Állapot-megfigyelés könyv: 60-63 oldal A járás megfigyelése Állapot-megfigyelés könyv: 60-63 oldal Kimásolni! Bokor Nándor: 191 oldal

Legelső lehetőség a megfigyelésre Egyedül, kísérővel érkezik? Segédeszközt használ-e? Járáskor bőre milyen? Járásképtelen beteg mentővel érkezik: Ülve,kerekesszéken, hordágyon Figyelem: Saját lábán érkező beteg is lehet súlyos,életveszélyes állapotban!

Járás megfigyelése A járás tulajdonképpen az elesés folyamatos megakadályozása, ezért ugyanolyan egyéni mint a beszéd vagy az írás, stb. Járás megfigyelésekor a beteg mozdulatai, arckifejezése, bőrének színe , egész külleme, magatartása sok információt ad a pillanatnyi állapotáról.

A járás megfigyelésének célja lényeges adatokat szolgáltat az ápolás számára a közérzet fontos jelzője lehet

A járás folyamata Álló helyzetből indul A statikus helyzet megbontásával kezdődik Induláskor a csipőizület ellazul, és folyamatosan kapcsolódik be a térd-boka-lábfej hajlítása a járás iránya felé

A járás fázisai a járás irányába történő lábvezetés Testsúlyáthelyezés A járás egysége a lépésciklus: egy kettőslépést foglal magában. 60%-a a támasztó fázis, 40%-a a lengő fázis.

Járás jellemzői ciklikus (egyes szakaszok ismétlődnek) szimmetrikus (mert a két végtag szakaszai megegyeznek ) oka: az alsó végtag mozgásának szakaszos ismétlődése és a két végtag egymáshoz viszonyított összehangolt, szakaszos mozgása

A járás jellegének kialakításában szerepet játszik Az életkor a nem az alkati tényezők pszichés tényezők a kísérő mozgások ritmusa

A járás vizsgálata sík talajon és lépcsőn történik ha a vizsgált képes rá, mindig segédeszköz (bot, mankó) nélkül járjon vizsgálat során a spontán ritmusú járást figyelik meg: a járás jellegét meghatározásra kerül a lépéshossz, lépéstávolság, járásszélesség

Lépéshossz mérés menete a vizsgálttal nyugodt, lassú járást végeztetnek mindkét oldalon külön-külön megmérik, a sarkak érintkezési pontjai közötti távolságot a mért érték abszolút nagyságát értékelik (a két oldalt mért érték azonos)

Lépéstávolság mérése (a két alsó végtag egymáshoz viszonyított elmozdulásának megítélésére használatos) a vizsgált személy álló helyzetből az előrelépő lábánál (mindkét oldalon) mozgás irányában meghatározzák a sarkak közötti távolságot vagy az elöl lévő láb sarka, valamint a hátul lévő láb elülső pontja közötti távolságot

Járásszélesség mérés menete (a két alsó végtag nyomvonala közötti távolság) mérésére, a sarkak talajjal érintkező pontjainak távolságát használják a járásszélesség fokozása a járás biztonságát növeli, ezért a járásbizonytalanság egyik jeleként is értékelhető

Jellegzetes járástípusok csoportosítása normális testtartású járás normális járástól eltérő, de kórosnak nem tekinthető járástípusok kóros járástípusok

1. normális testtartású járás az egész test mozgása esztétikus az alsó végtagok mozgása folyamatos, szimmetrikus,ciklikus A fejünket felemelve tartjuk a nyaki, háti és ágyéki gerinc egy vonalba esik a csípő és a térd a szükséges mértékben behajlításra kerül a karok szabadon lógnak a törzs mellett, és a lábakkal ellentétes irányban térnek ki

2. normális járástól eltérő, de kórosnak nem tekinthető járástípusok: alsó végtagok mozgásának szimmetrikus és ciklikus jellege megvan pl.: katonás járás, tengerészjárás, hanyag járás stb

3. kóros járástípusok: a, bizonytalan járás  idegrendszeri betegségben vagy egyensúlyzavar esetén b, csoszogó járás  Parkinson‑kórban tünetei: a remegés (tremor), amely végtagokban és az arcon jelentkezhet az izomfeszülés (rigiditás) a végtagokban és a törzsizomzatban a mozgások lelassulása (bradykinesia) és egyensúly zavar jelentkezése

Parkinson‑kór Michael J Fox

3. kóros járástípusok (folyt) c, gyakori megállás,különösen lépcsőn járáskor keringési elégtelenségre vagy a végtag arté-riás keringési zavarára utal amennyiben a nehéz járáshoz sápadtság verejtékezés, szerderjesség (cyanosis) társul, a légzőszervi, szív és keringési betegségre utal d, segítség nélküli járásképtelenség betegség vagy sérülés (trauma) okozta csökkent a mozgással szembeni tűrőképesség

3. kóros járástípusok (folyt) e, Járásképtelenség (a beteg csak ülni vagy csak feküdni tud) súlyos állapotú betegség esetén f, Sántítás: a járás bizonytalan, fájdalommal jár, fájdalmas végtag kímélete olyan járászavar, amikor a járás ritmusa megbomlik az alsó végtagok mozgása elveszti szimmetrikus jellegét a két alsó végtag mozgásciklusa eltér egymástól

A sántítás mértéke az igen enyhe, alig észrevehető formától a súlyos járászavarig változhat sántítás oka: Fájdalom ízületi mozgások korlátozottsága izomerő-gyengülése, (izmok bénulása), Végtagrövidülés ízületi instabilitás (= az ízület lazasága)

Sántítás pl: claudicatio intermittens (időszakos sántítás) → alsó végtag artériák szűkülete (elzáródása) (fontos tudni a járástávolság hosszát!)