Képesítési keretrendszerek illeszkedése és a minőségbiztosítás Javaslatok az Országos képesítési keretrendszer bevezetésének előkészítéséhez május 12. Gönczi Éva (Collegium Budapest)

Európai Képesítési Keretrendszer az egész életen át tartó tanulásért   A mobilitás elősegítése a tanulásban és foglalkoztatásban   Az egész életen át tartó tanulás valódi realitás legyen minden állampolgár számára – –A képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése egész Európában   Az ajánlást 27 tagállam fogadta el, a csatlakozás önkéntes   32 ország kötelezte el magát tanulási eredményekre épülő nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása mellett és vállalta, hogy azt az EKKR-hez kapcsolja.

Hogyan működik majd az EKKR? A tagállamok nemzeti keretrendszereiket az EKKR-hez kapcsolják – Biztosítják, hogy a megfelelő hatóságok által kiadott képesítések a nemzeti keretrendszeren (képesítési rendszeren) keresztül kapcsolódjanak az EKKR megfelelő szintjéhez – Nemzeti Koordinációs Pontokat jelölnek ki, amelyek az illesztési folyamatot koordinálják, biztosítják az ehhez szükséges átlátható módszertant, és valamennyi érdekelt szereplőt bevonják a folyamatba. Az eljárásban sokféle szervezet vehet részt, de kifelé közös, egységes álláspontot kell képviselni.

Egy kis illesztési statisztika 9 ország 2009 vagy 2010 végéig - eddig az ütemezés szerint 17ország 2011 végéig 3ország 2011 után 3 ország még nem jelezte EKKR Tanácsadó Csoport: a részt vevő országok, az európai társadalmi partnerek és az Európai Felsőoktatási Térség képviselői. - Rendszeres párbeszéd a képesítésekről az európai kulcsszereplőkkel

Hogyan illeszkedjünk az EKKR-hez? A nemzeti keretrendszerek EKKR-hez történő illesztésének folyamata még fejlesztés alatt áll, nincs standard módszertana a különböző keretrendszerek összehasonlításának, inkább a technikai, mintsem a társadalmi dimenziók dominálnak. – –Az EB szempontrendszere csak alapvetés. – –Az EKKR a kölcsönös bizalomra épül. – –A következetesség és megbízhatóság érvényesítése elengedhetetlen. Az illeszkedés formái: Felfelé (például NKKR és RKKR) Párhuzamosan (például NKKR és NKKR vagy RKKR és RKKR) Lefelé (például NKKR és szektorális) Transnational Qualifications Framework National Qualifications Framework Sectoral Qualifications Framework

Az illeszkedés fő szempontjai 1. (EB-ajánlások)   Világos szerepek és jogi kompetenciák az illesztési folyamatban;   nyilvánvaló kapcsolat az NKKR szintjei és az EKKR szintleírásai között;   az NKKR és a benne foglalt képesítések tanulási eredményekre épülnek, kapcsolódnak a nem formális és informális tanulás elismerésére szolgáló mechanizmusokhoz és a kreditrendszerekhez;   átlátható eljárások a képesítések NKKR-be sorolásában;   a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek hivatkoznak az NKKR-re és összhangban vannak az európai útmutatásokkal;

Az illeszkedés fő szempontjai 2.   az illesztési folyamatot a megfelelő minőségbiztosításai szervezetek formálisan jóváhagyják;   az illesztési folyamatban külföldi szakértő is részt vesz;   az erre felhatalmazott nemzeti szervezet igazolja az NKKR EKKR-hez illeszkedését, erről egy átfogó jelentést adnak ki. A jelentés tartalmazza az eljárás részletes, az eredményt bizonyító leírását, és a 10 szempont mindegyikére kitér;   a hivatalos EKKR-platform nyilvántartást vezet az illesztési eljárást lefolytatott országokról és közzéteszi a jelentéseket;   az illesztési eljárások befejeztével és az EP-ajánlás menetrendjével összhangban minden új bizonyítvány és Europass dokumentum világos hivatkozást tartalmaz az NKKR-re, illetve a megfelelő EKKR szintre.

Az eddigi három példa

Az Egyesült Királyság keretrendszerei és az EKKR

Az Egyesült Királyság illesztési folyamata A három NKP külön készítette el a jelentést, szakértők bevonásával. –Áttekintették a két keretrendszer eltérő céljait, hátterét, tulajdonságait. –Áttekintették a szintjellemzőket nyelvi szempontból, és hogy milyen tanulási eredményeket ölelnek fel. –Tesztelték, hogy néhány fontosabb képesítés hogyan illeszkedik az EKKR szintjeihez. –Elemezték a társadalmi kontextust – például előrehaladási utak, standardok; ki- és belépési pontok.

