A korai iskolaelhagyás pszichológiai háttere

A korai iskolaelhagyás fogalma Az EU definíciója szerint korai iskolaelhagyóknak tekinthetők mindazok a 18-24 éves fiatalok, akiknek nincs befejezett középiskolai végzettségük

Iskolai végzettségek Az Európai Unióban a 18 és 24 év közötti korcsoportban a fiataloknak átlagosan 20,5%-a mindössze alsó középfokú szintű végzettséggel rendelkezik Magyarországon a 18 és 24 év közötti korcsoportban ez az arány lényegesen magasabb, 25 %

fő % Szakiskola 139 161 25 Gimnázium 195 093 34 Szakközépiskola 233 122 41 Összesen 567 376 100 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt1112.pdf

ALAPELVEK A szocializáció feladata felkészíteni a fiatalokat az önálló életvitelre A szocializáció legfontosabb színterei a család, iskola és a kultúra A sikeres szocializáció elősegíti a munkaerőpiaci belépést A munkaerőpiac egyre inkább előnybe részesíti a tudást és a kompetenciákat A munka fogalma átalakult X, Y és Z generáció és IT

Következmények Az iskolaelhagyásnak ma sokkal maradandóbb következményei vannak, mint korábban, Az iskolában elszenvedett kudarc az egyén egész életére rányomhatja a bélyegét, Erőteljesen leszűkíti az adott személy számára a megvalósítható életutak körét, Felerősödik a deviáns karrierút veszélye Felerősödik az egészségkárosodás veszélye Életcél, struktúra, kapcsolati tőke alacsony szintje

Az iskolai elutasítottság elsősorban a lemorzsolódás, míg az agresszivitás miatt i elutasítás a későbbi magatartási zavar, deviancia előrejelzője lehet, az iskolából való kizárást pedig a fiatal gyakran a társadalom,a közösség elutasításaként érzékeli, amelyre hasonló elutasítással, elzárkózással reagál, és elindul a deviáns karrier felé vezető úton… (Borbíró . Kerezsi 2009, 322.)

Szilánkok Mindig elszöktem a suliból, de a 8 osztályt azért elvégeztem. Után hegesztőnek akartam továbbtanulni, de a második nap után otthagytam az iskolát. Most itt a börtönben végzem a 9-et. 8 osztályt kijártam, már másodikban kirúgtak lopás és rossz magaviselet miatt. Átvittek egy másik iskolába, onnantól apámék már figyeltek rám. El is végeztem. Ők akarták, tanuljak tovább, de én nem akartam.

13 éves koromig laktam a családban, aztán mivel nem jártam iskolába, intézetek következtek. Hivatalosan 3 évig éltem intézetben, gyakorlatilag folyamatosan szökésben voltam. Nem szerettem iskolába járni, utáltam az intézetet. Az iskola? Az jó volt. Most már rájön az ember utólag, hogy tanulni kellett volna. Hogy volt-e olyan tanár, aki jó volt? Az Ottó talán, mit is tanított? Magyart, azt hiszem. Hogy mit gondolhatott rólam? Talán azt, hogy ez úgyis börtönbe kerül, rossz a társasága.

Szakiskolai tanulók egy kutatás tükrében Avagy az iskolaelhagyás hátterében álló pszichológiai okok Az alkalmazott módszertani apparátus: individuális pályaválasztási tesztvizsgálatok Amthauer-féle intelligencia-struktúra teszt, Pieron-féle figyelemteszt, Super-féle munkaérték kérdőív, Achenbach-féle gyermekviselkedés kérdőív, TODT-féle érdeklődés kérdőív, Crites-féle pályaérettség kérdőív, Myers-Briggs-féle személyiségkérdőív, Nurmi-féle életcélok megfogalmazása

Figyelmi mutatók A szakiskolások (228, 93,5%) teljesítménye elmarad a felnőtt (237, 95%) és gimnazista (312, 95,1%)minta átlagától

Általános képességszint Gimnazista átlag: 106 - szakiskola átlag: 63 A szakiskolások és gimnazisták eredménye közötti eltérés jelentős, mely független a fenntartótól Említésre érdemes az a tény, hogy a szakiskolások esetében a vizuális formákkal való tevékenység, a térben való tájékozódás előkelő helyre került a képességrangsorban, ami egyúttal jelzi a verbális teljesítmény nehezítettségét is, mely a kutatások szerint egyik alapja a sikeres iskolai előrejutásnak, teljesítménynek.

