Készítette: Jeszenszky Péter 2007.11.27. „ A Mezoföld Készítette: Jeszenszky Péter 2007.11.27.

Általánosságok A Mezőföld magyarországi tájegység a Sárvíz és a Duna által határolt területen, Tolna és Fejér megye területén, ám átnyúlik Pest és Veszprém megyébe is. Északról a Vértes-Velencei hegyvidék, a Keleti-Bakony nyúlványai, a Gerecse, és a Budai-hg. határolja. Területe 4400 km2. Tengerszint feletti magassága átlag 120-180 m között van. ÉNY- tól DK felé csökken a magassága. Az Alföld legnyugatibb középtája, az Alföld Dunán átnyúló részét nevezzük Mezőföldnek. A Duna felől nagy szintkülönbség (tereplépcső) választja el a Duna-menti síkságtól. A Mezőföld átmenetet jelent a Dunántúli-dombság és az alföldi táj között. Topográfiailag viszont az ország nyugati felét jelentő Dunántúlnak a keleti részéhez sorolandó. Lösszel fedett hordalékkúpsíkságnak tekinthető, sakktábla-szerűen össze van töredezve, lösszel fedett pannon táblákon fekszik. Tektonikusan preformált völgyhálózattal rendelkezik. A mélyszerkezetet tükrözi tehát az ÉNY-DK irányú völgyrendszer. Mozgalmas domborzattal rendelkezik ahhoz képest, hogy alföldi táj. Száraz sztyeppei növényzet jellemzi a lösztáblákat. Rossz lefolyású völgyek, mocsaras lápok, ártéri erdők. Ám az emberi tevékenység nyomán eme állapotok nagyban megváltoztak. Vizeinek nagy részét a Sárvíz vezeti a Dunába, amelybe déli részén beleömlik a Balaton fölös vizét elvezető Sió.

Felszíne Felépítésében felsőpannóniai homokos-agyagos beltavi és felsőpliocén homokos-kavicsos folyóvízi rétegeken kívül főleg pleisztocén folyóvízi, hullóporos, lejtőlemosásos szoliflukciós képződmények, kisebb felületeken pedig holocén szélfújta és ártéri üledékek vesznek részt. Néhol felszínre bukkannak korábbi korok kőzetei (Polgárdi-rögvidék). Kisebb foltokban láthatók a negyedidőszaki takaró alól harmadkor végi kőzetek

Kialakulásának története I. devon: Polgárdi Mészkő – sekélytengeri eredetű (Polgárdi – Szabadbattyán) (eocén andezites vulkanizmushoz kapcsolható galenites ércesedését bányászták karbon: Szabadbattyáni Agyagpala (ólomércbánya volt) – alsó karbon felső-karboni a Fülei Konglomerátum – kovás, durvakavicsos, folyóvízi (variszkuszi orogenezis kiemelkedését, szárazföldre-kerülést jelez) tengerelöntés… üledékképződés (pannóniai homokos-agyagos üledékek) pliocén: Pannon-beltó fokozatos visszahúzódása, ÉNY-DK felé lejtő táj, pliocénvégi lepusztulás, besüllyedés elkezdődik pleisztocén: befejeződik a süllyedés, amely a mai Zala - Felső-Kapos – Alföld vonalban egy hordalékgyűjtőt eredményez és a folyókat magához vonzza lösz és homok (folyóvizeknél) képződik (periglaciális helyzetnek köszönhetően), párhuzamos, pásztás helyzetűek, DK felé vastagodó lösztakaró (Magyarország legidősebb lösze a K-i peremen) nagyarányú folyóvízi erózió, de nem a mai pályákon, mindenfelé hordalékkúpok (kavicstakarók) épülnek (Ős-Sárvízé a legjelentősebb)

Kialakulásának története II. ÉNY-DK irányban feldarabolódás, nagyarányú folyóvízi erózió újpleisztocénben zajlottak a jelentős szerkezeti változások, kialakulnak a folyók mai helyzete. Éles peremmel elválik a Dunamenti-síkságtól, mai tájképformáló rögsorok, hátak, tábladarabok kiemelkednek. Löszátrétegződés, folyóvízi üledékek elfedése sok helyen homokos hordalékkúp-felszínen később a szél munkája nyomán futóhomok, a folyóvíztől kevésbé háborgatott területeken, a szél lebegtetett hordalékának lerakódási helyén löszös üledék keletkezett Holocén kori felszínváltozások: nagyobb völgyek alluviális völgysíkjainak kialakulása, futóhomokformák képződése, löszmélyutak, vízmosások kialakulása, helyenként erős letarolódás. legtöbb délnyugat-északkeleti irányú keresztvölgy is ebben az időben született

