Korstílusok a film történetéből

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A május 26-i előadás összefoglalója
Advertisements

A m ű v é s z e t e k A művészet a görög tekhné és technika,
RÁD GONDOLUNK... Emlék - Megemlékezés - Kiállítás El Kazovszkij festőművész kiállítása
Filmtörténet összefoglaló
Gazdaság és technika II. - Tóth Attiláné dr. Gazdaság és technika II. Film, mozi Tóth Attiláné dr.
A képkészítő nemcsak rögzíti, de mindig ábrázolja is, amit felvesz…
Történeti episztemológia
Az adaptációhoz közeledve – a műfaj problematikájához
Művészet By: Turi Krisztina.
Kinszki’s art Kinszki Imre müvészete.
A VALÓSÁG ILLÚZIÓ.
A mozgóképi elbeszélés
AZ AVANTGÁRD új művészeti törekvések a XX. század elején
Népszerű kultúra és magaskultúra
Színkezelés különböző életkorokban Sajó Borbála MOME,2008
Japán írásjegyhálózatok vizuális ábrázolása. Első ábra.
REALIZMUS.
A romantika irodalmából
12 filmremek Útmutató a klasszikus filmek világában 1958-ban nagyszabású világkiállítás zajlott le Brüsszelben. Korunk értékeinek bemutatásából nem hiányozhattak.
A 19. századi líra átalakulása
PÁSZTOR ÁDÁM NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK V. ÉVF. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM.
A barokk, mint művészeti irányzat
Expresszionizmus 31/A.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
A romantika.
A SZÜRREALIZMUS.
Az avantgárd művészeti irányzatok
Művészeti-irodalmi irányzatok, stílusok a 20. században
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
A korai avantgárd és a film
Az expresszionista stílus jellemzői és a Rettegett Iván I.
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
Színész Szerep Nézők  Színház lényege, ami nélkül, nincs színház  Nincs színház  Színész / szerep-be lépés,  Néző (közönség), több ember  Közös.
Irodalom filmen. 1. Bevezetés A mozi, a film jelentősége a 20. századi európai (amerikai) kultúrtörténetben.
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Jegyzet Készítette: Nikli Károly 2013
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai
VIDEOTECHNIKA/formanyelv
22. MAGYAR ÚJ HULLÁM JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013.
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
4. A FILM formanyelvi eszközei
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
5. AVANTGARDE FILMES IRÁNYZATOK
Filmelemzési szempontok
6. SZOVJET-OROSZ MONTÁZSISKOLA
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
A film mint dokumentum a fikciósfilm, a dokumentumfilm, a fikciós dokumentumfilm, a cinema verité, az antropológiai film és a privát filmezés kategóriái.
Összeállította: Nikli Károly
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Jegyzet Készítette: Nikli Károly 2013
7. NÉMET EXPRESSZIONIZMUS
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
Filmezés alapjai, ötlet-forgatókönyv 6. témakör. A forgatókönyv játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített anyaga. Hasonló a szövegkönyv, amely.
AZ AVANTGÁRD (francia avant garde: előőrs) azoknak a XX. századi irányzatoknak a közös neve, amelyek a művészi forma radikális megújítására törekedtek.
Tehetséggondozás mozgóképkultúra és médiaismeret
1. Balladák.
Poltrona di Proust | 1978 Alessandro Mendini Fiktusz Lilla.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
MOZGÓKÉPI KIFEJEZŐESZKÖZÖK
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Tömegfilm és szerzői film
A magyar reneszánsz költője Készítette: Mócsánné Nagy Ágnes
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2013
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Nemzeti Színház szeptember 21.
Bevezetés a szoftver-ergonómiába
Előadás másolata:

Korstílusok a film történetéből

Korstílusok a film történetéből Stílusalkotó elemek Fény Hang Szín Plán Ritmus Stb. Mellőzés vagy kitüntetett jelentőség: egyaránt lehet stílusalkotó elem

Korstílusok a film történetéből A film ábrázolóeszközei határozzák meg a stílust Felvétel és rögzítéstechnika Felvevőgép és szereplők viszonya A montázs szerepe A környezetről való gondolkodás

