, No.) Gyengébb oktatási rendszer: nem praktikus és nem általános Kisebb cégméret  kevesebb befektethető tőke (↔ német nagyvállalatok)

Pénzügyi vezető szerep pénzügyi vezető szerepét megőrzi (londoni City a tőzsdeközpont) Az aranyalapú font sterling a legstabilabb valuta (fontsterling övezet) Első a tőkekivitelben (gyarmatokra) A hatalmas gyarmatbirodalom (400 millió fős) és az erős flotta stabilitást és tekintélyt ad

Társadalom Vallásosság: Üdvhadsereg (levest, szappant, üdvösséget) Arisztokratikus hagyományok A gazdagodó polgárság nem tagadja meg a nemesség értékeit (etalon) A munkásosztály helyzete fokozatosan javul, és 1914-re relatíve magas az életszínvonal jóléti állam alapjai Lloyd George (wigh) Társadalombiztosítás: baleset- (1897), kötelező öregség- (1908) betegségbiztosítás és munkanélküli segély (1911)

Franciaország II. császárság 1852-1870 Párizsi kommün 1871 III. köztársaság 1871-1940

II. Császárság 1852-1870 Louis Bonaparte 1848-től köztársasági elnök 1852-től III. Napóleon császársága (államcsíny) Liberális császárság, közeledés a parlamentáris rendszerhez

Aktív külpolitika Krími-háború, párizsi béke, 1853-56 francia-piemonti-osztrák háború 1859 gyarmatosítás kezdetei: Ferdinand Lesseps Szuezi-csatorna építése Algéria elfoglalása (telepesek, „feketelábúak”) Szengál, Dakar (Szahara-vidéke) Indokína meghódítása (Kínától) II. ópium-háborúban Anglia támogatása (befolyás Kínában)

Gazdaság/társadalom iparosítás az 1850-es évektől Nő a munkásság száma szabadkereskedelem Állami szociális háló kiépítése: munkásság helyzetének javítása, szakszervezet, sztrájkjog, nyugdíjpénztár, kórházak, segélyegyletek Modernizáció: Párizs újjáépítése (Georges Eugene Hausmann báró tervei) munkaalkalom, sugárutak, új épületek Javuló életszínvonal

Párizsi kommün 1871. március 28- 1871. május 28. Párizsi községtanács (szocialista államszervezet) Sedan vereség (francia-porosz háború) honvédelem (kapitulációval szemben) szociális intézkedések a szegényebb lakosság megsegítésre (1,7 millió fő), államosítás, 8 órás munkaidő marxista, anarchista irányzatok együttélése Frankel Leó közmukabizottság elnöke köztársasági és porosz-német összefogással brutálisan leverik (barikádharcok, 30.000 halott)

III. köztársaság 1871-1940 1875 polgári liberális alkotmány 7 évre köztársasági elnök széles jogkörrel (törvényhozás, hadsereg főparancsnoka) 1880-as évek: szekularizáció megkezdése (népiskola, jezsuiták korlátozása) Modern antiszemitizmus (Dreyfus-per) Demokratizálódás: sajtószabadság (1881) gyülekezési szabadság (1882) Afrika-gyarmatosítása (É), ellentétek GB-vel

Gazdaság 1850-es évektől iparosítás vasút építés (É), de centralizált 1871 Elzász-Lotaringia elvesztése (vasérc, feketekőszén), jóvátétel (gyorsan, 2 éven belül) Textilipar: Lyon, Metz (Lotaringia!) Autógyártás, kozmetikai ipar 1889 párizsi világkiállítás (Eiffel-torony) tőkekivitel Oroszországba (cári udvarnak, Don-medencei szén, vasútépítés) elsősorban nem a gyarmatokra

Társadalom Népességnövekedés (kolera 1832, 1850-es években, 1846-47 nagy éhínség) Magas a vidéki / paraszti lakosság száma Koncentrált urbanizáció Kötelező közoktatás, művelődés (könyvtár) színvonal emelése Az európai kulturális élet központja Párizs 1880 amnesztia a kommünároknak Szociális törvényhozás (baloldal lecsendesítése)