Illesztési folyamat 2. Mindhárom esetben munkacsoportot jelöltek ki az egész folyamat lebonyolítására 2 nemzetközi szakértő bevonásával. Kommunikációs stratégiát dolgoztak ki a konzultációs folyamatra. Figyelembe vették a bolognai keretrendszerhez kapcsolás, illetve az erről készült jelentés tapasztalatait. Összegző jelentéstervezetet bocsátottak ki nemzeti konzultációra, és feldolgozták a beérkező véleményeket. Részletesen leírták az NKKR-hez kapcsolódó minőségbiztosítási mechanizmusokat.

A legjobb megfelelés (best fit) elv alkalmazása 1. 1.A képesítések NKKR-be sorolásánál 2.A keretrendszerek szintjeinek összehasonlításánál - A két keretrendszer adott szintjeinek összehasonlításakor az egész szintet vesszük figyelembe - Technikai megfelelés – csak megközelítés lehet - Társadalmi kontextus – implicit szintek, a tanulókra gyakorolt hatás: előrehaladás, foglalkoztatás - A best fit elve a technikai és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe veszi.

A legjobb megfelelés (best fit) elv alkalmazása 2. Az Egyesült Királyság illesztési folyamatában: (i) A keretrendszerek minden szintjét csak az EKKR egy szintjének kell megfeleltetni, (ii) bizonyos esetekben elfogadható, ha indirekt bizonyíték van a megfelelésre, például ha az NKKR-ben létezik olyan szint, amely többet vár el, mint az EKKR 3. szint, és kevesebbet, mint az EKKR 5. szint, ez közvetett bizonyíték lehet arra, hogy ez a szint az EKKR 4. szintjéhez illeszkedik, még akkor is, ha erre nincs közvetlen bizonyíték.

Mit üzennek a példák? Az illeszkedési folyamat minősége szempontjából lényeges, hogy az egyes képesítések és képesítéstípusok hogyan illeszkednek a nemzeti képesítési keretrendszer egyes szintjeihez. – –Képesítéstípusok illesztése az NKKR-hez – –Az egyes képesítések egyes szintekre helyezése – –A zsargon és az NKKR-misztika helyett egyszerű, világos kommunikáció – –Elméleti, módszertani párbeszéd – –A nemzeti keretrendszer kialakításának tapasztalatai, ezek beépítése az illesztési folyamatba A képesítések jelentésének és viszonyrendszerének felismerése A képesítési rendszerekkel összefüggő fogalmak, nyelv megismerése Tanulási eredmények Szintek Szintjellemzők, képesítési jellemzők

Általános kihívások 1. Hozzáférés a képesítésekhez (belépési szintek):   Az EU-állampolgárok 20%-a nem rendelkezik semmilyen képesítéssel, az EKKR elérhetővé teheti a megszerzésüket, új kezdő szintek az EKKR-ben? 2. A középfokú oktatást lezáró képesítések:   Sokfélék a tagállamokban, a nemzeti tantervek reformja, kulcskompetenciák, nemzeti standardok   Mennyire jellemző a kimeneti szemlélet, a tanulmányi eredmények alkalmazása, ezek viszonya a szintjellemzőkhöz? 3. A felsőoktatás és szakképzés közötti kapcsolat építése   A felsőoktatásba történő belépés biztosítása, a kompetenciák formális elismerésének sikere, továbblépési utak   A képesítési rendszerek igen erős minőségbiztosítási rendszereken nyugszanak, ám ezek országonként különböző ütemben fejlődtek a két szektorban. Ez viszont beszűkítheti a kölcsönös bizalom zónáit a felsőoktatási és szakképzési szektor között.

Mire ad alkalmat az illesztési folyamat? Számos kérdés újragondolására (nem a szintek és szintjellemzők!) - Egyes képesítések szintbe sorolása, az NKKR minőségbiztosítása -Szélesebb konszenzus kialakítása – kommunikációs stratégia (nemzetközi peer learning) -Az egyes szektorok szempontjainak jobb megismerése -Az NKKR fejlesztése hosszú, dinamikus folyamat – a képesítések és maga a keretrendszer fokozatosan közelítenek egymáshoz (az illesztés csak pillanatkép!) -A best fit jobb megértése, nem mindig automatikus a szintek illeszkedése -Reálisabb elvárások, félreértések tisztázása -Elősegítheti valódi, vagyis átlátható, a képesítéseket megfelelő szintekbe soroló, minőségbiztosítással és fejlesztéssel alátámasztott nemzeti képesítési keretrendszer létrehozását. -Az oktatási képzési rendszer nemzetközi dimenziói Mikor történjék az illesztés?