Korstílusok a film történetéből A színészekkel kapcsolatos elképzelések Hang és zene használata A narráció jellegzetes építkezése

Korstílusok a film történetéből Tömegfilmek (pl. horror, thriller, western, melodráma) Inkább a műfajok bevált, rögzült stiláris megoldásait használják Nélkülözik a személyességet Szerzői filmek A filmek stíluskaraktere általában jellegzetesebb, erősebb Több formai újítás „érezni” a szerzőt a filmen, rajta van a „kézjegye”

Korstílusok a film történetéből Az irodalomhoz és a képzőművészethez hasonlóan a filmben is beszélhetünk korstílusokról, meghatározó stílusirányzatokról A művek sohasem elszigetelt képződmények A stílusirányzatok ismerete segít a művek megértésében

Korstílusok a film történetéből A német expresszionizmus Képzőművészet: Otto Dix, Egon Schiele, Oskar Kokoschka Irodalom: Georg Trakl, Bertolt Brecht Színház: Bertolt Brecht, Ervin Piscator, Max Reinhard

Korstílusok a film történetéből Otto Dix

Korstílusok a film történetéből Egon Schiele

Korstílusok a film történetéből A tízes években kialakult amerikai stúdiórendszerrel és a klasszikus elbeszélési móddal szemben jönnek létre a húszas években európai alternatívák Német expresszionizmus Francia avantgárd Szovjet avantgárd

Korstílusok a film történetéből Exprimere=kifejezni Intenzív, látomásos erejű fogalmazás Kísérlet a formák maximális kifejezőképességének megteremtésére Harsány Forradalmi hevület Túlzás és torzítás

Korstílusok a film történetéből „a felszíni valóságábrázolással szembeni bizalmatlanság, a tárgyi valóság közvetlen képének elutasítása” (Kovács András Bálint) A filmi expresszionizmus a filmművészet történetének első önálló és egységes irányzata

Korstílusok a film történetéből Sajátos témák (német romantika irodalma) és sajátos képi világ (tízes évek expresszionista képzőművészete) találkozása Legerősebb a festészet hatása „kivetülés” – belső érzések kivetülnek a külső világra: torzítás, víziószerűség

Korstílusok a film történetéből Expresszionista festészet Figuratív – Die Brücke Absztrakt – Blauer Reiter Az expresszionista film inkább a figuratív irányhoz áll közel

Korstílusok a film történetéből Die Brücke: Nolde, Kirchner

Korstílusok a film történetéből Die Brücke: Schmidt-Rotluff, Heckel

Korstílusok a film történetéből Fontos a díszlet, erős képzőművészeti hatás, (különösen a Dr. Caligariban) Erős fényárnyék-hatások Aszimmetrikus plánok A kamera még jellemzően statikus (technika és stílus összefüggése: amíg a felvevőgép mozdulatlan, a látvány óhatatlanul színpadias)

Korstílusok a film történetéből Expresszionista színház hatása Már a színház is használja ezt a festményszerű látványvilágot Világháború nincs pénz a valódi díszletek helyett előtérbe kerülnek a fény- és árnyékhatások Kontrasztos világítási stílus, a kosztümöket igyekeznek összhangba hozni a díszlettel

Korstílusok a film történetéből Tematikus világ az expresszionista filmben Meghatározatlan félelmek kivetülése Doppelgänger (pl. Prágai diák, árnyéka önálló életre kel) Teremtett lény (Dr. Caligari, Gólem, Metropolis) Valamilyen túlvilági figura ölt testet (pl. Nosferatu)

Korstílusok a film történetéből Dr. Caligari – aszimmetrikus díszlet

Korstílusok a film történetéből Robert Wiene

Korstílusok a film történetéből Nosferatu – fény-árnyék

Korstílusok a film történetéből Murnau: Nosferatu

Korstílusok a film történetéből Murnau

Korstílusok a film történetéből Fritz Lang Hatalmas tömegeket mozgat, időnként óriási tempóban: erő és dinamizmus árad a tömegjelenetekből Lépcsők: függőleges mozgásra kényszeríti a szereplőket (a kamera ezt még nem tudná követni)

Korstílusok a film történetéből A tömegmozgatás Max Reinhardtól származik Tömegek világítási hatásokkal történő megnövelése (pl. alulról) Tömegeket is geometrikus formaként kezeli a színpadon

Korstílusok a film történetéből Fritz Lang: Metropolis

Korstílusok a film történetéből Fritz Lang: Metropolis

Korstílusok a film történetéből Fritz Lang: M egy város keresi a gyilkost

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd A század első évtizedeiben a filmipar központja Franciaország Megjelennek az első filmklubok (Delluc indítja el) és szaklapok (Film, Cinema) Louis Delluc, Leon Moussinac, Jean Epstein

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Franciaország a gyűjtőhelye a különböző nemzetek különböző művészeinek Lázadás az amerikai film ellen Deklarálják, hogy a film művészet Canudo: a film a „hetedik művészet”

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Mi a film lényege? Mi az, amit csak a film tud? Dulac: a film mozgásművészet, közelebb áll a zenéhez, mint az irodalomhoz Ferdinand Léger: Gépi balett (1924) – egyszerű tárgyak megmozgatásával teremt vizuális élményt

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Gépi balett

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Mozgás cselekmény Az avantgárd alkotóit az érdekli a filmben, ami a cselekményen túl van „tiszta film” – fontosabb a hangulat és a kompozíció, mint a szavakkal elmesélhető történet A hatás a képekben és a montázsban rejlik

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd René Clair: Felvonásköz – a korszak egyik botrányfilmje

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Híres jelenete a temetési menet – formaságok kifigurázása, a menet a jelenet végén már rohan, a halott feltámad

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd A fotogenitás: az objektív és a keret megváltoztatja a világ dolgainak képét. Egy dologról alkotott technikai kép, valamilyen „többlettartalmat” hordoz a valóságos dologhoz képest A fotogenitás az a tulajdonság, ami a filmre vett képet megkülönbözteti a valódi tárgytól

A francia avantgárd A kamera kiemeli a világ dolgait megszokott környezetükből, kapcsolatrendszerükből új jelentéssel ruházza fel azokat szoros kapcsolat a szürrealizmussal

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Szürrealizmus, fantasztikus képek – tudattalan, álmok A mozi „éjszakai zarándoklás a tudatalatti képei felé” A forgatókönyv sokszor az automatikus írás elvét őrzi Louis Bunuel: Az andalúziai kutya (1928) Az aranykor (1930)

Korstílusok a film történetéből A dadaizmussal szemben nemcsak rombol, hanem felépít egy sajátos logikát, az álom logikáját Sokkoló képek (pl. Andalúziai kutya) Az avantgarde irányzataiból csak a szürrealizmus marad meg végig a filmtörténetben (a tudatalatti megjelenítése marad fontos!)

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Az andalúziai kutya

Korstílusok a film történetéből A francia avantgárd Az andalúziai kutya

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd 1919 után kiemelt politikai jelentőség Propaganda („agitka”=propagandafilm”) Lenin: „számunkra a legfontosabb művészet a film” Állami filmgyártás Első filmfőiskola a világon Nagyjából 1921/22-től 1928-ig (tolerancia vége, formalizmus vádja

Korstílusok a film történetéből Erős színházi hatás Sztanyiszlavszkij: a színpadi alakítás a tökéletes átélésen alapul Meyerhold (ellentétben Sztanyiszlavszkijjal): a valós élethelyzetekben megfigyelt viselkedést kell a színpadon a végletekig begyakorolni, az átéléssel szemben a mozgásreflexek visszaadása a cél

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin, Kulesov Elvont gondolatokat és eszméket fogalmaznak meg mozgóképpel (Sztrájk (1924) – lemészárolt lázadó tömeg/vágóhídra vitt állatok) Montázs kiemelt szerepe

Mozzsuhin premier plánja és A Kulesov-effektus Mozzsuhin premier plánja és Egy tányér leves Egy kislány Egy gyermekkoporsó A képek különféle értelmet nyertek, a két képből egy „harmadik kép” született

Korstílusok a film történetéből Stilisztika Az amerikai folyamatos vágás (continuity editing) ellentéte (folyamatosság érzetét keltő vágás, cél: a néző ne vegye észre, hogy vágás van) Szovjet montázsfilm: egyre erőteljesebb kizökkentő hatás, sokkal több snitt, mint egy korabeli amerikai filmben lenne

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Patyomkin páncélos (1925) Lépcsőjelenet: „képek konfliktusa” – hatalom és tömeg viszonya

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Patyomkin páncélos

Korstílusok a film történetéből Lépcsőjelenet Ütközteti a színeket, a sötét és világos foltokat Katonák rendezett mozgása rohangáló tömeg Tömeg és egyén ütköztetése (totálkép és közeli kontrasztja) Mozgásirányok (alulról, felülről és oldalról is felvéve) Késleltető hatás (sok snitt, babakocsis nő összeesése közben a tömegről is bevág képeket)

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Eizenstein – a legkiemelkedőbb alkotó Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október, Jégmezők lovagja, Rettegett Iván A montázs számára elsősorban összeütközés – képtartalmak, látószögek, fényirányok, plánok stb. ütköztetése

Korstílusok a film történetéből 1+1=3 a képeket ütköztetni kell egymással plusz hatás intellektuális film: a cél nem egy történet elbeszélése, hanem gondolatok ébresztése „Nem filmszem kell, hanem filmököl” – vita Dziga Vertovval

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Eizenstein

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Dziga Vertov A játékfilmet elveti – a „valóság képeiből” építkezik, sajátos dokumentumfilmezés (sokszor szakít a kronologikus szerkesztéssel) „filmszem” elmélet: a kamera az emberi szemnél sokkal tökéletesebb, a valóság lefényképezésére való Ember a felvevőgéppel (1929)

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Plakát Dziga Vertov filmjéhez

Korstílusok a film történetéből A szovjet avantgárd Dziga Vertov

Korstílusok a film történetéből A hangosfilm megjelenése egyúttal az avantgarde végét is jelenti Okok: túl drága A Szovjetunióban politikai okokból szűnik meg Sokan a filmművészet halálát jósolják – a filmes nyelv elhal és megint „fényképezett színház” lesz (az USA-ban néhány évig igaz, Európában nem)

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Mussolini rendszere – a film kiemelten fontos „Cinecitta”, a filmváros – rengeteg film „fehér telefonos” vígjátékok Ezzel szemben fogalmazzák meg 1943-ban a neorealista kiáltványt

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Visconti: Megszállottság

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Rossellini: Róma nyílt város, Paisa

Róma nyílt város 1943-44 telén játszódik, a német megszállás elleni harc összefogásra késztet különböző embereket (kommunista, katolikus pap) Paisa Hat epizódban rajzol képet a szövetségesek által megszállt Olaszországról Töredékes szerkezet, dokumentumszerű felvétel

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Vittorio De Sica: Biciklitolvajok

Biciklitolvajok Kortárs szociális problémák iránti érzékenység, munkanélküliség okozta nyomor Nehezen megszerzett munkaeszköz (egy bicikli) ellopása – a reményvesztettség metaforája

1935 – Centro Sperimentale – filmfőiskola Elméleti megalapozás 1935 – Centro Sperimentale – filmfőiskola Bianco e nero, a főiskola folyóirata A filmről való kritikai gondolkodás fontos fóruma, a neorealizmus elméleti megalapozása Erősíti a realisztikusság érzetét az a kontraszt is, ami elválasztja e filmeket az elődeiktől

Nagyjából az 1940-es évek közepétől az ötvenes évek közepéig tart Az ekkor készült filmek 1/10-e neorealista Szociális érzékenység Geográfiai meghatározottság – érdeklődés a nehéz sorsú vidékek iránt Kortárs témák, alsóbb osztályokra koncentráló történetek

