NÉMETORSZÁG Kiács Réka 8.A

Németország Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb állama. Nyugatról Hollandiával, Belgiummal, Luxemburggal és  Franciaországgal, délről Svájccal és Ausztriával, keletről Csehországgal és Lengyelországgal határos. Északkeletről a Balti-, északnyugatról az Északi-tenger mossa partjait. A két tengert elválasztva, Németország Schleswig-Holstein tartományával határosan fekszik Dánia. Németország az Európai Únió és egyben Európa legnagyobb gazdasága, turizmusa bár jelentős, messze nem első Európában.

Domborzat Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, −3,54 m) terülnek el. Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal. Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt,határa a Német-középhegység láncolata. Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000-1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el ; délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb, a Bajor-Erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 965/2 962 m) és a Watzmann (2 713 m).

Vízrajz,éghajlat Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. Nedves kontinentális éghajlatú, ugyanis az Északi-tenger közelében van. Németország az északi-mérsékelt éghajlati övben fekszik.

Tartományok Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Länder) és három város. Az államok további 438 kerületre oszlanak.

Gazdaság Az ország területének mintegy harmadát valamilyen mezőgazdasági ágazat használja,a földterület megoszlása művelési áganként a következő: szántó 30,8%, kert 2,1%, legelő 21,1%, erdő 29,6%, egyéb 16,4% . Jelentős a szarvasmarha és a sertés tenyésztés, első helyen áll Európában e téren.Az éghajlati és talaj adottságok és a nagyarányú állattenyésztés is mind-mind okai a takarmánynövény-termesztés nagy jelentőségének. A legjelentősebbek a árpa zab és a komló. A vasércbányászat a lelőhelyek kimerülésével megszűnt, így a vaskohászat telepítő tényezője már csak a jó közlekedés-földrajzi helyzet és a feketekőszén. A nyersvas- és acéltermelő körzetek nagy része a Ruhr-vidéken és a Saar-vidéken összpontosul. Németország három legdinamikusabban fejlődő ágazata a gépipar, a vegyipar és az elektronika, elektrotechnika.

Lakosság Németország az Európai Unió legnépesebb állama. Az Unió polgárainak körében legtöbben a németet beszélik anyanyelvükként. Németország 5 legnépesebb városa: Berlin (3 510 032 fő) (2012. március) Hamburg (1 802 041 fő) (2012. március) München (1 378 176 fő) (2011. december) Köln (1 017 155 fő) (2011. december) Frankfurt am Main (691 518 fő) (2011. december) Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január): Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos) Rajna-Majna (5 822 383 lakos) Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos) Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos) Sachsendreieck (3,5 millió lakos)

Nagyvárosok Németországnak több nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelenős szerepe van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. További jelentős nagy városok Hamburg és München. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék, Frankfurt és Stuttgart régiója.

Berlin Németország fővárosa és egyben legnagyobb városa Berlin Németország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közép-Európa fontos kulturális és gazdasági központja. 3,5 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa. Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik fontos európai központja.  1871–1918 között a Német Császárság, 1918– 1933 között a Weimari köztársaság, 1933– 1945 között a Harmadik Birodalom,1945– 1989 között az NDK, majd 1990-től az egyesült Németország fővárosa. Berlin