Marketing - marketing kommunikáció - reklám „A marketing minden tevékenységünkben tetten érhető” Kotler Marketing - marketing kommunikáció - reklám Illés Gyöngyi Marketing tanácsadó Nótárius 2000 Kft. 2014.10.16.

Tartalom Marketing, kommunikáció, reklám Médiapiaci körkép Törvények

A marketing és fejlődése A marketing legegyszerűbb megfogalmazása: szükségletek felismerése és azok jövedelmező kielégítése. XXI. század: A marketing olyan szervezeti funkció és eljárás, amely a vásárlók számára értéket teremt, kommunikál és közvetít, valamint az ügyfélkapcsolatokat oly módon ápolja, hogy azok a szervezet és az érdekelt személyek számára egyaránt hasznot hajtsanak.” (Amerikai Marketing Szövetség: AMA - 2006) A fogalom első megjelenése: 1884 (Oxford English Dictionary) Újkori fejlődése: 1. szakasz: Termelésorientáció - tömegtermelés (50-es évekig) 2. szakasz: Termékorientáció - verseny, fogyasztói igényektől független 3. szakasz: Értékesítés-orientáció - offenzív értékesítési eszközök 4. szakasz: Marketing orientáció - kutatja és alakítja a keresletet 5. szakasz: Társadalmi orientáció - érdekellentétek 6. szakasz: Kapcsolat-orientáció Minden gondolkodási mód párhuzamosan jelen van ma is! Kapcsolat orientáció: Alapfilozófia: egy új ügyfél/vásárló megszerzése ötször annyiba kerül, mint egy elégedett vásárló megtartása Cél: személyessé tenni a kapcsolatot A termék csak eszköz, a kapcsolat a lényeg Közös értékek, filozófia Kiterjesztése: KÖZÖSSÉG

A marketing-mix alapelemei Marketing-mix 4p-je: –Termék (Product): választék, minőség, márka, szolgáltatás, stb. –Ár (Price): engedmények, hitel, stb. –Hely (Place): disztribúció, elhelyezkedés, logisztika, stb. –Eladásösztönzés (Promotion): reklám, PR, DM, stb. Az ötödik „p”: people A munkatársaink/ a mi szürkeállományunk A vásárló/fogyasztó/ügyfél A Konkurencia?/ a versenytárs?/ a partner? A beszállító/az alvállalkozó/ a partner A marketing-mix 4c-je… -Termék helyett fogyasztó – consumer → megoldás – customer solution -Ár helyett költség – cost → vásárló költsége – customer cost -Promóció helyett kommunikáció – communication -Disztribúció helyett kényelem - convenience

Marketing kommunikáció A cégek azon tevékenységének összességét jelenti, amelyek segítségével – közvetlenül vagy közvetve – tájékozódni, meggyőzni vagy éppen emlékeztetni igyekeznek bennünket az általuk értékesített termékekkel, szolgáltatásokkal vagy márkákkal kapcsolatban..( Kotler és Keller - 2006) Célja szerint lehet: - eladásösztönző, - image építő - közcélú (TCR), - politikai közlés. „Minden kommunikál” Kommunikáció nélkül nincs vásárlás Kérdés: a kommunikáció milyensége Mi a termék? -Mindaz, amit a piacon szükségletek kielégítésére fel lehet kínálni -Tárgyiasult termékek, szolgáltatások, eszmék, személyiségek, szervezetek Célcsoport: az emberek azon csoportja, amelyet hirdetésünk üzenetével el kívánunk érni.

Kommunikációs mix eszközei Klasszikusak: Reklám Eladás-ösztönzés PR – Public Relations Személyes eladás Direkt marketing Újabb eszközök -SPAM (kéretlen reklámlevél) -Event marketing (esemény) -Social media marketing -Gerilla marketing -„Független” vagy „alulról jövő” -Szájmarketing -Vírusmarketing -Termékelhelyezés Ma: Integrált Marketing: a kommunikációs „csatornák” és eszközök egymással összefüggő használata. Pl.: Gerillamarketing Tévé PR kampány, beszélgetős műsor Vírusmarketing Tévé spot (bevezetés) Ezzel egy időben: honlap, facebook CSR (pl. szponzoráció), termékelhelyezés Emlékeztető spotok

A kommunikáció folyamata Közlő Kódolás Üzenet Dekódolás Befogadó Média ← Zaj → Dekódolás Visszacsatolás Kódolás Válasz Üzenet alapegységei: jelek – hang, kép, tapintás, stb. Befogadó célcsoport elérése: - objektív: időzítés, csatorna, csatornazaj - szubjektív: figyelemfelkeltés eszköze, rezisztencia

Üzenet szerkesztése Céltól függ: – Figyelemfelkeltés (általában probléma) – Információ (általában megoldás) – Aktivitás (mit „kell” tennie a fogyasztónak?) Mire hat? Affektív/kognitív –Affektív: vágy, öröm, félelem, bűntudat (morális értékek, pl. magyar termék) –Kognitív: érték, minőség, teljesítmény

Ügynökségek FULL SERVICE ügynökségek: mindent csinálnak KREATÍV ÜGYNÖKSÉGEK: koncepció, stratégia PRODUKCIÓS CÉGEK: kivitelezés MÉDIAÜGYNÖKSÉGEK: helyfoglalás PR ÜGYNÖKSÉGEK: kapcsolatok EVENT MARKETING: események PIACKUTATÓK: információszerzés

PR – Public Relations „Közönségkapcsolatok” vagy közkapcsolatok A „bizalomépítés művészete”: megértés, bizalom azok részéről, akik véleménye befolyásolja a vállalat piaci helyzetét A célcsoport lehet: –külső (fogyasztók, véleményvezetők, döntéshozók) –belső (dolgozók, tulajdonosok, vállalati identitás, vállalati kultúra) Eszközök és szerepek például: –Sajtókapcsolatok –Események –Támogatások (szponzoráció, adományok) –Lobbi –Kríziskommunikáció A sajtó: A társadalom tükre? Azt nyújtja, amire az emberek kíváncsiak? A sajtó irányítja a közhangulatot? Hitelességi játszma Verseny a szenzációért, exkluzivitásért Üzemszerű működés: „Hírgyár”, „uborkaszezon”, kommunikációs vákuum:, a határidők fogságában

Reklám Eszközök csoportosítása: Általában személytelen, egyirányú kommunikáció, amelyet a reklámozók fizetett reklámeszközökön keresztül juttatnak el a közönséghez, a reklámozók megnevezésével. Eszközök csoportosítása: ATL (Above the line): drága, kevésbé célozható, klasszikus reklámeszközök, rossz mérhetőség BTL (Below the line): költséghatékony, de nem mindenható, közvetlenebb elérés, niche marketing TTL (Through the line): Integrált kommunikáció Reklámhordozók: Auditív – rádió, hangosbemondó, dallam Audiovizuális – televízió, mozi Vizuális – sajtó, plakát, köztéri tábla, fényreklám, szórólap, katalógus Internet – e-marketing Egyéb – pl. illatminta

Reklámtörténet Első szórólap: 1450 (Gutenberg) •Első fizetett hirdetés: 1836 •Első reklámposzter: 1839 •Első spam: 1864 (telegráf) - London •Első óriásplakát: 1867 Első reklámügynökség: 1869 (Philadelphia) •Első rádióreklám: 1922 •Első tévéreklám: 1941 (Bulova – 9 dollár/10 mp) •Első telemarketing: 1950

Reklámprogram tervezése (5M) MISSION: küldetés – értékesítési célok, reklámcélok MONEY: büdzsé MESSAGE. üzenet MEDIA : reklámeszközök MEASUREMENT: mérés, KPI’s Ezekhez felmerülő kérdések: Milyen pozíciót kívánunk betölteni? Milyen képet kell ehhez kialakítanunk? Hogyan érhetjük el, hogy mások is így lássanak minket? Mennyi időt és pénzt vesz ez igénybe? Erőforrások hozzáférhetősége (szakemberek, média, stb) Piac mérete (koncentrációja) Vevők szükségletei Termékjellemzők Stratégia (push/pull) mérföldkövek

Döntés a hatókörről, a gyakoriságról és kívánt hatásról COV - Covarage: célközönségünk azon %-a, akinek egy adott időszakban volt alkalma találkozni a hirdetéssel CPT – Cost per Thousand: ezer főre jutó költség CPP – Cost per Point: egy meghatározott célközönség 1 %-ának elérési költsége egy adott médiumon keresztül OTH – Opportinity to Hear: átlag kontaktus gyakoriság OTS – Opportunity to See: átlag kontaktus gyakoriság Raiting Point: az adott program/kiadvány által elért célközönség rész ( 1 raiting point = a célközönség 1 %-a) RPI – Reach per Issue: elérés lapszámonként BR/Broadest readership: legnagyobb olvasottság GRPs – Gross reach: bruttó elérés Total contacts: kontaktusok száma SOV – Share of Voice vagy SOS – Share of Spending: reklámsúly, amely raiting vagy költés alapján fejezhető ki

Sportmarketing Sportfogyasztó szükségleteinek és igényeinek kielégítésére irányul cserefolyamatokon keresztül: Sport, mint promóciós eszköz termékek és szolgáltatások marketingjéhez rekreációs piac: sportolási lehetőség, sikerélmény, felszerelés Sporttermékek és sportszolgáltatások marketingje közvetlenül a sportot fogyasztóknak professzionális piac: sportrendezvény

Tartalom Marketing, kommunikáció, reklám Médiapiaci körkép Törvények

Mi történt 2014-ben? TV2 tulajdonosváltás Sanoma eladása >>> Centrál Médiacsoport (33 szórakoztató lap – Nők Lapja, Story, stb. -, 4 üzleti lap, on-line) Axel-Ringier fúzió engedélyezése: Vienna Capital Partners (Népszabadság, megyei lapok, Nemzeti Sport, Világgazdaság); Ringier Axel Springer Magyarország (Blikk Kft.) (Blikk, női magazinok, TV újságok, licenc lapok /Geo, Auto Bild/) – Mediaworks: 700 munkatársat foglalkoztat, 63 médiaterméket állít elő, 1,8 millió olvasója és 1,6 millió online látogatója van naponta. Reklámadó bevezetése

Hazai reklámköltések alakulása Jelentős a listaárak és a becsült netnet árak közti különbözet! Forrás: Kantar Media – PM, adatok ezer Ft-ban,

Szektorok költésaránya Előretör: OTC, Kereskedelem, barteres hirdetők Visszaszorul: Pénzügy, Telco, Autó Forrás: Kantar Media – PM, adatok ezer Ft-ban

Médiaeszközök költésaránya TV vezérelt piac a hazai médiapiac. A print évek óta csökken, a rádió és a közterület stagnál – átalakult hirdetői struktúra mellett. Az Internet egyre fontosabb. Forrás: Kantar Media – PM, adatok ezer Ft-ban

39 százalékkal csökkentek a nem szpot jellegű reklámbevételek az előző évhez képest REKLÁMTORTA 2013

Channel profile - Age & Gender Period: 2010 Men Younger Older Women Source: Nielsen Audience Measurement / AdvantEdge

National versus Regional newspapers Local titles are stronger than nationals in every counties except Pest = National reach = Regional reach Source : Ipsos/GfK – Média Navigátor

Minimum weekly internet user by demographic profile By gender By agegroups By settlement type By status Esomar Period: 2010 Q2-Q3 Source: Ipsos /GfK – Média Navigátor

On-line

…és jöttek az okos telefonok Az okos telefonok az egyetemes hozzáférhetőség ígéretei, társadalmi helyzettől függetlenül … az elit nagy bosszúságára.