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Természetes környezet, sok külső felvétel Gyakran amatőr szereplők Ok: részben anyagi (háború utáni helyzet), a Cinecitta stúdiói romokban A történet drámai mélységét éppen a szereplők és a környezet hitelessége teremti meg

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Ebből a szempontból nagyra értékelik Szőts István Emberek a havason című filmjét

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Döntő szerephez jut a tér mélységében való komponálás – ezt a viszonylag új technikai lehetőséget korábban nem használta ilyen tudatosan a filmművészet

Formai jegyek Elliptikus elbeszélő szerkezet Figurák motivációjának megjósolhatatlansága Hosszú beállítások alkalmazása A szekondok és a távoli beállítások preferálása a közelikkel szemben

Narratív újdonságok A történetmesélési koncepciónak ekkor válik fontos elemévé a véletlennek, mint dramaturgiai elemnek a szerepe (a gondosan motivált történésláncolat elutasítása) a cselekménybeli linearitás mellőzése A jelenetek sokszor nem egymásból csak egymás után következnek

Narratív újdonságok Nem jellemzőek a drámai nagyjelenetek, minden történés érzelmileg és dramaturgiailag azonos szinten áll Megoldatlan vég

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Néhány év után kifullad, sematikussá válik Az 50-es évek második felétől az olasz művészfilm egyéni problémákra kezd koncentrálni Modern élet pszichológiai következményeinek vizsgálata Közép- és felső társadalmi osztályok világa erre a legmegfelelőbb

Innen indul és a neorealizmus meghaladásával lesz jelentős rendezővé: Antonioni

Korstílusok a film történetéből Az olasz neorealizmus Fellini és Pasolini

Korstílusok a film történetéből Az európai új hullámok Ötvenes évek: erős igény a változásra, megelégelték a „papa moziját”, a hazug vígjátékokat Angol free cinema: nemzedéki és társadalmi ellentétek, szexuális devianciák (A hosszútávfutó magányossága) (pl. Tony Richardson, Lindsay Anderson)

Korstílusok a film történetéből Az angol free cinema Új generáció csinálja Új tematika: általában lázadó fiatal hős Jellemző az angol munkásközeg (szűk lehetőségek – elvágyódás) Nemzedéki ellentétek Ugyanakkor a filmnyelv még tradicionális, erősen kötődik az angol hagyományokhoz

Korstílusok a film történetéből Az angol free cinema Dokumentarista szemlélet Balos irányultság Nincsenek sztárallűrök Szintén tradicionális, hogy kötődik az angol irodalomhoz, sok az adaptáció („Dühös fiatalok” csoportja)

Korstílusok a film történetéből Az angol free cinema Rendezők Richardson – Dühöngő ifjúság, A hosszútávfutó magányossága Anderson – Britannia gyógyintézet Karel Reisz – Szombat este, vasárnap reggel Sokszor használják a kitchen free cinema elnevezést – a közegre vonatkozik, a család a konyhában, ált. ott történnek az események

Korstílusok a film történetéből Az európai új hullámok Lengyelország – Andrzej Vajda A háborút követő hatalmi harcok (Hamu és gyémánt) Fiatal filmesek Franciaországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Magyarországon

Korstílusok a film történetéből Az európai új hullámok Szovjet és lengyel – 1950-es évek közepe Francia – 1959 Cseh és szlovák – 1960-as évek eleje Magyar – 1962 Jugoszláv – 1970 körül

Korstílusok a film történetéből Az európai új hullámok Változások a társadalomban: Rock megjelenése Elfordulás a fogyasztói társadalomtól „ emberarcú szocializmus” Szexuális szabadság 1968

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Nouvelle vague Elméleti előzmények – André Bazin, Alexandre Astruc Cahiers du Cinema „a kameratöltőtoll” – „A szerző úgy ír kamerájával, mint az író a tollával.” (Astruc) A film már nem csupán egy előre megírt jelenet illusztrálása

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Truffaut: Négyszáz csapás, Jules és Jim

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Alain Resnais: Szerelmem, Hirosima – Tavaly Marienbadban Agnes Varda: Cleo 5-7-ig Godard: Kifulladásig, Bolond Pierrot

