Christiaan Huygens élete Turi Valentina 9d

Életrajza Christiaan Huygens született : Hágában 1629. április 14. Holland nemzetiségű volt. Elhunyt: Hágában 1695. július 8. ( 66 évesen ) Szakterületei : matematika, fizika, csillagászat

Családja Gazdag polgári családból származott, apja politikus, nyelvész, zenész, matematikus, az orániai herceg titkos tanácsosa volt Apját Constantijn Huygensnek hívták.

Pályafutása Első matematikai eredményét 17 éves korában érte el, s alig 25 évesen megadta a "pi" addig ismert legjobb közelítését Előbb matematikát tanult a Leideni Egyetemen, majd két évig jogot tanult a bredai Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. . A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal .

Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében (bár általában nem kapta meg érte az őt megillető elismerést) A testvérével együtt épített távcsővel asztronómiai vizsgálatokat végzett, felfedezte, hogy a Szaturnusz gyűrűi különböző méretű sziklákból állnak, megfigyelte az óriásbolygó legnagyobb holdját, a Titánt és az Orion ködfoltot Az ő nevéhez fűződik még számos csillagköd , és néhány kettős csillag felfedezése is. Első könyvét Blaise Pascal bátorítására írta meg, a valószínűség – számítás elméletéről. A könyv 1657-ben jelent meg.

Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. 1658-ban publikált egy könyvet ebben a témában, Horologium címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1656-ban bejegyeztetett szabadalma, az ingaóra Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül Robert Hooke –kal egyidőben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. 2006 februárjában egy hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a Royal Society ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérlegrugós vita eldőlt Hooke javára.

A londoni Royal Society tagja 1663-tól A londoni Royal Society tagja 1663-tól. 1666-ban Párizsba költözött, ahol a francia Royal Society tagja lett. Az 1672-ben befejezett párizsi obszervatórium segítségével további csillagászati megfigyeléseket tett. A Cosmotheoros című könyvében egy élettől hemzsegő univerzumot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nemcsak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételez 1665-ben XIV. Lajos francia király meghívta a Francia Tudományos Akadémia alapító tagjai közé.

1675 -ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát 1675 -ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát. Feltalálója számos egyéb eszköznek is, például egy oktávonként 31 tónusú billentyűs hangszernek, amelyet az általa felfedezett „31-tet”-es zenei skála szerint készített. Huygens korában a legtekintélyesebb fizikusok közé számított, kortársai emberként is nagyra tartották. Szigorú kritikus hírében állt, de nem késlekedett mások teljesítményét elismerni. Leginkább a tudománynak élt, de nem remeteként, a világtól elzárkózva: fennmaradtak szépasszonyokhoz írt szerelmes versei, valamint egy "sci-fi" műve is, amelyben a földönkívüli élet lehetőségéről elmélkedett.

Halála 1681-ben elhagyta Franciaországot, valószínűleg egészségi állapota miatt, de lehet hogy protestáns lévén a nantes-i ediktum visszavonása késztette a hazatérésre 14 évvel később, 1695. július 8-án meghalt Hágában.

Huygens nevét viseli az Európai Űrügynökség űrszondája, amely elsőként szállt le a Szaturnusz Titán holdjának felszínére 2004-ben, róla nevezték el a Hold egyik hegyét és a Mars egyik kráterét, mert ő volt az első, aki rajzot készített a Marsról.  

Christiaan Huygens

Forráslista Wikipédia

Köszönöm a figyelmet