A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában

A magyarországi ipari forradalom sajátosságai: az ipari termelést és az egész nemzetgazdaságot átformáló ipari forradalom a 19. sz. második felében, több hullámban bontakozott ki 100-150 éves késés Nyugat-Európához képest az ágazati struktúrában eltolódások (aránytalan iparszerkezet) kisipar szerepe és aránya alig változik külföldi tőke szerepe igen jelentős az alacsony belső felhalmozások miatt Ezek a sajátosságok kihatnak: a társadalom szerkezetváltozására a foglalkoztatási szerkezetre az ágazati struktúra milyenségére

A feudalizmus iparának jellemzői: Magyarországon csak a 19. sz. második felében jönnek létre a nagyipar, a gyáripar kialakulásának feltételei Maga az ipar szó is ezt mutatja: nyelvújítás kora (iparkodik, halad, ügyeskedik, gyarapodik) A korábbi időszak ipara: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar műhely és háztartás nem különül el, mester (mesterlevéllel és engedéllyel) a kulcsfigura inas együtt él a mester családjával, a mester végez minden munkát (beszerzés, megmunkálás, értékesítés) a céhek érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó jellegű a szerepük: árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség

A céheket csak igen későn számolják fel (1872) (1884: Ipartestületek a kizárólagos érdekvédelmi testületek) Ez megnyitja az utat a szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás előtt, de a kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik! A kisipar, a kézműipar mind a vállalkozások számát, mind a termelést illetően jelentős marad a korszak folyamán. A birodalmon belüli helyzeti előnyök a nyugati tartományok javára maradnak fenn, az önálló magyar vámvédelem hiányában (Kossuth: Védegylet 1844). 1848 előtt a modern fejlődésnek csak a csírái láthatók: csupán 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép működik Magyarországon (összesen 9 gőzgép!)

A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után 1867 után megkezdődik a gyáripar kialakulása. Főszerepet kap a külföldi tőke, hisz a belső felhalmozás nagyon alacsony színvonalú. De fontossá válik a más ágazatokban (gabonakereskedelem) felhalmozott tőke is. A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai: a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat, majd az 1860-as évektől a jó minőségű magyar gabonára épülő malomipar lesz

A vas- és fémipar fejlődése Az ágazat fejlődése szorosan kapcsolódik a vasútépítésekhez 1852: Rimamurányi Vasmű (három kisebb vastársaságból) 1865-re 1 millió mázsa nyersvasat állítanak elő Az ipari forradalom egyik fontos területévé válik a vas- és fémipar a technológia vonatkozásában is: a vasöntésben: technikai, technológiai újítások (fatüzelés →szén, koksz) megjelenik az acélgyártás→keverés, befúvás; hengerlés, Martin- és Bessemer-féle eljárás: jobb minőségű vasipari termékek)

A nehézipar más ágazatai A fejlődés megindul a gépgyártás és a vasúthoz kapcsolódó járműipar, közlekedési eszközök gyártása területén is Ganz-művek (kéregöntés, vasúti kerekek) (Ganz-gyár 1844) Fontos terület a mezőgazdasági gépgyártás is (eke, kéziszerszámok, cséplőgép): Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz

Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése A malomipar kialakulása: Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Széchenyi István ötletére) 1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik elsősorban Pesten és Budán, ill. az alföldi gabonatermő központokban jönnek létre részvénytársasági formában nagymalmok (Pannónia, Concordia) A malomalapítások igazi időszaka a kiegyezés után indult

A malomipar fejlődésének összefüggései: részvényügy fejlődése (malomipari Rt-k) a közlekedés fejlődése: az értékesítés feltételeinek javulása az egész ágazat termelési vertikuma a magyarországi alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza a liszt elhelyezését a Monarchia felvevőpiaca és a nyugat-európai kereslet biztosította

Az ipari forradalom és a gőzgépek elterjedése az ágazat fejlődését dinamikussá tette, amit hazai találmányok is tovább növelnek: Mechwart András: hengerszék, ill. síkszita Az ipari forradalom az egész magyar malomipart átalakította: a Magyarországon beépített gőzgépek 60%-a ebben az ágazatban koncentrálódott 1880-ban már a magyarországi búza 57%-át gőzmalmok őrölték

