Hazai fátlan társulások I.

Klimazonális - löszgyep Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak elő. Ma mg.-i területek. Szigorúan védett, szobányi foltjai pl.: kunhalmok, földvárak, megyehatár mezsgyék Zárt gyep (befedi a felszínt), sok védett faj, ősi flóraelem

Barázdált csenkesz Kunkorgó árvalányhaj

Taréjos búzafű Pamacslaboda

Bókoló zsálya Tátorján

Erdélyi hérics

Intrazonális társulások I. Alapkőzet – homok Magyarország 5 nagy homokvidékén Nyírség, D-T köze, Kisalföld, Belső–Somogy, Tengelic A homok laza, nem köti a vizet, hamar melegszik és hűl ki. Kialakulás függ: - a homok mozgástól - a buckán való kitettségtől - talajvíz távolságától (változhat) A szukcesszió lépései nagyon mozaikosak! Jellemző a víz hiány, ezért gyakori a karógyökér, fekvő szár, kis levélfelület Záródásig mozog a homok (ki- és betakar)

Szukcesszió – nyílt homoki gyep Egyéves fajokból álló pionír társulás mohák, zuzmók A talaj fedettség max.80% A homok megkötésében főszereplő a magyar csenkesz. Mélyre hatoló gyökere!

Egyéves fajokból álló nyílt homoki gyep Homoki gyep, egyéves 1 HAZN

Évelő fajokból álló nyílt homoki gyep

Magyar csenkesz magyar csenkesz HAZN

Ezüst perje – mészmentes homokon

Rozsnok fajok Balról jobbra: berzedt rozsnok Kk27; berzedt rozsnok NI75-12; fedélrozsnok Kk27.

Keserűfűvek Bal oldalon: homoki keserűfű HAZN Jobb oldalon: Madárkeserűfű VadvCD0378

Zárt homoki gyep Lankás, talajvízhez közelebbi részen, magasabb humusztartalom, fajok száma nő, fedett felszín, jó talajmegtartás Legeltetett állományban a sovány csenkesz, csillagpázsit, homoki pimpó

Zárt homoki gyep Könnyen leromlanak Közlekedés műtrágyázás hatására Ilyenkor igénytelen egyéves pázsitfüvek jelennek meg: fedélrozsnok, vadrozs Ill. királydinnye, átoktüske Homokpusztarét I. (Kisoroszi, 1992.) ELOH0406

Királydinnye királydinnye VadvCD0299

Átoktüske

Barázdált csenkesz – zárt gyepben

Pusztai csenkesz pusztai csenkesz NI79-4

Homoki árvalányhaj

Homoki nőszirom Zászlós csűdfű

Legeltetett állományban a sovány csenkesz, csillagpázsit, homoki pimpó

Nyáras-borókás (ligetes, nyílt erdő) üdébb buckaközökben Később nyílt majd zárt homoki tölgyes

Szikesek – a víz és a talaj befolyásoló Jellemzőek a sótűrő fajok, ill a szárazságtűrők – tengerpart, félsivatag Sók a melegben (Na!) párolgással felfelé mozognak, a talaj felszínén felhalmozódnak, rontják a talaj szerkezetét Szikes talaj levegő-, víztartó képessége rossz, pH erősen lúgos, hőmérséklete erősen ingadozik Nagy nedvszívó képesség mély karógyökér elterülő szár pozsgás vagy szálas levél élettartam rövidebb a vegetációs periódusnál Hortobágy, Kiskunság, Körös-vidék

Nedves szikes Hosszabb ideig (nyáron esetleg nem) víz borítja Jellegzetes növényzete a szikfok vagy szikpadka Itt kialakulhat un. Zárt szikes – sziki cickafark, sziksófű, fehér tippan, réti ecsetpázsit, mocsári csetkáka, buglyos boglárka, hernyópázsit, sziki boglárka Típusai: - ecsetpázsitos - csetkákás - hernyópázsitos Száraz szikes Tavaszi vízborítás Ilyenkor algák, kékalga Kiszárad, berepedezik a felszín „Kivirágzik” – kiválik a só Szélsőséges forma – „vakszik” Típusai: - cickafarkos szikes (sovány csenkesz, cickafarkak) - ürmös szikes ( sovány csenkesz, sziki üröm)

Kieg. A kontinentális sziki vegetáció eredete és dinamikája ettől alapvetően különbözik. A talaj sótartalmának kialakulásában az éghajlat is jelentős szerepet játszik. A szikes területek ugyanis ott alakulnak ki, ahol a hosszan tartó nyári szárazság következtében a talajokban negatív vízmérleg alakul ki. Ennek következtében a talajvíz felfelé áramlik a talajban, magával hozva a könnyen oldódó sókat – főleg nátriumsókat –, amelyek a talajvíz elpárolgása után a talaj felső rétegeiben felhalmozódnak, sőt gyakorta a felszínen ki is kristályosodnak. Chapman a szikes talajok dinamikájában 5 fázist különböztet meg: 1. Sóképződés. A sók felhalmozódnak a felső talajrétegben, annak következtében, hogy a sóban gazdag talajvíz a kapilláris erő következtében a felszínre hozza az oldott sókat és ott elpárolog. 2. Szikesedés. A nátriumionok feltöltik a talaj adszorpciós kapacitását. 3. Kimosódás. A csapadékos időszakban az esők, illetve a tavaszi olvadékvizek kimossák a talajból a nátriumsókat. 4. Degradáció. A kimosódott nátriumionok helyét hidrogénionok foglalják el, a szikes kisavanyodik (szologyképződés). 5. Regradáció. Újabb sófelhalmozódás a talajban. Az alkálisók felhalmozódása következtében megnő a talaj pH-értéke (8–12), és vele megnő az ozmózisos szívóereje, illetve vízvisszatartó ereje is, aminek következtében a szikes talajok fiziológiai szárazak, mert a közönséges növények számára a talajban levő víz nem vehető fel.

Az Alföld negyedidőszaki klíma-, vegetáció- és faunatörténetére vonatkozó újabb vizsgálatok ellene szólnak annak a korábbi, leegyszerűsítő felfogásnak, amely szerint a mi szikeseink csupán másodlagos eredetű, történelmi korú és főleg az alföldi nagy folyószabályozások után létrejött élőhelyeken alakultak ki. Kétségtelen, hogy a folyók szabályozása, a mocsarak kiszárítása és a több évszázadon keresztül tartó hagyományos legelőhasználat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a társulások igen nagy kiterjedésűvé váljanak és stabilizálódjanak, azonban nyilvánvaló, hogy mind a nagy alföldi mocsarak ingadozó vízszintű peremterületein, mind pedig a szikes pusztai erdők tavasszal vízállásos tisztásain bőséges lehetőség volt primer szikesedésre. Egyértelműen utal erre az a tény, hogy a pannóniai szikesek számos bennszülött endemikus kisfajjal tűnnek ki, mint a sziki üröm alfajai (Artemisia santonicum subsp. patens éssubsp. monogyna), a sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus), a magyar sóvirág (Limonium gmeliniisubsp. hungaricum), az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a Fertő tavi és a sziki mézpázsit (Puccinellia peisonis és P. limosa), a sziksófű és a magyar sóballa (Salicornia prostrata, Suaeda pannonica).

Száraz szikes Bárányparéj Ürmöspuszta virágzása (Hortobágy Kunmadaras, 1990.) ELOH091

Száraz szikes szikespuszta, füves HAZN

Nedves szikes Sziki mézpázsit sziki sásrét (nedves szikes) HAZN

Nedves szikes Szikfok, mézpázsitos 3 HAZN

Nedves szikes nyár végén Szikfok, mézpázsitos 2 HAZN

Nedves szikes: padkás szikes (alul vakszik, fehér sókiválással) Padkás szikespuszta (Kunmadarasi-puszta, 1990.) ELOH089

Kamilla Mézpázsitos-kamillás szikfok (Sárszentágota, 1987.) ELOH094

Szikesek védelme Hortobágyi, Kiskunsági NP Legeltetés: elvonja a biológiai produktumot, így szukcesszió leáll, nem alakul ki sziki erdős-sztyepprét, ill. sziki tölgyes

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag/ch02s05.html