PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 9. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 9. Dr. Tarnóczi Tibor

Pénzkonverziós ciklus I. A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak azzal is, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt képes értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje), beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje) és kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek forgási ideje). A pénz konverziós ciklus két részre osztható: Működési ciklus Pénzciklus A pénzciklus azt méri, hogy a vállalkozás pénzeszközei mennyi ideig (hány napig) vannak lekötve a termelési és értékesítési folyamatban.

Működési és pénzciklus

Pénzkonverziós ciklus II. megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, és világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről. csökkenése egyértelműen javítja a vállalkozás likviditási helyzetét. esetében lényeges lehet az összetevők és a teljes mutató trendjének a vizsgálata is. A rövidebb ciklus magasabb likviditást jelent, és a vállalkozásnak kevesebb külső forrásra lesz szüksége, illetve ki tud használni kedvezőbb beszerzési lehetőségeket, fejleszteni tudja a tevékenységeit, termékeit. A hosszabb ciklus megnöveli a vállalkozás külső pénzigényét és nem teszi lehetővé az előbbiekben említett pozitív lehetőségeket.

Pénzkonverziós ciklus III. nagysága a készletgazdálkodás hatékonyságának, a követelés beszedési politikának a függvénye, illetve befolyásolja, hogy milyen fizetési pozíciót tudunk elérni a szállítóinkkal szemben. a vállalkozás olyan jelzőszáma, amely megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, másodszor világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.

Átlagos beszedési idő A jó teljesítmény jele, ha az átlagos követelés beszedési időszak csak néhány nappal hosszabb, mint a hitelezési időszak. Ha a teljes éves értékesítést használjuk, a hitelben történő értékesítés helyett az az eredmény „ferdüléséhez” vezethet. Ez a probléma különösen jelentős lehet, ha az értékesítés erősen szezonális.

Módosított pénzkonverziós ciklus I. A hagyományos pénzciklus gyengesége, hogy a konverziós periódus napjait nem képes megfelelően a pénzben megadott nettó forgótőke szükségletben kifejezni. A modell nem tesz kellőképpen különbséget a készpénzes és a hitelben történő értékesítés között sem, ami problémát okozhat például abban az esetben, ha két vállalkozásnak megegyezik a követelési időszaka, de különbözik a hitelben történő értékesítési aránya.

Módosított pénzkonverziós ciklus II. A hagyományos modellben mindkét cégnek ugyanannyi lesz a pénzciklusa, ugyanakkor a magasabb készpénzes értékesítéssel rendelkező cég kedvezőbb helyzetben lesz kötelezettségei időben történő teljesítése vonatkozásában. Azért van így, mert értékesítésének nagyobb részét hamarabb és biztonságosabban lesz képes beszedni.

Hagyományos pénzkonverziós ciklus I. A hagyományos pénzciklus modell nem foglalkozik a jövedelmezőségnek a likviditásra gyakorolt hatásával sem. A modell a működési jövedelem előállításához felhasznált erőforrások és az aktuálisan beszedett bevétel különbségére helyezi a hangsúlyt, nem veszi figyelembe, hogy a beszedett bevételek az elért eredmény mennyiségével meg fogják haladni a költségeket.

Hagyományos pénzkonverziós ciklus II. Mivel az eredmény többletforrás a kötelezettségek fedezéséhez, ezért a jövedelmezőség valójában a teljes vállalati likviditást támogató tényezőnek tekinthető. Az előzőekből következően az árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítés/összes értékesítés” arány mutatókat is bele kellene építeni a pénzciklus modellbe. A módosított pénzciklus modell már felhasználható a pénzben meghatározott nettó forgótőkeigény kifejezésére, azaz a nettó forgótőkének ez a mennyisége szükséges a működéshez.

Módosított pénzkonverziós ciklus III. A módosított pénzciklus a készletezési időszaknak a bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőséggel, a beszedési időszaknak a hitelben történő értékesítés arányával történő módosításával határozható meg: módosított készletezési időszak = készletezési időszak * (1 - árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség)   módosított beszedési időszak = beszedési időszak * hitelben történő értékesítés aránya

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény I. Megfelelő pénzügyi tervezés és kontroll hiányában likviditási problémák várhatóak azoknál a cégeknél, amelyek gyors értékesítési növekedést érnek el. Az értékesítés növekedése szükségszerűen pótlólagos forrásigényt eredményez a készletekben és a követelésekben, ami az értékesítés és a forgóeszközigény közötti pozitív irányú összefüggésből következik. Ha a nettó forgótőkeigényt a hagyományos pénzciklus érték alapján határozzuk meg, akkor azt túlbecsüljük, azaz a módosított pénzciklus alkalmazásával attól kisebb értéket kapnánk.