Tájbeosztás Észak-Mezőföld Közép-Mezőföld Nyugat-Mezőföld Dél-Mezőföld

Észak-Mezőföld Pleisztocén földmozgásokkal kiemelkedett, lekopott és összetöredezett pannon táblarögökből álló, lösz borította dombvidék Mint a Mezőföld része, fejlődéstörténetileg nem tekinthető sem a középhegység, sem az Alföld részének, hanem jellemző módon kialakult, önálló kis tájegységnek a kettő között A Mezőföld többi részétől szerkezetében, kialakulásában és elsősorban domborzati viszonyaiban élesen különbözik. Itt emelkedett a legmagasabbra, itt tagolódott a legerősebben a mezőföldi pannon táblarög Lösztakarója DK felé kivastagodik és az Érd-Battai tábla 70-80 m magas meredek parttal szakad a Dunára Szentlászló-víz és a Váli-víz közén mikrotektonikus feldaraboltság jellemző (alcsúti Réz-hegy 218 m, Szalánka-hegy 237 m) Váli-völgy és Vértesacsai-völgy között a legmozgalmasabb. (Puszta-hegy 277 m, Nyáros-tető 250 m, Tekerület-hegy 248 m, Csaplári-erdő 237 m) Halomvidékét a lösszel töltött Pázmándi-völgymedence osztja ketté, amely a Velencei hegység gránitjára támaszkodik. Velencei tómedence tőle NY-ra

Érd-Battai - plató Kajászói löszfal Váli-völgy a Vel. hg-vel

Közép-Mezőföld Sárvíz és Duna között fekszik, löszfelhalmozódás és –lepusztulásformák jellemzik, 10-60 m vastag pleisztocén típusos lösz fedi a nyugtalan pannóniai fekűt Hullámos felszínű síkság, völgyekkel tagolt löszhátak, hordalékkúpok és kisebb süllyedékterületek Kettéosztja a Seregélyesi völgy és a hozzá kapcsolódó ópleisztocén süllyedékterület Pentelei löszplató: Pusztaszabolcstól 110 m Rácalmás - Dunaföldvárig emelkedő kibillent térszín, 50-60 m magas meredek löszfalban végződik, Dunaföldvárnál problémát is jelent a szeletesen csuszamló löszfal, Ny-i részén vastag folyóvízi és eolikus hordalékkúp Sárbogárdi löszplató, amely 20-40 m vastag típusos löszből épül fel, ÉNY- DK irányban kibillent, Sárvíz völgyétől (100m) 150 - 180 m-re kiemelkedik, Karsztos lepusztulásformák, vakvölgyek, löszdolinák –ezek mezőgazdaságilag károsak NY-on az Ős-Sárvíz megsüllyedt pleisztocén hordalékkúpja csatlakozik ehhez

Dunaújváros Dunaföldvári-löszfal löszbabák

Dél-Mezőföld Lényegesen eltér a többi területtől a fejlődése Újpleisztocénig tartó süllyedése miatt vastag folyóvízi üledék fedi. Ezután a holocénig eolikus akkumuláció Ős-Sárvíz nagy homokhordalékkúpja Kiemelkedett a Györkönyi-hát, ahol lösz képződött. Vajtánál felszíni homok Aprólékos feldaraboltság, 200 m feletti rögök. Dunaszentgyörgyi-hegy 188m-ével kiemelkedik a környezetéből Vastag löszű a Dunakömlőd-Paks löszplató (170-180 m), ez is meredeken szakad le a Dunára Sió és Sárvíz völgye újpleisztocén kori, teraszos, futóhomokfelszín kíséri, NY-on meredeken emelkedik ki a Tolnai-hegyhát

Kilátás a paksi löszfalról Sióagárd

Nyugat-Mezőföld A Balaton keleti medencéjét körülfogó és attól a Sárvízig terjedő vidék a Sióig bezárólag 50-60 m-rel van a Balaton szintje felett (~100 m), Polgárdi rögvidék (Kő-hegy, Szár-hegy 220 m) Ettől D-re helyezkedik el a Tikacs alacsonyabb térszínként Sárrét süllyedéke (mészkő, tőzeg), ÉNY-i részén a Bakonyból lehordott törmelékhalmok találhatóak Sárvíz 8-10 km-es széles völgye . Ebben folytatódik a Sárrét. Újpleisztocén és óholocén hordalékkúpteraszok. Halastavak az elhagyott folyómedrekben. Középső része sík tábladarab (kislángi kavicsbánya), D-en a Siómenti-, NY-ról az Enyingi-, K-ről a Sárvízmenti-löszhátak fogják közre

