Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 5. óra Az Árpád-házi királyok kora, 1. rész: 1000-1063, Szt Istvántól I. Béláig. tanár: Németh Károly

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

Szt Imre halála és Vazul megvakíttatása Vazul (Basil) Szt István unokatestvére volt, nyitrai herceg. Szt Imre, Szt István egyetlen nagykorúságot megélt Fia 1031-ben meghalt egy vadászaton, balesetben. Vazul igényt tartott a trónra, ám mivel pogány hírében állt, Szt István inkább velencei unokaöccsét, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Vazul lázadni próbált, de elfogták és megvakították, fülébe ólmot öntöttek, hogy sose uralkodhasson. Három fiát, Leventét, Andrást és Bélát száműzték. Imre herceg temetése és Vazul megvakítása A Képes Krónikából.

Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. (Ady Endre “Góg és Magóg fia vagyok én” című verséből.) Ady Endre (1877-1919)

I. Péter 1038-41 és 1044-46 A velencei dózse fia, Szt István unokaöccse. Németeket és olaszokat helyezett állami vezetői helyekre, ezért többször is fellázadtak ellene, végül a pogány magyarok lázadása (Vata féle pogány-lázadás) során elfogták és megvakították, majd rövidesen meghalt. Uralmát a német császár segítségével próbálta megtartani, annak hűbéresévé (vazallusává) vált. I. Péter király aranyozott lándzsát ad III. Henrik német császárnak, amivel a császár szolgájának (vazallusának) ismeri el magát és Magyarországot.

Aba Sámuel (1041-1044) Feltehetően a magyarokhoz csatlakozott kabarok (kazár-török nép) vezetője. A kabarok egy része zsidó vallású volt, feltehetőleg zsidó vallásosságára utal Aba Sámuel neve is. Szt István a kabarokat is a római katolikus kereszténységre térítette. I Péter elűzése után került trónra, I Péter visszatérésekor, a III. Henrikkel folytatott ménfői (Észak-Nyugat Magyarország) csatában ölték meg (lsd az alábbi képet a Képes Krónikából).

I. András (1046-1060) A megvakított Vazul második fia, apja halála Után Kijev-ben (Ukrajna fővárosa) telepedett le, Az ottani fejedelem lányát vette feleségül, ekkor keresztelkedett meg és kapta az András nevet. 1046-ban Magyarországon pogánylázadás tört ki egy Vata nevű főur vezetésével. A lázadók hazahívták Andrást, és elűzték I Pétert. III Henrik német császár seregeit 1051-ben a Vértesnél (közel Budapesthez) kiéheztették, miután élelmiszerszállító hajóit hamis levél segítségével visszafordíttatták. 1052-ben Pozsonynál elsüllyesztették dunai flottáját (Búvár Kund a víz alatt megfúrta a hajókat). Így Magyarország függetlensége helyreállt.

I. Andrást megkoronázza Maurus pannonhalmi apát I. Andrást megkoronázza Maurus pannonhalmi apát. Székely Bertalan (1835-1910) festménye.

A tihanyi apátság, I András alapította, itt található a király sírja is. Béla a kardot választja a korona helyett, András beteg-ágyánál, hogy elkerülje a halálos csapdát. I Andrást ellene fellázadt öccse, Béla legyőzte csatában, ekkor halt meg a már különben is betegeskedő király. Béla nem tudta elfogadni, hogy I András 6 éves fia legyen a király őhelyette. .

I. Béla (1060-1063) Uralkodása elején országgyűlést tartott Székesfehérvárott, az akkori fővárosban ahova – hatalmának megerősítésére – minden faluból meghívatott két-két vént. Az összegyűlt küldöttek, akik a város falain kivül sátoroztak, követelték a pogány vallás visszaállítását. A király három napot kért gondolkozásra. Ezalatt összehivta Fehérvár alá a szomszéd megyék várkatonaságát és szétzúzta a tömeget, mely már ujjongva várta követéléseinek teljesülését. Ez volt hazánkban a pogányság utolsó nyílt lázadása. 1063-ban összeomlott alatta a trónszék alatti álvány, a balesetbe hamarosan belehalt.

I. Salamon (1063-1074) I András fia volt. Uralkodásának első 7 Évében sikerült viszonylagos békében élnie I Béla fiaival, Gézával és Lászlóval, akik az ország egyharmadát birtokolták. Ezalatt az idő alatt együtt sikeres hadjáratokat folytattak a szomszédos országokba, például elfoglalták Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot, a görögöktől (a Bizánci Birodalomtól). 1074-ben, gonosz tanácsadója, Vid ispán, rávette a királyt, hogy támadja meg Unokatestvérét, Géza herceget. Géza sikeresen elmenekült, majd testvérével László herceggel együtt legyőzték Salamont. Salamon elmenekült és hét évre évre Pozsony váraba szorult, közben Géza herceget királlyá koronázták 1074-ben, amit a külföldi uralkodók is elismertek. Géza betegségben halt meg 1078-ban, testvére, László követte a Trónon. Mind Géza, mind László nagyvonalúan és megbocsátóan bántak Salamonnal, meghagyták királyi címét és jelentős birtokokat hagytak neki. Salamon Azonban tovább folytatta a cselszövést, Ezért börtönbe zárták. Salamon király a visegrádi vár egyik tornyában raboskodott 1083-ban, ahova I (Szent) László király záratta be. Innen néhány hónap multán kiszabadult, I. István szentté avatása alkalmából megbocsátottak neki. Ismét elmenekült, hogy 1085-ben besenyők segítségével próbálja királyságát visszaszerezni. László király és hadserege szétverte őket. Salamonból rabló-lovag lett, Görögországban rabolt, mignem a görögök megölték.

I. Géza (1074-1077) Salamon király elvesztette a régi, Szt. Istváni koronát menekülés közben, ezért I. Gézát egy új koronával koronázták meg, ez, feltételezések szerint a ma ismert Szt Korona alsó része, amit a bizánci császár küldött Gézának elismerése jeléül. A korona egyik kép-lemeze állítólag I. Gézat ábrázolja. I. Géza katonai sikerei ellenére annyira szerény megbocsátó és békeszerető volt, hogy hajlandó lett volna Salamon javára lemondani a trónról. Ezt azonban A magyar főurak nem engedték. Végül a király 3 év uralkodás után betegségben meghalt, többek között azért, mert aszkéta életet folytatott. A trónon testvére, László követte, utána pedig I Géza egyik fia fia, Kálmán uralkodott. Masik fia, Álmos volt, Álmos után unokája, II. Béla néven lett király később.

Szt I. László (1077-1095) Szt László a lovagkirály, a keresztény Magyarország oltalmazója, különösen a keleti, kun támadások ellen. Illusztráció a Képes Krónikából. Szt László fejerekje-tartója.

Szt László király csata közben, középkori falkép a székelyderzsi (Erdély) templomban. A kunok elsősorban Erdélyt támadták.

Szt László megmenti a székely lányt az őt elrabló kun harcostól. Középkori falkép a székelyderzsi templomból...

Magyar Királyság Kingdom of Hungary Horvátország a Magyar Királyság részévé válik (1092). Magyar Királyság Kingdom of Hungary Horvátország Croatia 1092-ben Szt László elfoglalja Horvátországot, miután az akkori horvát uralkodóház kihalt. Az utolsó horvát király felesége, Ilona, Szt László testvére volt, a horvát urak többsége támogatta a Magyar Királysággal való egyesülést. 1102-től 1918-ig Perszonálúnió volt Horvátország és Magyarország között: a két országnak közös a királya, a had-/külügy-/gazdaság-irányitása, de Horvátországot a horvát főurak tanácsa kormányozza más kérdésekben. Hasonló perszonálunión alapul az Egyesült Királyság is, amely Angliát, Skóciát és Wales-et Egyesíti. Szt László lánya, Piroska, a bizánci császár, II. János felesége lett.

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))