Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola ELTE PPK 2014. 11. 18. Nevelési-oktatási modellek és szervezeti struktúrák Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola VIZSGAANYAG www.onfejlesztoiskolak.hu Felhasználva: Holland-magyar KÖVI Tóth Béla által szerkesztett anyagait

Állam, fenntartó Nagyobb valószínűséggel sikeresebb egy iskola, ha az oktatási rendszer(ben): Decentralizált? Az intézmények megfelelő támogatásban részesülnek? Magasak a tanárokkal szemben támasztott követelmények? Anyagilag is megbecsült a tanári pálya? Létezik világos (központi) jövőkép? Az iskolák autonómak ?

Összetevők – „eredmény” INPUT (álló vagy mozgó „jármű”) Tartalom- és kimenetszabályozás Feltételek, erőforrások (tárgyi, tanügy-igazgatási), fenntartó Humán erőforrás Szervezet és vezetés Értékelési rendszer OUTPUT Nevelési-oktatási modell Iskolaszervezeti struktúra

Tartalom és forma választás Képzés Érték- és normaközvetítés Szocializálás Szolgáltatások (Nevelési-oktatási modell) Forma Iskolatípus Szervezeti struktúra

A nevelési-oktatási modell és szervezeti struktúra kapcsolata A nevelési-oktatási modellalkotás szempontjai: a tanulókról alkotott felfogás a tanterv fókusza és szerkezete a tanulási folyamatok megszervezése a tanulók csoportba sorolásának elvei nevelési eljárások az értékelés funkciója a nevelési-oktatási folyamatok értékelése

Nevelési-oktatási modellek Szelektív Behelyező Vegyes képességű csoportokat kialakító Integratív Innovatív

Szelektív nevelési-oktatási modell a tanulókról alkotott felfogás értelmi képességei adottak döntően a kognitív képességekre koncentrál minden területen hasonló teljesítményre képes a tanterv fókusza és szerkezete ismeretalapú tudásközvetítés éles választóvonal a tantárgyak között központi tanterv, központi óraszámok a tanulási folyamatok megszervezése általában egész osztály, frontális óra nincsenek alternatív tanulási utak nehéz átjárhatóság

Szelektív nevelési-oktatási modell folytatás a tanulók csoportba sorolásának elvei a tanulókat teljes osztályokban tanítják homogén csoportnak tekintik őket a csoportba sorolás a szelekcióval végleges a szelekció: tantárgyi vagy integrált tesztekkel nevelési eljárások fontos a fegyelem kialakítása, ez minden tanár feladata a nevelésre szánt idő kevés, nem tervezett erős elkülönülés az oktatás és a nevelés között a nevelésért az osztályfőnök a felelős

Szelektív nevelési-oktatási modell folytatás2 az értékelés funkciója méri az ismeretek elsajátításának mértékét a szaktanár értékel az értékelés következménye: bukás/felsőbb osztályba léphet döntések a nevelési-oktatási folyamatok értékelése az értékelési tapasztalatok beépítése: ritka, ad hoc az értékelést az egyes szaktanárok végzik „szétszórt” kritériumok alapján

Innovatív nevelési-oktatási modell a tanulókról alkotott felfogás a tanuló partner, maga is tudást közvetít, aktív résztvevő különböző területeken különböző teljesítményekre képes a tanterv fókusza és szerkezete a hangsúly az adott csoporton és a társadalmi folyamatokon, elvárásokon van alig van választóvonal az egyes tantárgyak között helyi tanterv, a szituációhoz igazított időbeosztás, nagy tanári szabadság sok időt szánnak az életszerű problémák megvitatására a tanulási folyamatok megszervezése jellemző a kiscsoportos tanítás (az osztály is kiscsoport) a tanulási utak a tanulók képességeitől, szükségleteitől függően sokfélék a csoportok között nincs (nagyon nehéz) átjárhatóság

Innovatív nevelési-oktatási modell folytatás a tanulók csoportba sorolásának elvei heterogén alapcsoportok a tanulás még kisebb (4-6 fős) csoportokban történik a csoportba sorolás véletlenszerű átcsoportosítás csak akkor, ha a csoport nem tud sikeresen együttműködni nevelési eljárások fontos a választási és döntéshozatali képesség kialakítása, ez minden tanár feladata a nevelésre szánt idő az adott szituációtól függ az oktatás és a nevelés integrálódik a tanárok egyszerre szaktanárok és nevelők