Az élelmiszeripar más ágazatai: A cukoripar az 1880-as években indul fejlődésnek, hazai nyersanyag, termelők megszervezése A szeszipar (mint korábbi földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon) A söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)

Az 1873-as válság hatásai: A fejlődést az 1873-as válság akasztja meg: pénzügyi és hitelezési válság, leállnak a vasútépítések, csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl. Ez még nem túltermelés (!), a vasipart érinti leginkább. A magyarországi gyáripar fejlődésének legdinamikusabb szakasza az 1880-as évektől, az állami ipartámogatással összefüggésben bontakozik majd ki.

Az állami ipartámogató törvények jelentősége: A hiányzó „előfeltételek” megteremtése az állam tevékeny részvételével Az önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése Külföldi tőkebeáramlásának növelése Az iparfejlődés ösztönzése

Az ipartámogató törvények: 1881: 15 év adómentesség a legújabb technikát alkalmazó és a Magyarországon addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak Hatása igen kedvező: új gyárak épülnek: 236 db., felújításokat hajtanak végre: 187 db.) 1890: tovább szélesítik a kedvezményeket (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók folyósítása) 1899: kiterjesztik a szubvenciókat, támogatásban részesül a magyar textilipar, vegyipar, gépipar is

1907: még szélesebb utat nyit az iparosodás előtt: Nem sorolják föl a kedvezményben részesíthető iparágakat, hanem kimondják: minden eddig Magyarországon nem gyártott termék kedvezményeket kaphat A korábban nem létező magyar textilipar is fejlődésnek indul Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani

Az ipartámogató törvények hatásai: Elsősorban közvetett hatások: nem állami alapításról, csupán kedvezményekről van szó! De ez igen kedvező hatást gyakorol a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is: érdemes lesz az iparba befektetni, megnyílnak a külföldi és magánforrások is az ipar felé! A törvények hatására és a külföldi tőkékkel összefüggésben jelentős koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban.

A koncentrációs folyamatok néhány jellemzője: Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, 16.000 alkalmazott)

A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén Jelentős fejlődés következett be az 1890-es évekre a vasúti járműiparban: Megindult a mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db! + 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix Ganz gépgyár hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár A vas- és fémipar másik sikertörténete: a század végén: Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)

A magyar iparfejlődés néhány problémája: Nagyon fontos kérdése a magyarországi iparosodásnak a szakképzett munkaerő. Belsőleg ezek eleinte nem keletkezhettek, hisz az oktatás még alacsony szinten. Miként a tőke és a technológia, eleinte ez is Nyugatról érkezik, Magyarországra: Ausztriából és Csehországból. De nem megfelelő az iparban dolgozók számának gyarapodása sem, ugyanis a mezőgazdaságban reked, s nem az iparba áramlik a földnélküliek jelentős tömege.

Az ipari forradalom újabb hulláma a századfordulón A 19. sz végén, 20. sz elején további ágazatok fejlődése bontakozott ki villamossági, elektrotechnikai ipar→ fontos magyar találmányok: (transzformátor: Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa; villanymozdony: Kandó Kálmán; kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)

robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó) 20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás, olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása) de zajlik a technológiai megújulás az élelmezési iparban is (modernebb, hatékonyabb gőzgépek) a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke megoszlásában is megmutatkozik

A magyar ipar fejlettségi szintje: A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat Ilyen: a gépgyártás mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök gyártása a villamossági ipar a malomipar. Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása. Magyarország átveszi a technika legújabb vívmányait, jól alkalmazza azokat, sőt maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalom további menetéhez.

A folyamatok során Magyarország gazdasága gyökeresen átalakul: Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul. 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! Jelentősége: igen gyenge alapokról indul a fejlődés.

Az iparosodás belső ellentmondásai: Az ipar szerkezetében eltolódások figyelhetők meg az élelmezési ipar felé A gyáripar erősen koncentrált lesz A kézművesipar megőrzi jelentőségét a termelés és a munkáslétszám alapján is Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad