Főiskolák minősége: segít vagy nehezít az akkreditáció? BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság A FŐISKOLÁK SZEREPE ÉS HELYZETE AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSBAN Dunaújvárosi Főiskola február 24.

Merre haladt a felsőoktatás az évszázadok során? Európa: a klasszikus universitas (jog-, hit-, bölcselet- és orvostudomány) [Bologna, Sorbonne, Oxford, ELTE, Debrecen, Szeged] ➜ volt, marad(t), bővült USA: universities, colleges, community colleges – maradtak így, köszönik: nagyon jól megvannak. GB: Polytechnics ➜ Universities (1992) F: grandes ecoles és nyilvános egyetemek Számos európai országban kettős intézményrendszer van: Németország, Hollandia, Dánia, Svédország, Finnország, Ausztria stb. ➜ Ezt tükrözi le az EUA és az EURASHE léte. (MIT, Caltech, NYIT, Georgia Tech, ETH, RWTH, Karolinska Institutet, KTH, London Business School stb.)

A magyar utak: Felsőbb tanintézetek, akadémiák: agrár, közgazdasági, műszaki képzések ➜ átalakulnak (szak)egyetemmé [Georgikon ➜ Pannon; Selmecbánya ➜ Sopron, Miskolc; Inst. Geometricum ➜ BME; Keleti Keres- kedelmi Akadémia ➜ Corvinus] Művészeti, katonai területeken akadémiák, főiskolák, konzervatóriumok ➜ (nálunk) átalakulnak szak- egyetemmé [Zeneakadémia, Iparművészeti Főiskola, TF] – ezért a PhD mellett külön DLA fokozat is lett. Nagy igény felsőfokú gyakorlati szakemberekre: ➜ 1962: felsőfokú technikumok. ➜ Ezek 1971-ben átalakulnak főiskolákká.

Ezzel a magyar felsőoktatásban (is) kettős intézmény- rendszer és duális képzési rendszer alakult ki.  egyetem: tudomány, elméleti (academic) orientációjú szakok  főiskola: gyakorlati, alkalmazói (professional) orientációjú szakok (kettőség a tanárképzésben): valós társadalmi igényt elégít ki – jó színvonalon! Jelentősen megnőtt az intézmények oktatási, kutatási, személyi, szervezeti és gazdasági autonómiája, szaklétesítési, szakindítási lehetősége. A 2000-es integráció az intézményrendszert kis részben homogenizálta: néhány főiskola egyetembe integrálódott (kivételként a DF önállósodott)

A rendszerváltás után a magyar felsőoktatás is tömegessé vált (10% ➜ 35-40%-os részvétel), nőtt az intézmények száma is (egyházi, alapítványi). A tömegesedés okán a minőség biztosítása és annak nyilvános hiteles igazolása – mint először az USA- ban – nálunk is igényelte az akkreditáció megszer- vezését: 1992 IOAB → 1993 OAB → 2000 MAB. Ugyanez bekövetkezett Európában is, fokozatosan harmonizálva és szervezetten: –Bolognai Nyilatkozat –ENQA ➜ ESG (European Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area).

Az 2005-ös Ftv. a képzési rendszert homogenizálta, az intézményrendszer kettőségét részben meghagyta előtt2005 után egyetemen: egyetemi, PhDbárhol: egységes alap- és mesterszakok + PhD főiskolán: főiskolai szakok E: rektor, dékán E és F: rektor, dékán; egységes MRK F: főigazgató, igazgató E: egy. tanár, d, adj, ts.E: e. t., e. d. / adj., ts. F: f. t., f. d. / adj., ts. F: főisk. tanár, d, adj, ts. F: egy. tanári előterjesztés E ill. F kritériumok.

Főiskolák törekvései az egységes képzési rendszerben –alapszakjaikat megtartották, –sok mesterszakot terveznek, létesítenek, indítanak (v. ö. mindössze 3 egyetemi szak volt főiskolán) ez személyi, anyagi erőfeszítéseket igényel(t), –kényszer volt, mert az egyetemek nem akartak alap- és mesterszakok közötti „munkamegosztást” –ezen túl a mesterszak presztízst, több hallgatót, 5 évre finanszírozást, DI alapot jelent, –néhány helyen doktori iskola alapítás, ill. szándék, –számos egyetemi tanári előterjesztés + leigazolás. Ugyanakkor felsőfokú szakképzésüket is fejlesztik – vagy szerződéssel kiadják.

MAB követelmények az egységes képzési rendszerben –Egységes MAB követelményrendszer van – sem fenntartótól, sem intézménytípustól nem függ! –Mivel nincs professional és academic, a KKK-k és így a követelmények mind „egyetemi” jellegűek. –Felmenő rendszerben az induláskor a MAB csak bemeneti feltételeket vizsgálhat(ott), a folyamat és a kimenet ekkor még nem (volt) értékelhető. –A főiskolák nem tudtak jól „felnőni” a tudományhoz (ami dominál a 5-ből 3 évre koncentrált tananyag- ban), az egyetemek nem tudtak jól „lemenni” a gyakorlathoz. Ennek fő oka: az alap- és mester- szakokat nem együtt tervezték.

