Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek Hegedűs Judit hegedus.judit@ppk.elte.hu http://hegedus.name 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel: 461-4500/3852 Mobil: 06/20 511-5226

Miért is beszélünk erről? … mert legyen jobb a gyerekeknek! a pedagógusoknak! az iskolán kívüli gyermekvédelmi szakembereknek! … mert létezik a rendszerabúzus, melynek részesei vagyunk mi is! - lásd gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése … mert a 100 pedagógusból 72 nem érzi magát felkészültnek … mert sokszor magányos harcosként küzdünk a gyermekekért = kiégés

„A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése még mindig nem kellően rendszerszerű, egyes szervei pedig elérhetetlenek a gyermekek számára – állapította meg Szabó Máté átfogó vizsgálata a jelzőrendszer több száz tagjának megkeresése nyomán.” „Nem ritka az sem, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai azért nem teljesítik jelzési kötelezettségüket, mert személyes megtorlástól tartanak.” „A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és az iskolapszichológusok ismertsége esetleges, elérhetősége sok esetben nehézkes.” AJB-2227/2010

Rövid gyermekvédelem történet Karitativitás: egyház, szervezetek, egyesületek 20. sz.: állami gyermekvédelem megjelenése – Széll Kálmán, 1901. évi gyermekvédelmi törvény Szocialista gyermekvédelem: A gyermekvédelmi problémák kihalnak Az állami gondozás jóságába vetett hit A gyv-i intézmények abszolút jóságába vetett hit Közösségi nevelés abszolút elfogadása Professzionalizálódás

A gyermekvédelem fogalma történeti-társadalmi meghatározottságú és szerveződésű összetett segítő tevékenység, szervezett beavatkozási módok Segít – prevenció, megelőzés Korrigál, átvesz, helyettesít – problémamegoldás

Paradigmaváltás a gyermekvédelemben (valóban?) Teljes korosztály A gyermek inkább alanya, mint tárgya a gyermekvédelemnek. Állam és képviselőinek beavatkozása a család életébe Jogállamiság (?) Az állam mellett más szereplők Új szakemberek, új segítő szakmák Új szakkifejezések megjelenése

TÖRVÉNYI HÁTTÉR 1991. évi LXIV. Törvény a gyermeki jogokról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról – és módosításai 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról 15/1998. számú NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1993. évi LXXIX. törvény - közoktatási törvény és módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A mindenkori költségvetési törvény

A gyermekvédelmi törvény alapelvei A gyermek mindenek felett álló érdekének szolgálata A család önállóságának elve A családban maradás elve, A célszerűség elve , A legkisebb kényszer (önkéntesség) elve A hátrányos megkülönböztetés és az ellátással való visszaélés tilalma, A személyi és vagyoni érdek biztosítása A családi környezetbe való visszahelyezés előkészítése, A szükségletekhez igazodó speciális ellátás A nevelőszülői ellátás elsődlegessége Kis létszámú gyermekotthonok Családias lakókörnyezet biztosítása

Gyermek- és ifjúságvédelem Alapfogalmak Gyermek- és ifjúságvédelem SPECIÁLIS ÁLTALÁNOS MINDENKI HÁTRÁNYOS VESZÉLYEZTETETT

Általános gyermekvédelem Szociál-politika A gyermek születését megelőző gyermekvédelem A gyermekek pszichés gondozásának ellátása A gyermeknevelés, az iskoláztatás és az otthonteremtés anyagi feltételeinek biztosítása Prevenció, bűnmegelőzés A gyermeki jogok biztosítása Oktatás-politika

§ Gyermeki jogok Minden emberre érvényes jogok Speciális szabályozást adó jogok Kizárólag vagy főleg gyerekekre vonatkozó jogok Politikai jogok Gazdasági jogok Kulturális jogok Szociális jogok

Egyezmény a gyermekek jogairól Alapelve: Emberi jogok biztosítása Különleges védelem és támogatás Néhány fontos cikkely: Hátrányos megkülönböztetés tilalma A gyermek mindenek felett álló érdeke Az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog A gyermek véleményének tiszteletben tartása

Kik védik a gyermeki jogokat? Mindenki!!! Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjogi képviselő Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa – dr. Szabó Máté