Hemodinamikailag-mediált, NSAID okozta akut vesekárosodás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Acut coronaria syndroma A késés szerepe a STEMI ellátása során
Nephrológiai Centrum, Pécs
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
Radiológiai intervenciók vesebetegekben
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
A melamin nephrotoxicitása
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
XVI. Debreceni Nephrologiai Napok
AKUT VESEELÉGTELENSÉG IV
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
A KVE betegek gyógyszeres kezelésének alapjai Mucsi István I.sz. Belgyógyászati Klinika és Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem Október.
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
RAAS gátlás vesebetegekben
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A családorvos és a nephrologus együttműködése a vesebetegek
A kardiovaszkuláris kockázat értékelése legyen összhangban az
Kit transzplantáljunk? klinikai főorvos, transzplantációs nephrológus
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
NSAID okozta nephrosisok, idült vesebetegség
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
egyetemi tanár, részlegvezető
Haematuria vizsgálata FMC Szépvölgyi úti Dialízis Központ, Budapest
Családorvosok legfontosabb feladatai
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
Az akut vesekárosodás (AVK) korszerű diagnosztikájáról
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
Akut elektrolit-eltérések
A renális anémia és kezelése dr
Húgyúti fertőzések jelentősége
Idült tubulointerstitialis nephropathia leggyakoribb okai
Dr. Domán József. Vesekárosodás klinikuma Wegener granulomatosisban Domán József dr. Szent Rókus Kórház Belgyógyászat
AKUT HAEMODIALÍZIS A SZT. RÓKUS KH. I BELGYÓGYÁSZAT DIALÍZIS RÉSZLEGÉN KÖZÖTT.
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Korányi Sándor a nephrológus
Szövődmények felismerése, ellátása
A gyermek veseátültetés kihívásai
Esetbemutatások tanulságokkal ÜLÉSELNÖKÖK: Dr. Tóth Judit1
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Dr. Ladányi Erzsébet FMC hálózati orvos-szakmai igazgató
Heveny vesekárosodás A vese érrendszerének megbetegedései
Akut veseelégtelenség: mit monitorozzunk?
Miért megint diuretikumok? (Bevezetés) Prof. Dr. Radó János főorvos Virányos Klinika, Budapest.
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
A felnőttkori betegségek praenatalis eredete egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs Prof. Dr. Sulyok Endre.
Nephrológiai propedeutika fogász hallgatóknak 2015 Dr. Nagy Judit
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
Autosom domináns tubulointerstitiális vesebetegségek új beosztása Dr. Pucsok Klára belgyógyász, nephrologus klinikai szakorvos Debreceni Egyetem KK. Belgyógyászati.
Fiatal férfi malignus hypertoniával Fiatal férfi malignus hypertoniával Debreceni Egyetem KK. Belgyógyászati Intézet Nephrologiai Tanszék- FMC Extracorporalis.
Acut tubulointerstitiális nephritisek Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs.
Analgetikumok vesekárosító hatása Nagy Judit „Nem mellékes hatások 2.” konferencia Medical Tribune konferenciasorozat Budapest, november 26.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Acut vesekárosodás és szervpótló kezelések: új dimenziók
SZELEKTÍV AFEREZIS TECHNIKÁK MULTIDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSSEL
Analgetikumok vesekárosító hatása
Vesebetegségek Maurer Mária.
Hypothyreosis. Thyroiditisek.
Előadás másolata:

Hemodinamikailag-mediált, NSAID okozta akut vesekárosodás Dr. Kárpáti István tanszékvezető, egyetemi docens Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Nephrologiai Tanszék, FMC Extracorporalis Szervpótló Centrum, Megelőző Orvostani Intézet, Népegészségügyi Medicina Tanszék, Debrecen

NSAID

ACUT VESEKÁROSODÁS I. Praerenalis II. Renalis III. Postrenalis glomerulusok hypoperfusiója, GFR-csökkenés funkcionális (ép veseparenchyma) ● effektív keringő vértérfogat csökkenése ● vese autoregulációjának károsodása II. Renalis ● Akut tubularis necrosis ● Intrarenalis tubularis obstructio ● Intrarenalis érkárososdás ● Glomeruláris betegségek ● Interstitialis károsodás III. Postrenalis ● Intrarenalis húgyúti obstructio ● Extrarenalis húgyúti obstructio

PRAERENALIS TÍPUSÚ VESEKÁROSODÁS OKAI A renális autoreguláció károsodása ● afferens arteriola vazokonstrikciója hepatorenális szindróma sepsis hypercalcaemia gyógyszerek (NSAID, cyclosporin, adrenalin, noradrenalin) ● efferens arteriola vazodilatációja ACE inhibitorok ARB