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Első film: Négyszáz csapás – nagy figyelem, óriási siker Truffaut volt a legkeményebb kritikus Pontosan megvalósította azt, amiről írt Saját gyerekkor, szubjektív szempont Formailag nem botrányosan új, a klasszikus dramaturgiának nem mond ellent

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Godard Az európai új hullám talán legnagyobb hatású alakja Állandó kísérletezés, megszegi a vágás, a képalkotás, a hagyományos dramaturgia szabályait Provokatív Szereplői gyakran kiszólnak a filmből a nézőkhöz A hatvanas évek társadalmi és politikai problémái foglalkoztatják, központi kérdése a szabadság

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Technikai újdonság: Szokatlan módon alkalmazza a vágást – ugyanabba a beállításba belevág furcsán felgyorsítja, feszültté teszi a jelenetet Tudatosan elkövetett hibák (pl. Patrícia beszél az újságíróval – kivág filmkockákat a jelenetből) Zavaró, ugyanakkor ingereket keltő eszközök

Korstílusok a film történetéből A francia új hullám Tudatosan használnak filmes/filmtörténeti motívumokat (ők már beleszülettek a filmművészetbe) Majd minden film tudatosan reflektál régi filmekre, idéz belőlük Frissesség, sok improvizáció Téma: 20-30 évesek, szerelem, léha életmód,lázadás a társadalmi konvenciókkal szemben

Korstílusok a film történetéből A kelet-európai új hullámok Az ötvenes évek sematizmusa után oldottabb légkör Állami finanszírozás kiszolgáltatottsága Prágai tavasz leverése az új hullám is megsemmisül: sok filmet betiltanak, sok művész emigrál

Korstílusok a film történetéből A csehszlovák új hullám Nem foglalkozik a politikával (szemben pl. a magyar filmekkel) A szocialista realizmus hamis emberképével szemben igaz történeteket, valódi embereket mutat fel Félreérthetelenül felismerhető a cseh irodalom haseki groteszk hagyománya, az emberi esendőséget elfogadó megbocsátó humor Groteszk: szükségszerűen „ellenzéki”

Korstílusok a film történetéből A csehszlovák új hullám Milos Forman: Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van babám A hétköznapok kisemberének világa Vera Chytilova: Százszorszépek

Korstílusok a film történetéből A csehszlovák új hullám Tűz van babám

Korstílusok a film történetéből A csehszlovák új hullám Jiri Menzel Legszebb filmjeit Bohumil Hrabal írásaiból készítette Csendes pátosz, az örök „emberi dolgok” kiemelése a történelem vagy a politika múló viharaiból

Korstílusok a film történetéből A csehszlovák új hullám Szigorúan ellenőrzött vonatok

Korstílusok a film történetéből A német új film Nyugatnémet új film Meghatározó a II. világháborút követő sokk Ötvenes évek: szándékoltan apolitikus filmek, kevés pénz A mozikban amerikai filmek

Korstílusok a film történetéből A német új film 1962 – Oberhauseni nyilatkozat Cél: a német film szellemi és gazdasági újjáteremtése A hatvanas évek második felére kiépül egy hatékony támogatási rendszer Új nemzedék: Werner Herzog, Wim Wenders, Rainer Werner Fassbinder, Volker Schlöndorff

Korstílusok a film történetéből A német új film Figyelmes és lassú kameramozgás Többnyire realista és dokumentárisan egyszerű Jellemzi a tabuk feszegetése: a másság problematikája (pl. Herzog:Caspar Hauser) Az ötvenes évek Heimatfilmjeinek idillje helyett a lappangó fasizmusra mutat rá

Korstílusok a film történetéből A német új film Fassbinder A német hétköznapok sivársága és ridegsége filmjei középpontjában Vendégmunkás, A zöldségkereskedő Wim Wenders Erős Antonioni hatás Téma: a háború utáni apátlan, elveszett nemzedék – kapcsolatok és értelmes múlt nélkül bolyong a saját hazájában Gyakran visszatérő motívum az utazás

Korstílusok a film történetéből Vége