A készülő KFI stratégia prioritásai és kapcsolata az oktatási ágazat megújulásával Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály „Innováció az oktatásban” konferencia, Budapest, szeptember 22.

A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 1.  Világgazdasági kihívások –Az Európai Unió KFI versenyképessége hosszabb távon visszaesést mutat –A KFI területi és strukturális különbségei továbbra is nagyok, az európai paradoxon tovább él –A világgazdasági válság ellenére az EU nem csökkenti a KFI támogatását és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit –Az EU 2020 stratégia megvalósításának Magyarországon is vannak következményei

A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 2.  A hazai helyzet –A gazdaság több szempontból is duális szerkezetű, a „gazellák vérszegények” –A GDP arányos K+F ráfordítások nagyon lassan nőnek, a vállalati K+F teljesítmény szórása nagy –A közfinanszírozású K+F-ben nincs kritikus tömeg, a szektor erősen fragmentált, infrastruktúrája leromlott –A közfinanszírozású kutatószektor és a vállalkozások együttműködése nem kielégítő –Az összeszedett KFI irányítási rendszernek nincs hagyománya, hiányoznak a szükséges kompetenciák –A gazdaság nyitottsága lehetővé teszi a külföldi technológia és tudás gyors abszorpcióját, ami a felzárkózáshoz szükséges –Az innovációk humán-erőforrás utánpótlásával gondok vannak

Jövőkép  „Magyarországon a KFI szakpolitika aktív támogatásával 2020-ra megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer azon kulcsszereplői, amelyek azt követően, a tovagyűrűző hatások révén képesek lesznek dinamizálni a nemzeti innovációs rendszer egészét, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez és fenntartható tudásgazdasággá válásához.” (munkaváltozat)  A jövőkép közvetve iránymutatást ad az oktatási ágazat innovációs rendszerének megújításához (és általában a közszféra innovációnak támogatásához) is.

Stratégiai prioritások  Figyelem a közvetett (pl. adópolitikai, fiskális) és a közvetlen (pl. pályázati) szakpolitikai eszközökre egyaránt, ösztönözve: –az erősödő fiatal innovatív KKV-kat, a KKV-k K+F tevékenységét, jobban kihasználva az adóoldali eszközök lehetőségeit –a multinacionális cégek K+F központjainak vonzását –az elit és kiváló kutatóhelyek és tudásközpontok kritikus tömegének megteremtését  K+F minősítési rendszer életbe léptetése  Önálló nemzetközi stratégiai fókuszok, elsősorban a tudástranszfer gyorsítására

EU trendek I.  Az Innovációs Unió zászlóshajó kezdeményezés értelmében az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtésének határideje ben teszi meg javaslatát az Európai Bizottság az ERA kereteire  Magyarország aktívan részt vesz az ERA céljainak definiálásában  A hagyományos 5 tengelyen - közös irányítás és koordináció, kutatók és a kutatói közösség, határon átnyúló ERA együttműködések, világszínvonalú kutatási infrastruktúra és tudás transzfer, az ERA külső (globális) dimenziója - kívül fontosnak tartjuk az egyetemi modernizációt, amely a lengyel elnökség céljaival is egybevág.

EU trendek II.  HORIZON2020: Az EU K+F támogatási programja között, az FP7 és CIP utódja. Hangsúlyos célok: –A szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (TÁMOP, TIOP, GOP stb. integráltabb kezelése) –A 2004 után csatlakozott tagállamok részvételének erősítése, versenyhátrányok kompenzálása –Kiválóság terjesztése  Az egyetemek szempontjából fontos az oktatás jobb integrálása és a töredezettségek kiküszöbölése (pl. egyenetlen fejlesztések, infrastruktúrák)

Az oktatási innovációs rendszer relevanciája  A gazdasági realitások jelenleg arra késztetik a kormányzatot, hogy a globális versenyben helytállni képes gazdasági szereplőkre (és a részükre közvetlenül szolgáltatni képes közfinanszírozású szereplőkre) irányítsa a KFI szakpolitika figyelmét  Közben nem szabad megfeledkezni a tudásbázisok hosszabb távú „karbantartásáról” és megújításáról sem (együttműködve az oktatáspolitikáért és a tudománypolitikáért felelős társ-minisztériumokkal, illetve az érintettekkel)  Egy példa az oktatási rendszer megújulási folyamataira: a duális képzés bevezethetősége

A duális képzésről  A 70-es évek zászlóbontását követően a 90-es évekre a felsőoktatásban is teret nyert  A diákok a megszerzett elméleti tudást nem mesterséges körülmények között tanulják meg alkalmazni: több hónapos/éves továbbképzés stb. nélkül képesek belépni a munka világába (tkp. a tacit tudás jelentőségét ismeri el a képzés)

Összefoglalás és tanulságok helyett  A sikeres KFI stratégia megvalósításának a szűken értelmezett szakpolitikán túlmutató feltételei is vannak  Lényeges egyes rásegítő keretfeltételek érvényesülése pl. a versenyfeltételek, az adminisztrációcsökkentés, a vállalkozóbarát üzleti környezet, a kiszámíthatóság stb. területén  Ismét kiemelendő az együttműködő társpolitikák (elsősorban az oktatás-, és tudománypolitika, regionális fejlesztés) jelentősége, ld. pl. a duális képzésre vonatkozó elképzeléseket