Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 8. óra Az Anjou és a vegyes-házi királyok kora, 1. rész: 1301-1457, Vencel királytól V. Lászlóig és Hunyadi Jánosig. tanár: Németh Károly

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

Felhasznált anyag (references): http://hu.wikipedia.org/wiki/A_vegyesházi_királyok_kora

III. András (1290-1301) II. András utószülött fiának, Istvánnak egy velencei nemesasszonytól született fia. Velencében nevelkedett. Élete a bárókkal folytatott hatalmi harc jegyében telt. Végül a bárók egy kisebb csoportjával szerződést kötve sikerült a leginkább ellenséges bárókat engedelmességre kényszerítenie. Hirtelen halált halt, valószínű megmérgezték. Halálával kihalt az Árpád ház férfi ága.

V. Istvánnak és Erzsébet kun hercegnőnek a fia (IV. László király) és az egyik lánya, Mária, is a nápolyi Anjou családba házasodott be. IV László felesége Anjou Izabella, Az akkori nápolyi király lánya. Mária férje II. Anjou Károly későbbi nápolyi király. Az ő fiuk Anjou Martell Károly, aki trónkövetelőként jelent meg Magyarországon IV. Lászlóval szemben.. Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia fia Anjou Károly Róbert (aki így V. István unokája), aki 1300-ban már mint trónkövetelő jelent meg Magyarországon III. Andrással szemben. IV. (Kun) László

Cseh Vencel király (1301-1305) IV. Béla ükunokája. A budai papok kiátkozzák a pápa követét, Aki Vencellel szemben Károly Róbertet támogatta. A követ XI. Benedek néven 1303-ban pápa lett.

Bajor Ottó (1305-1312) IV. Béla magyar király unokája. Anyja Árpádházi Erzsébet (nem türingiai Árpádházi Szt Erzsébet!), apja XIII. Henrik bajor fejedelem. Ottó megtalálja a Szent Koronát, amit egy nagy kulacsba rejtve hozott magával, miközben álruhában utazott Bajorországból Magyarországra, és út közben véletlenül elvesztett. Egyesek szerint ekkor keletkezett a korona keresztjének ferdesége.

I. Károly (Károly Róbert) (1301/1310-1342) V. István dédunokája. Nápolyi származású, Legyőzi a “kiskirályok”-at, vagyis a hatalmaskodó földesurakat. Ezt Fokozatosan valósította Meg. Legtovább Csák Mátét tartott elűznie, csak a “kiskirály” 1321-es halála után sikerült az területeit királyi fennhatóság alá csatolni. A legyőzött Nagyurak birtokait hozzá hű kisnemesek között osztotta szét. A hatalom alapja a föld birtoklása helyett a várak birtoklása lett, a király az ország kb 300 várából 160-at birtokolt. A rozgonyi csata (1312) Károly Róbert első nagyobb győzelme.

Zách Felicián merénylete a királyi család ellen a visegrádi várban (1330). Erzsébet királyné (IV Béla király dédunokája, lengyel hercegnő) karjával védi férjét és fiait és elveszti négy úját. A király borzalmas bosszut áll a merénylő egész családján.

Nagy Lajos (1342-1382) nagyon sok hadjáratot vezetett, Dél-Olaszországtól Szerbián, Havasalföldén És Moldován át Bulgáriáig. A Magyar Királyság uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését. Nagy Lajos legyőzi a törököket Nikápolynál (Bulgária)