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény II. A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítési arány” mutatók hatásának figyelembe vétele szignifikáns eltérést okozhat az értékesítés növekedéséhez szükséges nettó forgótőkeigény becslésében. Így a vállalkozás számára több forrás lesz felhasználható nem-működési célra, mintha a becslést a hagyományos pénzciklus számítással végeznék. Azaz a hagyományos pénzciklus érték, mint likviditási mutató rendszerint rosszul határozza meg a cég azon képességét, hogy határidőre teljesíteni tudja-e a kötelezettségeit. 13

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény III. A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség növekedésével csökken a működéshez szükséges forgótőke igény. A jövedelmezőség figyelembe vétele segít abban, hogy a pénzciklus a likviditás egy jobb jelzőszámává váljon. A hagyományos pénzciklus számítás nem veszi figyelembe azt, hogy a működési ciklus végén bekövetkező pénzbeáramlás nagyobb, mint a pénzciklus eleji pénzkiáramlás. A pénzciklus kezdete és vége közötti pénzáram különbség közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel. A jövedelmezőbb vállalkozás több pénzáramot hoz létre a működéséből. 14

Cash flow kimutatás I. Alapvetően fontos a fizetőképesség szempontjából. Alapvető fontosságú a szervezetek túlélése érdekében. Az elegendő készpénz biztosítja, hogy a hitelezők, az alkalmazottak és más érintettek időben kifizetésre kerüljenek. Ha a vállalkozás nem rendelkezik elegendő pénzzel működésének a biztosításához, akkor fizetési nehézségei vannak, esetleg fizetésképtelen, és nagy esélye van a csődbe menetelre.

Cash flow kimutatás II. A vállalatok nem azért mennek csődbe, mert nem jövedelmezőek, hanem azért, mert nem tudják kifizetni a számláikat, kötelezettségeiket. Ezt a befektetők sokszor figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak kellő figyelmet a vállalkozás cash flow kimutatására.

Cash flow kimutatás III. Feltárja, hogyan a vállalkozás hová költi (pénz kiáramlás) és honnan szerzi (pénz beáramlás) a pénzét Az elemzők gyakran használják a vállalkozás pénzügyi teljesítményének a felmérésére. A bőséges készpénzzel rendelkező vállalkozások képesek a pénzt visszaforgatni a vállalkozásba annak érdekében, hogy még több pénzt és profitot állítsanak elő.

Működési cash flow (CFO) Kulcs forrása a vállalat pénz előállításának. Ez az a pénz, amit a vállalkozás belül állít elő. Az adózás előtti eredményt a kiadással nem járó költségekkel és a pénzeszközök nélküli forgótőke változással korrigálják.

Befektetési cash flow (CFI) Az idetartozó tevékenységek alapvetően pénz kiáramlásokat generálnak: A befektetett eszközök megszerzéséhez kapcsolódó tőke kiadások és értékpapír, á vállalat vásárlások. A befektetők számára ebbe a kategóriában a tőkekiadások a fontosak. Azt feltételezve, hogy ezek a kiadások elsődleges fontosságúak a hatékony működéshez és a versenyképesség fenntartásához szükséges fizikai eszközök biztosításához.

Finanszírozási cash flow (CFF) A hitel és saját tőke jellegű tranzakciók a meghatározói. A vállalkozások folyamatosan vesznek fel és fizetnek vissza hitelt. A saját tőke tranzakciók ritkábbak. A befektetők számára ehhez a kategóriához kapcsolódóan az osztalék kifizetések a fontosak.

Cash flow kimutatás IV. Információt biztosít a vállalkozás rövid és hosszú távú likviditásáról és pénzügyi rugalmasságáról. A rendszeres tevékenységek elegendő pénzt állítanak-e elő a vállalkozás fenntartásához? Elegendő pénz állítódik-e elő az adósságok időben történő kifizetéséhez? A cég igényel-e pótlólagos finanszírozást? Lehetnek-e váratlan kötelezettségek? Ki tudja-e használni a cég az új üzleti lehetőségeket, ha azok létrejönnek?

Indirekt vs. Direkt módszer Eltérés csak a működési cash flow kiszámításában van. A direkt módszer a vállalkozás működési pénz be- és kiáramlásait mutatja be. Az indirekt módszer a pénz be- és kiáramlások végső eredményét mutatja be. A direkt módszer több információt biztosít mint az indirekt. Az indirekt módszer a hangsúlyt az adózott eredmény és a működési cash flow közötti különbségre helyezi.

Kapcsolat a beszámoló részeivel Működési cash flow + Befektetési cash flow + Finanszírozási cash flow ------------------------------------ Változás a pénzeszközökben + Nyitó pénzügyi mérleg ------------------------------------- Záró pénzügyi mérleg