Digitális reklámköltések Növekedés - továbbra is tart a reklámpiac digitalizációja - ahogy a fogyasztók életében is, tovább növekszik a szerepe - 2013/2012: növekedés 15 % vs. GDP 1,1 % Tovább erősödik a mobil reklám - a desktop vs. mobil reklám egyre nagyobb kihívás - a mobil display nőtt a legnagyobbat Lokális – globális átrendeződés - a lokális szereplők aránya csökken Növekvő search Újra növekvő listing - melyet az állás és az e-ker hajt Csökkenő e-mail marketing

Digitális reklámköltés 2013: 41,17 md Ft

A sport és a médiák kapcsolata Mindig is a hírközlés része volt Televízió megjelenése: látványsportok, a sport a szórakoztatás egyik eszköze lett Megjelenik a közvetítések engedélyezési joga Médiaképesség feltételei: - egyszerű szabályrendszer - időben és térben professzionális lebonyolítás - képernyőképes - magas nézői érdeklődés Következmények: - befolyásolják az egyes csatornák teljes nézettségét, jövedelmezőségét - erősen image befolyásoló - a műsor reklámbevételei jelentősen növelik a csatorna bevételét - új televíziós termékek jelennek meg: legújabb technikák, szórakoztató kommentárok, a közvetítés nemcsak dokumentál, hanem szórakoztat is, sztárcsinálók - sportszervező vállalatok legfőbb tevékenysége a médiák kiszolgálása

Nézettség mérésére használt mutatók AMR – Average Minuta Rating: egy műsor vagy idősáv közönségének egy percre jutó átlagos száma AMR%: AMR/populáció SHR – Share: adott időintervallumban adott műsort az adott időintervallumban televíziózó lakosság hány %-a kísért figyelemmel (közönségarány) Reach: nettó elérés – célcsoportunk azon %-a, amely legalább egyszer találkozott az üzenettel Effective Reach: célközönségünk azon %-a, melyeket az effektív gyakorisági szinten elérünk (pl.: 3+ 50 %) Freyuency: átlagos gyakoriság – célcsoportunk 1 tagja átlagosan hányszor találkozott az üzenettel Effective Frequency: gyakorisági szintek, melyeken kampányunk a leghatékonyabb (pl.: 3+) ATS – Average Time Spent (perc): egy hallgató egy műsornak átlagosan hány %-át hallgatta meg ATV – Average Time Viewing (perc): egy főre jutó nézett idő AFF – Affinity: affinitási index – a célszemélyek %-a egy médium összes felhasználóján belül (0-100 %) GRP/Gross reach: bruttó elérés – a teljes célcsoporton belüli összes elérés

Közvetítési jogok (példa) 2014 Labdarugó VB Minden közvetítési jog a FIFÁ-é Európára a FIFÁ-tól az öt legnagyobb piac kivételével az EBU (European Broadcasting Union) vásárolta meg – magyar tagja az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) MTV-a az EBU-tól a VB 64 mérkőzését több mint 900 millió forintért vásárolta meg. (USA 100 millió USD) Nyilvános vetítéseket külön díj nélkül engedélyezte a FIFA, kivéve ha ebből kereskedelmi haszon származik EU vizsgálja a kizárólagosságot (geoblocking), mivel versenyjogot sérthet. MLSZ 2012. április 27-én írt ki pályázatot az NB I, az NB II, a Magyar Kupa, az Amatőr Kupa, a Ligakupa és a Szuperkupa közvetítési jogainak értékesítésére a 2012–2013, a 2013–2014, a 2014–2015 és a 2015–2016-os idényekre MTVA és a Chello Central Europe Zrt. (pl.: Sport1, Sport2) mind a hat versenyprogramra formailag és tartalmilag érvényes, közös ajánlatot tett Az élvonalbeli magyar labdarúgómeccsek átlagos nézettsége 300 ezer fő volt az elmúlt szezonban, és átlagosan 900 ezer ember kapcsolódott be egy-egy közvetítésbe

