A Nap alatt állok… Honfoglaló őseink nagyállattartása

A kerecsen és a pusztai népek élettere

A lovaglás a Kr.e. 2. évezred elképzelhetetlen jelentőségű, az emberiség egész történelmét átformáló újdonsága A lovaglás, a tömeges lótenyésztés, a nyereg és a kengyel indítja el Eurázsia vizetlen belső tereinek benépesítését

A lovaglás emeli az addig juhtenyésztő gyalogos embert szarvasmarha-tenyésztő lovas emberré

„A lovas-társadalom és lovas civilizáció létrejötte a Káspi-mediterráneumban indult el, és ugyanannak az író, nyiratkozó, borotválkozó, fehérneműt viselő, rendszeresen fürdő fajnak volt a teljesítménye, amely már 7-8000 évvel ezelőtt toronymagasan emelkedett ki a földlakók makogó és torzonborz világából” Dr. Padányi Viktor

Ázsia benépesülése azzal a népelemmel és azzal az életformával, amit később „turáninak” fog jelölni a világ, a ló megjelenésével indul meg.

Ez a népelem teremti meg a juh-és kecskenyájak társadalmaival szemben a gulyák és ménesek társadalmát Ez a népelem fogja két évezreddel később kiváltani azt az európaformáló folyamatot, amit népvándorlásnak nevezünk

Ez a népelem hozza Európába a régi római és germán lovaglás helyett a kengyelt, nyerget, sarkantyút …a rögzített tengelyű, kétkerekű római és germán talyigák helyett a fordítható tengelyű, négykerekű magyar kocsit

a könnyűlovasságot a keleti szőnyeget a kovácsolt fegyveracélt a kardvívás művészetét a lótenyésztést a szkíta nyilat és pányvát

Ennek a népelemnek tagja a pusztán vándorló, Levédiában, Etelközben hosszabb ideig letelepülő és a Kárpát-medencét végleges hazájául választó magyarság.

Eddig ismert írott forrásaink többsége nomád állattartónak mondja őseinket. Ecsedy Ildikó történész szerint „a nomád élet velejárója és ismérve, hogy legelőváltáskor az egész törzs követi a nyájat, amennyiben a legelő elfogyott és új területek elfoglalása válik szükségessé.”

Az ősidők óta katonailag szervezkedett turáni katonanépek esetében a törzs létszáma már az ókor vége felé is meglehetősen egységes, kb. 50 – 60 000 fő Honfoglalóink lélekszáma kb. 350 – 400 ezer

Egy ekkora társadalomnak egyértelműen van irányítása központja önvédelme fegyveres ereje határőrvidéke,határbiztosítása

tekintélyes és állandó ipari szükséglete szabályai, törvényei, igazságszolgáltatása vallása állattartást kiegészítő egyéb tevékenysége ( földművelés, vadászat, halászat) mesteremberei: fegyverkovácsok íjgyártók

ötvösök fazekasok kerékgyártók nyergesek …stb Akik ezeket a feladatokat végzik, nem nomádok, nem vándorolnak

Sokkal szerencsésebb, ha honfoglaló őseinket a nagyállattartó lovasnépek csoportjába soroljuk.

„Hogy a honfoglaló magyarok állattartása fajokban mennyire gazdag lehetett, mutatja, hogy a honfoglalás kori sírokban összesen 10 háziállatfaj: ló,szarvasmarha,juh, kecske, sertés, teve,kutya, tyúk, lúd, és réce maradványai kerültek elő. Ezekhez minden valószínűség szerint hozzájárulhatott még a szamár és a macska.” Bökönyi Sándor

A háziasított állatok tartásának két fontos élőhelyét kell megkülönböztetnünk: füves sztyep ligetes, erdős sztyep A magyarok az utóbbit részesítették előnyben, ezt a Kárpát-medence elfoglalásakor is bizonyították.

A tenyésztett nagyállat – vagy számosállat fajok közül elsőként a lovat kell megemlítenünk. A nyelvészeti-és csontleletek bizonyossága szerint az önálló „magyar” etnikum kiformálódásának idején és helyén a ló már tenyésztett állat volt.

Ma a kutatók megegyeznek abban, hogy a magyarság a IX Ma a kutatók megegyeznek abban, hogy a magyarság a IX. század előtt a taki lovat tenyésztette, azt hozta magával Belső-Ázsiából. A taki a kicsiny vagy közepes nagyságú háziló méreteit éri el. Zömök testű, nyaka és lába vastag, az orra kos-orrszerűen görbült.

Nem valami mutatós jószág, de szívósságban és gyorsaságban utolérhetetlen. A magyarok IX – X. századi katonai sikereiket nem kis mértékben kiváló lovaiknak köszönhették.

A taki 120 – 130 cm marmagas ló A XIV. század derekáig csak lovaglásra használták Bölcs Leó bizánci császár azt írja krónikájában: „A magyarokat csikó-és kancaménesek sokasága követi részint élelem, részint tejivás végett, részint pedig, hogy sokaság látszatát keltsék… A türkök igen sok lóval rendelkeznek.”

Szarvasmarha Magyar szürke marha Őseink tejéért, húsáért, igavonó erejéért tenyésztették. Tehenek/bikák szarva általában 50 – 70 cm – az ökröké méteres is lehet Tehenek tömege: 400 kg Bikák tömege: 700 – 800 kg

Nyájaikban nagy számban előfordult a kelet-európai sztyepvidékről a 100 – 115 cm marmagas podóliai fajta Igavonásra a 160 – 170 cm marmagas magyar szürke marhát használták ( 1560-as év egyetlen napján 7418 marhát hajtottak át a váci réven)

Bivaly Őse az indiai vadbivaly 190 – 200 cm marmagasságú állat Szarvterpesztése gyakran elérte a 2 métert Igaereje 50 %-kal nagyobb a szarvasmarháénál Igavonásra, szántásra, nagyon nehéz terhek vontatására használták

Az avarok 560-ban, 596-ban vittek bivalyt Dél-Oroszországba, Itáliába. Honfoglaló őseinknek is volt ilyen állata

Kutyák Mongóliától a Kárpát-medencéig fellelhető kutyafajták Komondor 40 – 60 kg súlyú a világ legintelligensebb kutyái közé tartozik Immunis a gázspray ellen

Kuvasz 32 – 52 kg a ménesek őrzőkutyája Puli 10 – 15 kg élénk, bátor, tanulékony, idegesítő vízi kutya

Juh Nem tartozik a nagyállatok közé, de őseink életében a ló után a juh a legfontosabb háziállat Racka Annyira jellegzetesen magyar, hogy csak ott fordul elő, ahol magyarok élnek

A juhtenyésztő népeknél egy-egy családnak átlag 150-200 juha volt A 400 000 lélekszámra taksált magyarságnál ez hatalmas, több milliós birkanyájakat jelent