ELBESZÉLÉS ÉS TÖRTÉNET EPIKUS MŰVEK OLVASÁSA ELBESZÉLÉS ÉS TÖRTÉNET

ALAPFOGALMAK -Elbeszélés és történet elválaszthatatlan fogalmak; -Az elbeszélés = a történetmondás tevékenysége = a szöveg; -A történet alkotó elemei: -események -szereplők -tér- idő; -A történet létrejöttének feltétele: -egy bizonyos alaphelyzet, alapállapot elmozdul, megváltozik; -A történet ismérve: az elrendezettség:- metonimikus - metaforikus; -Az elbeszélést meghatározzák: - műfaji konvenciók - irányzati jellemzők;

Mikszáth Kálmán (1846 Szklabonya – 1910 Budapest)

„Az elbeszélés: játék az olvasói elvárásokkal” A századvég újraértelmezett poétikai képződménye: a novellaciklus; A Tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882) elbeszélései új tér- és időkezelési stratégiákkal, narratív megoldásokkal lehetővé teszik az együtt olvasást; Egy tájegység „domesztikálásának” leszünk tanúi; Kikisérleteződik a történetekben szóródó, identitását vesztő vagy épp kereső figura; A két kötet az életmű szerves része, ugyanakkor a klasszikus modernség határait feszegetik;

A BÁGYI CSODA METONIMIKUS történet alakítás: életkép és anekdota; Az életkép egy anekdotikus történet keretéül szolgál; A történet nem csak elbeszélt, hanem a beszédben keletkezik; A szereplők jellemző beszédtevékenysége a szóbeszéd, a pletyka; A beszédszerűséget erősíti: az elbeszélésmód és az elbeszélő nézőpontjának változása (külső nézőpont/ személyes hang); Fontosak még: az elhallgatás, a kihagyás, a kétértelmű megnyilatkozások;

HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS METAFORIKUS összefüggések: szóképek, távolabbi szöveghelyek, kulturális kontextus; Folklorisztikus kód és archetipikus minták; A csoda kétértelmű értelmezhetősége: archaikus látásmód és köznapi történet; A mindentudó narrátor szerepét átveszi a korlátolt tudású elmondó hangja: út a modernség felé;

SZEGÉNY GÉLYI JÁNOS LOVAI A történetnél fontosabb az elbeszélés-mód; Eltérő műfaji elvárások: „játékba hozzák” a novella, regény, mese, példázat, közmondás, szólás, ballada, pletyka, adoma, anekdota előzetes tapasztalatait; Az elbeszélő hangja, a történetmondás nyelvi eseménye vonja magára a figyelmet; Az elbeszélői nézőpontok játékos váltakozása az olvasót is együttműködésre készteti;

ELBESZÉLŐI FORTÉLYOK A kitérők, késleltető mozzanatok, sejtető előre- és visszautalások, amelyek csak később világosodnak meg akadályoz-zák az ok- okozati összefüggések egyértelmű feltárulását; Szokatlan időkezelés: gyors/ lassú ritmus; Újraolvasásra késztet nyitott végével is; Új olvasási módokat alakít ki;

KÖNYVÉSZET Bara Katalin- Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom, Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva,2005; Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv, Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001; T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern, Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’ Harmattan Kiadó, 2007;

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!