I. Mária királynő (1382-1395) Nagy Lajos király lánya, anyja Kotromanic Erzsébet (a bosnyák bán, Kotromanic István lánya). Az első megkoronázott női király a Magyar Királyságban. Húga Hedviga, lengyel király lett. Ki legyen a férje? Lajos francia királyfi (orleansi herceg), vagy Zsigmond luxemburgi herceg? A horvátországi bárok egy csoportja Kis Károly nápolyi királyt támogatta. Kis Károly Nagy Lajos király udvarában nevelkedett. Mária királynét a bárók gyűlése Lajos herceghez akarta, Adni, de Zsigmond német és cseh haderővel végül kikényszerítette a házasságát Máriával. A Kis Károlyt támogató bárók a köznemesség segítségével végül lemondatták Máriát a trónról. Zsigmond elmenekült, Mária királynő emberei merényletet követtek el a Kis Károly király ellen, végül Megmérgezték. Kis Károly hívei elfogták Máriát és Anyját, Erzsébet anyakirálynőt, akit meg is öltek. Kis Károly halála után a bárok nagy része Zsigmond mellé állt, megkoronázták, sereget gyüjtött majd kiszabadította Máriát fogságából. Majd 10 évig társuralkodók voltak, végül Mária gyermeket várva lovasbalesetet szenvedett és szülés közben meghalt gyermekével együtt.

II. (Kis) Károly (1385-1386) Mindössze 40 napig uralkodott Magyarországon. Nagy Lajos király udvarában nevelkedett, majd Nápolyi király lett. “Kis” nevét alacsony termete miatt kapta. Mária királynő ölette meg embereivel.

I. (Luxemburgi) Zsigmond (1387-1437) Egyetemet alapít Óbudán. (az első egyetemet Nagy Lajos alapította Pécsen). Uralkodása a török előretörésével szembeni harcban telt el.

A második nikápolyi (Bulgária) csata (1396-ban): magyar vereség, a törököket nem sikerül visszaszorítani Európából.

I. (Habsburg) Albert (1437-1439) Zsigmond király lányának, Erzsébetnek a férje. Zigmond második felesége Cillei Borbála magyar bárónő volt. Zsigmond szeretője, Morzsinai Erzsébet is szült Zsigmondnak egy gyermeket, Hunyadi Jánost. 1439-ben török ellenes hadjáratot indított, de még az elején mérgezett kútból ivott és belehalt. Felesége ekkor már állapotos Volt és nem sokkal a király halála után szülte meg a fiát, a későbbi V. László királyt.

I. Ulászló (1440-1444) Ulászló sírja Krakkóban. Habsburg Albert fiának kiskorúsága miatt Őt juttaták hatalomra a legerősebb bárói körök. Ekkor már lengyel király is volt. Hatalomra jutását Hunyadi János is segítette. Hunyadi 1443-ban sikeres hadjáratot folytat a törökök ellen, minek következtében kedvező békét sikerül kötni és a török számos várat kiürít a megszállt Szerbiában. A békét Ulászló felrugja és újra megtámadja a törököket, akik a várnai csatában legyőzik, a királyt is megölik. A várnai (Bulgária) csata (1444).

Hunyadi János kormányzó (1446-1452) Vajdahunyad vára Erdélyben Hunyadi János sírja a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban.

V. (Habsburg) László (1453-1457) Bécsben nevelkedett, ahol léha, könnyelmű életet élt. I Ulászló halála után az egész ország királynak ismerte el, de kiskorúsága idejére Hunyadi Jánost bízták meg az ország kormányzásával. Tényleges uralkodást sosem folytatott, végül 17 évesen halt meg, mérgezésben, vagy fehérvérűségben (leukémia). Hunyadi János a nándorfehérvári győzelem után meghalt, László fiát cselszövésben a királypárti bárók lefejezték, csak Mátyás fia maradt életben. Jegyesével, Valois Magdolna francia hercegnővel.

A nándorfehérvári győzelem a törökök ellen (1456) II. Mehmet szultán (Konstantinnápoly Elfoglalója (1453)) Magyar győzelem, az akkori pápa ennek emlékére rendelte el a déli harangozást, ami máig fennmaradt. Kapisztrán Szt János olasz nemes és szerzetes, aki keresztes hadsereget szervezett Nándorfehérvár felmentésére.

Dugovics Titusz a mélybe rántja a nándorfehérvári várra zászlót kitűzni akaró törököt.

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))