ACUT VESEKÁROSODÁS OKAI RENÁLIS TÍPUSÚ ACUT VESEKÁROSODÁS OKAI A veseparenchyma betegségei  Akut tubuláris nekrózis ischaemiás ATN (praerenális okok) toxikus ATN (endogén és exogén toxinok)  Intrarenális obstructió (kristályok, sejttörmelékek, cylinderek)  Intrarenális érkárosodás/occlusio thrombotikus microangiopathia hemolítikus uraemiás szindróma terhességgel összefüggő malignus hypertensio scleroderma vasculitisek cholesterinkristály-embolisatio  Glomeruláris betegségek (nephrosis sy. proteinuria)  Interstitiális károsodás (AIN és infiltratív folyamatok) gyógyszerek (pl NSAID) infekciók (Leptospirosis, Hanta-vírus és más virális, bakt.) autoimmun folyamatok malignus infiltratív betegségek

POSTRENALIS TÍPUSÚ VESEELÉGTELENSÉG Intrinsic okok papilla nekrózis véralvadék kövesség tumor (carcinoma) strictura (trauma) infekciók (schistosomiasis) Extrinsic okok terhesség nőgyógyászati tumorok (cervix, uterus, ovarium) prolapsus uteri ovarium cysta prostata hyperplasia és- carcinoma Crohn-betegség aorta aneurysma sebészeti okok (ligatura)

NSAID OKOZTA VESEKÁROSODÁS Acut vesekárosodás (acut veseelégtelenség) Prerenalis: hemodinamikai tényezők Renalis: acut interstitialis nephritis Postrenalis: papilla necrosis Glomerularis károsodás Nephrosis syndroma Minimal change Membranosus nephropathia Kónikus vesebetegség (krónikus veseelégtelenség) Egyéb Hyperkalaemia Hypertonia Oedema

Kidney International, Vol. 44 (1993), pp. 643—653 Renal complications of nonsteroidal anti-inflammatory drugs

NSAID OKOZTA VASOMOTOR VESEKÁROSODÁSRA HAJLAMOSÍTÓ ÁLLAPOTOK Volumen-hiány: hányás, hasmenés, vérzés shock, sepsis Csökkent effektív plazma volumen: súlyos szívelégtelenség cirrhosis hepatis (ascites) nephrosis syndroma Hypercalcaemia (súlyos) Arteria renalis stenosis Krónikus vesebetegség (veseelégtelenség) Idős kor Gyógyszerek: ACEi, ARB, diureticumok, calcineurin-inhibitorok

The 'Triple Whammy' (ACEi/ARB, diureticum, NSAID „A recent nested case-control study found that current use of triple therapy (ACE inhibitor/ ARB, diuretic and an NSAID) was associated with an increased rate of acute kidney injury (Rate Ratio 1.31, 95% CI 1.12–1.53) compared to double therapy (diuretic plus ACE inhibitor/ARB). The greatest risk was observed in the first 30 days of use. (Rate Ratio 1.82, 95% CI 1.35-2.46)” „This ‘triple whammy’ effect was first identified from case reports in early 2000 and was highlighted in Prescriber Update in 2002”. Lapi F, Azoulay L, Yin H, et al. 2013. Concurrent use of diuretics, angiotensin converting enzyme inhibitors, and angiotensin receptor blockers with non-steroidal anti-inflammatory drugs and risk of acute kidney injury: nested case-control study. BMJ 346: e8525.

ÜZENETEK 1. Minden típusú NSAID gyógyszer (COX2 is) kiválthat akut vesekárosodást. 2. Kerülendő alkalmazásuk: akut volumenhiányos állapotokban krónikus betegségekben: súlyos szívelégtelenség, nephrosis, cirrhosis, vesebetegségek, idős kor (atherosclerosis) 3. Bizonyos gyógyszerek kombinált alkalmazása esetén többszörös a rizikó (ACEi, ARB, diuretikum). 4. A GFR csökkenése gyors: órák, napok alatt bekövetkezhet.

ÜZENETEK 5. A vesefunkciók károsodása klinikailag asymtomatikus. 6. A késői felismerés akut vese-paranchyma károsodáshoz vezethet (mortalitás). 7. Rizikó tényezők esetén NSAID alkalmazásakor a vesefunkciók gondos monitorozása szükséges. 8. Acut vesekárosodáskor az NSAID alkalmazását azonnal fel kell függeszteni.

www.nephrologia.com 2014. május 26 – 29.