Innovatív nevelési-oktatási modell folytatás2 az értékelés funkciója méri az ismeretek, kompetenciák elsajátításának mértékét az értékelés a tanári team feladata, de a tanulók is értékelik saját maguk, társaik ill. tanáraik teljesítményét az értékelésnek az előrehaladás szempontjából nincs meghatározó következménye a nevelési-oktatási folyamatok értékelése a tapasztalatok beépülnek a tantervbe, változást eredményeznek a pedagógiai programban az értékelés része az iskolai programnak az értékelést a tanári csapat végzi a tanulókkal közösen kialakított kritériumok alapján

Iskolaszervezeti struktúrák Első megközelítés: A szervezet struktúrája Az iskola koordináló mechanizmusai A vezetés A szervezet komplexitása

Iskolaszervezeti struktúrák - finomítás A szervezet struktúrája Tanítási és tanulási struktúrák Tantárgyi munkaközösségek Adminisztrációs, pénzügyi, egyéb oktatást segítő szolgáltatások Nevelési munkaközösségek Továbbképzések Tanári autonómia, „beleszólási lehetőség” Az iskola koordináló mechanizmusai Szabályok és irányelvek Hierarchikus ellenőrzés Iskolai kommunikáció, konzultációs struktúrák Döntéshozatal Szervezeti kultúra

Iskolaszervezeti struktúrák folytatás2 A vezetés Az iskolaszék szerepe Az igazgató hatalma, kötelezettségei, felelőssége (feladat, felelősség, hatáskör) Az igazgató helyettesek hatalma, kötelezettségei, felelőssége A középvezetők pozíciója A szervezet komplexitása A komplexitás mértéke A tantestület tudatosságának mértéke

Iskolaszervezeti struktúrák Szegmentális Hierarchikus Kollegiális Mátrix Moduláris

Iskolaszervezeti struktúrák – szegmentális A szervezet struktúrája Vertikális, a tanulók több évig együtt maradnak Formálisan létező tantárgyi munkaközösségek Nevelési munkaközösségek nincsenek A tanár teljes autonómiával rendelkezik az osztályteremben Az iskola koordináló mechanizmusai Elismerik, de nem veszik túl komolyan a külső előírásokat, azok működnek, amelyek erősítik a fegyelmet és a tanári autonómiát A tanári autonómia miatt minimális jelentőségű a hierarchikus ellenőrzés Iskolai szintű kommunikáció, konzultáció alig van Szervezeti kultúra: jellemzően szerepkultúra

Iskolaszervezeti struktúrák – szegmentális - folytatás A vezetés Az iskolaszék formálisan a működés kontrollja Az igazgató egyszemélyi felelős vezető, hierarchikus ellenőrzést végző adminisztrátor Az igazgató helyettesek az igazgató segítői, mérsékelt felelősséggel és autonómiával A középvezetői pozíció nem létezik A szervezet komplexitása Nem túl hierarchikus szervezet A tantestület tudatosságának szintje alacsony

Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris A szervezet struktúrája Horizontális és moduláris tanári teamek, nagyfokú autonómiával A kölcsönös tanári igényen alapuló tantárgyi munkaközösségi működés A nevelés és az oktatás integrálódik A továbbképzés belső igény A tanárok együtt felelősek a nevelési célok megvalósításáért

Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris (folytatás) Az iskola koordináló mechanizmusai Elismerik, de a belső céloknak megfelelően átértelmezik a külső előírásokat Kevés belső szabály létezik, a moduláris csapatok megfogalmazzák saját belső szabályaikat Jellemző az iskolai szintű kommunikáció, kooperáció Döntéshozatal: jellemző a kölcsönös, egymáshoz való igazodás Szervezeti kultúra: erős, belsőleg kifejlesztett kultúra

Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris (folytatás A vezetés Az iskolaszék a működés kontrollja, irányelvek kitűzője, stratégia kidolgozója Az igazgató pedagógiai vezető, adott esetben döntéshozó, a vezetési csapat irányítója Az igazgató helyettesek a vezetői csapat tagjai, nagyfokú felelősséggel és autonómiával A középvezetők elsősorban a moduláris csapatok irányítói

Iskolaszervezeti struktúrák – moduláris (folytatás A szervezet komplexitása Nagy mértékű komplexitás a modulokon belül A tantestület tudatosságának szintje magas