Személyiség kérdőív Válaszadó diákjaink extrovertáltak, nem szeretnek csendben maradni, a körülvevő világ izgatja őket, szeretik a társaságot; Gyakorlatiasak, vagyis keresik a tapasztalatot, érzékszer­veik segítségével gyűjtik az információkat, a kézzel fogható dolgokat szeretik; és Gondol­kodóak, az ok-okozati összefüggéseket részesítik előnyben, elemző, kritikus szemlélet jellemzi őket.

A szakiskolások különböznek a gimnazistáktól Míg az érettségit adó képzéseknél az érzékelés és az intuíció aránya lényegében egyforma, addig a szakiskolásoknál a gyakorlatiasak aránya jóval magasabb, mint az intuitívaké. Az ész­lelő és a megítélő típus hasonló arányban fordul elő, addig a szakiskolá­soknál az ítéletalkotó a jellemző.

Észlelésükben tehát a kézzelfogható tapasztalatokra szeretnek építeni, a reális, érzékszervileg jól megfogható dolgok felé fordulnak, kevésbé jövőorientáltak. Ehhez jól társul az Isabel Myers által kiala­kított életstílus dimenzió, amin belül a szakiskolásokra jobban jellemző a szervezettség, tervezettség előnybe részesítése, miközben kevésbé kedvelt a nyitottság és rugalmasság.

A szakiskolások teljesítménye igen alacsony, ami azt jelezheti, hogy a sikeres iskolai előrehaladáshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése az ő esetükben kevésbé valósult meg az általános iskolai tanulmányok során, és ez egyúttal a középfok rossz tanul­mányi eredményeit is előrevetíti

Gyermekviselkedés kérdőív Magasabb szomatikus tünetképződés Magasabb jelzés figyelmi problémákra Több összprobléma

Nurmi-féle életcélok A szakiskolások nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tanulásnak és az érettségi meg­ szer­zésének, mint a matúra megszerzését biztosító iskolatípusokban tanulók, A gimnazisták jobban előtérbe helyezik az olyan szociális értékeket, mint a párkapcsolat, a szülőkkel való kapcsolat, mint szak­közép- és szakiskolába járó társaik. Fontosabb számukra a tényleges munkavégzés.

Munkaértékek Az érettségit adó képzési formákban megjelenik az önérvényesítés igénye. A szakiskolások esetében fontos a presztízs. Itt újra egy közös produkciófelületet találhatunk a személyiség­jellemzőkkel, amelyek már jelezték számunkra az igényt a stabilitásra és a kiszámíthatóságra, ezáltal megteremtve a kevesebb stresszel járó tájékozódás lehetőségét a világban. A legkevésbé választott értékek közé tartozik a szakiskolások körében pedig a szellemi ösztönzés.

Érdeklődésvizsgálat A sport, a zene és a művészetek coping- stratégiaként is értelmezhetők, sajnos azonban a szakiskolások nem tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel. A szakiskolások egyedül a technika iránt mutatnak nagyobb érdeklődést.

Pályaérettség A szak­iskolai tanulók köréből az egyházi fenntartású iskolák diákjai pályaérettsége jó, az önkormányzati és alapítványi szakiskolások értékei azonban alacsonyak: érdeklődésük a munkaerő-piaci lehetőségek iránt csekély, nem igazán tűnnek érdeklődőnek a jövendőbeli pályájukkal, elhelyezkedésükkel kapcsolatban. Kevésbé látják reálisan jövőjüket, ez gyakran például az irreális fizetési igényekben jelenik meg.

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”. (Szent-Györgyi Albert)