Polgárdi Szár-hegy Világosi-magaspart Sárrét TK – Sárkány-tó Kenesei-löszfal

Vízrajz Konzekvensen mind DK felé lejtenek Nagy részén csatornázás nélkül meg sem lehetne oldani a vízlevezetést , eredetileg az alacsonyabb térszíneken mocsaras területek voltak A területen eredő vizek mind időszakosak Átfolyó vizek a Dunántúli középhegységből erednek. Benta és a Szentlászló-víz a Gerecséből, Váli-, és a Császár-víz a Vértesbűl, Sárvíz pedig a Bakony patakjaiból táplálkozik, Sió a Balaton vizét vezeti le. Duna, mint határfolyó Nincsenek mély völgyek, szerkezeti vonalaktól irányított eróziós völgyek vannak, ebben folynak a vizek A vízfolyások irányára merőlegesen helyezkedik el a Balatont, Sárrétet, Tikacsot, Velencei és (Nádas-tavat) magába foglaló süllyedékrendszer. Talajvizek a süllyedékekben 2-3 m, 8-10 m az É-Mezőföld magasabb területein Mohai Ágnes, Csitáry-víz híresek, több ismert ásványvízforrás (Bicske, Székesfehérvár).

Velencei-tó Velencei-tó: A tó a Velencei-hegység lábánál lévő süllyedékben található. Vízgyűjtő területe a Vértes - hegység DK-i lejtőjére, a Mezőföld É-i részére és a Velencei-hegységre terjed ki. A tó medencéjének kialakulása mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt következett be. A tó medence két egymásra merőleges árkos vetődésből keletkezett, részben ÉK-DNY-i, részben erre merőleges ÉNY-DK-i süllyedékben. Vizének nagy része DNY-i irányban, a Sárvíz völgye felé talált utat, a Dinnyés-Kajtori-csatorna vezeti el.

Váli-víz Csitáry-kút Székesfehérváron

Talajok Uralkodó talajtípus a mészlepedékes csernozjom. Talajképző kőzet a vastag lösz és talajvíz hatásától mentes, itt mindenütt ilyen van Réti csernozjom, ahol harmadkori agyag az alap, vagy hat a talajvíz. Minél homokosabb a talajképző kőzet, annál inkább hajlik a talajtípus az erdőtalajok felé. Homokhátakon figyelhető meg (paksi, dunaföldvári) Csernozjom barna erdőtalajok, csernozjom jellegű homokok, rozsdabarna erdőtalaj fordulhat elő Homokterületeken, elhagyott folyómélyedésekben réti talajképződmények Láposodás esetén lápos réti talajok, kotus (lápi föld) és tőzeges láptalajok előfordulhatnak. Sárvíz völgye széles skála (még szolonyec és szoloncsák is van) Sárrét: tőzeg, tavimész nem egyenletes arányban Talajhasznosítás: homokos vidéken, erdőtalajokon, csernozjom jellegű homokon gyümölcs és szőlőtermesztés. Talajvédelem kell. Réti talajokon és szikeseken kaszálók és legelők. Öntözéses gazdálkodás is jellemző néhol. Csernozjomon szántóföldi művelés, széles skálájú növénytermesztés, Humuszrétege vastag, jó szerkezetnél nincs gond

Éghajlat és növényzet Éghajlatilag is átmenet az Alföld, a Dunántúli dombság és khg között. Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat, mérsékelten forró nyarú, enyhe telű körzetnek mondható Uralkodó széljárás ÉNY-i. Ezt a Bakony és a Vértes közti szélcsatorna (Móri-árok) erősíti fel. Csapadék 500-at sem éri el DK-en, DNY-n megközelíti a 600 mm-t. Töredékesen maradhatott csak meg az eredeti növényzet. Eredetileg legalább kétharmad részben erdős-sztyep és zárt erdő boríthatta; löszön és homokon is! Löszhátakon: fejletlen talaj, seprőfüves társulások, kisebb talajpusztulásnál csernozjomnál löszpusztarét,lösz erdős-sztyepjén törpemandulás-cserjés a természetes, zonális erdeje a löszpusztai tölgyes Homokon:homokpusztagyep, homoki tölgyesek (alföldi gyertyános tölgyes) Nagyon nagy területe művelés alatt van, 2 %-a erdő Sárvíz árterén: ártéri és mocsárrétek (lecsapolás előtt) Árterek peremén hínáros-nádas, Vel-tavi szikes környéken sziki, szoloncsákos, szoloncsák-szolonyec növényzet

Természetvédelem Sárvíz-völgye TK Belsőbárándi Tátorjános TT Székesfehérvári Homokbánya TT Sóstó TT Dinnyési Fertő TT Velencei Madárrezervátum TT Sárréti TK Dél-Mezőföld TK (Németkér) Kapszegi-tó TT Sió torkolatvidéke (Duna-Dráva Nemzeti Park) Bölcskei Nőszirmos TT Rácalmási szigetek TT Adonyi TT Martonvásári Kastélypark TT Érd-Kakukk-hegyi TT Alcsúti Arborétum Rétszilasi tavak

Köszönöm a figyelmet! Sárszentágotai védett szikes tó Martonvásári kastélypark

Felhasznált irodalom http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/mof02.htm www.ktm.hu Ádám – Marosi – Szilárd – Stefanovits – Szesztay - … - A dunai alföld