TOP 10 tv-s jogdíj bezsebelő Európában (millió Euro) 1. FC Barcelona (spanyol, La Liga) 140 2. Real Madrid (spanyol, La Liga) 140 3. Liverpool FC (angol, Premier League) 117,05 4. Manchester City (angol, Premier League) 115,89 5. Chelsea (angol, Premier League) 112,93 6. Arsenal (angol, Premier League) 111,44 7. Tottenham Hotspur (angol, Premier League) 107,6 8. Manchester United (angol, Premier League) 106,99 9. Everton (angol, Premier League) 102,03 10. Juventus (olasz, Serie A) 94

Tartalom Marketing, kommunikáció, reklám Médiapiaci körkép Törvények

2004. évi I. Törvény a sportról …a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti… ... Magyarország sportoló nemzetté is váljék. …minden embernek alapvető joga van a sporthoz… 35. § (1) Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sport köztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. (2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni. 3) Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. 36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez. 56. § (1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt.

2008. évi XLVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól - a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére káros hatások visszaszorítása, valamint - a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében - az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve.. - 20. § (1) Nem nyújtható szponzorálás dohánytermékre vonatkozóan… b) sport-, kulturális vagy egészségügyi rendezvényhez vagy tevékenységhez, - 23. § (1) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért…a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel.

- A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása 2010. évi CLXXXV. Törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról Sportműsorszám: olyan műsorszám, amely sporteseményt (az eseménnyel egyidejűleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a sporteseményekről való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó műsorszámot. - Kizárólagos közvetítési jogok: 16. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint húsz százalékát – kizárja… …a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket a Médiatanács - nyilvános meghallgatást követően - hatósági határozatában állapítja meg. crown jewels - A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása 27. § (5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának … a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi … - Termékmegjelenítés a műsorszámokban 30. § (2) A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén...

Crown jewels - Koronaékszerek 1. a nyári olimpiai játékok (élő közvetítés) és a téli olimpiai játékok 2. a FIFA férfi labdarúgó világbajnokság (élő közvetítés) és az UEFA férfi labdarúgó Európa-bajnokság (élő közvetítés) 3. a férfi labdarúgó nemzeti válogatott mérkőzései (élő közvetítés) 4. az UEFA Bajnokok Ligája döntője (élő közvetítés), az UEFA Bajnokok Ligája és Európa Liga csoportkörének és egyenes kieséses szakaszának magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései (élő közvetítés), illetve az UEFA Bajnokok Ligája és Európa Liga selejtezői magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései 5. a férfi és női kézilabda világ- és Európa-bajnokság magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései az elődöntők és döntők élő közvetítésével 6. a férfi és női kézilabda EHF Bajnokok Ligája és Kupagyőztesek Európa Kupája magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései az elődöntők és döntők élő közvetítésével 7. a férfi vízilabda világ- és Európa-bajnokság a magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései az elődöntők és döntők élő közvetítésével 8. a férfi vízilabda LEN Euroliga magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései az elődöntők és döntők élő közvetítésével 9. a férfi és női kosárlabda világ- és Európa-bajnokság magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései az elődöntők és döntők élő közvetítésével 10. a férfi kosárlabda Eurochallenge és a női kosárlabda Euroliga kupaküzdelmei közül a magyar klubcsapat részvételével zajló mérkőzések az elődöntők és döntők élő közvetítésével 11. a férfi jégkorong világbajnokság magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései 12. a kajak-kenu világ- és Európa-bajnokság magyar versenyző részvételével zajló döntői 13. az úszó világ- és Európa-bajnokságok magyar versenyző részvételével zajló döntői 14. a Forma-1 Magyar Nagydíj futama

1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 22/C. § (1) Látvány-csapatsport támogatása … keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást)… (2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig … adókedvezményt vehet igénybe… látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;

2014. évi XXXIV. törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII 2014. évi XXXIV. törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról 2. § (1) Adóköteles a) a médiaszolgáltatásban, b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele. 3. § (1) Az adóalanya a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé, c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője. 4. § (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel

5. § (1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén - az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, - az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, - az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, - az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, - az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, - az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%. A sportszektor sem ússza meg a reklámadót. Az adóhatóság szerint ugyanis a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles. Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Köszönöm a figyelmet!