A képzésindítási beadványok értékelési szempontjai: Megfelel-e a program KKK-nak? Felépítése, ismeretek/ készségek/kompetenciák (learning outcomes) elérési és értékelési módja. A személyi feltételek (minősítettség, kutatási háttér, tudományos teljesítmény, szakmai rele- vancia, oktatói terhelés) – az oktatói teljesítmény és minősége a MAB-ból nehezen értékelhető. Infrastrukturális feltételek (kapacitás, szakmaiság, könyvtár, IT stb.) megléte, minősége.

A MAB azzal segített a minőségen, hogy nem könnyített a követelményeken! Sok főiskola nyert, néhány nem nyert / nem veszített, a tanárképzők egyelőre veszítettek az új rendszerben. Szaklétesítések eredménye: -174 alapszak mesterszak + 1 tanárszak 86 szakképzettséggel

Szakindítások: 2010 és 2011 őszére meghirdetett képzések száma [+ a keresztfélévek!] Nap.Lev.EstiTáv Alapképzés Osztatlan képzés Mesterképzés F. f. szakképzés Mindösszesen: A magyar felsőoktatásban kb teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató van!

A főiskolák jövője a kettős intézményrendszerben: 1 1.Integrálódás (regionális) egyetembe –a karoknál a főiskolai jelző eltűnt (már szinte szégyen?), megjelent az X-tudományi Kar név –az újabb integrációknál megjelenik az egyetemi jelző is (a „integrálódás ára” (SEK, TSEK; RET?) –tervek: pl. SzF ➜ BCE? ME? RTF ➜ ZMNE/NKE 2.Egyetemmé válás (BMF ➜ ÓE megtörtént; EKF ➜ EEE folyamatban, MTF: DI alapítás okán várható) –további egyetemmé válási szándékot deklarált: MÜTF, DF? (Regionális Egyetemi Tudásközpont). –De lehet-e a mai 26 helyett 70, 60, 50, 40 vagy akár csak 30 egyetem Magyarországon?

Felsőoktatási problématérkép A FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE, AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA III. 1. Az adott intézménytípusok céljainak, felada- tainak meghatározása nem tisztázott. III. 2. Intézmények száma túlméretezett, besorolásuk nem reális (főiskola, egyetem), szakmai szín- vonaluk számos területen csökkent. A kormányzat leírta, az MRK így általában elfogadta. De ha a MAB ezt itt vagy ott konkrétan kimondja: akkor a MAB az elfogult, szubjektív és tévedett!

A felsőoktatás átalakításának alapelvei „A felsőoktatási intézmények elnevezése, működési rendje és finanszírozási szabályozása világosan különítse el az intézmények feladatait. Egyetem az, ahol magas szintű elméleti és gyakorlati oktatás (alap-, mester- és osztatlan képzés, továbbképzés illetve felsőfokú szakképzés), nemzetközileg verseny-képes, tudományos alap- és alkalmazott kutatás, innováció és az oktatói-kutatói utánpótlás nevelése (doktori képzés) folyik. Főiskola az, ahol gyakorlati feladatok korszerű, magas szintű ellátására történő elméleti és gyakorlati felkészítést (alapképzést, néhány területen mesterképzést, továbbképzést és felsőfokú szakképzést), ehhez kapcsolódó alkalmazott kutatásokat és innovációt folytatnak.”

3.Kiváló főiskola / university of applied sciences: magas minőség a maga nemében! Legyen ilyen cím és kategória: feltételei kidolgozandók: M/A szakok aránya, oktatói PhD arány, egyetemi tanár arány stb.. 4.Főiskola – regionális igény szerint indított (sok- féle) FSZ, alap- és esetleg mesterképzések. Ehhez kell, hogy az FSZ legyen alapozó fokozat (founding vagy associate degree). 5.Főiskolák integrációja (Alföldi Főiskolák Szövetsége?). 6.Fenntartóváltás (önkormányzat, kamarák …). 7.Megszűnés (nem erre haladunk ➜ ).

A felsőoktatás átalakításának alapelvei „A vidéki városok felsőoktatási intézményei a helyi szellemi és kulturális élet központjai, gazdasági hatásuk meghatározó. Fenntartásuk és vonzóbbá tételük további speciális társadalmi, gazdasági és kormányzati eszközöket is igényel.” vs. Probléma-térkép III.2 Intézmények száma túlméretezett, …? Ennek minőséget is biztosító lehetősége az academic és professional szakok létesítése és indítása, a célt segítő akkreditációs feltételekkel.

DF: 2004.VI.BachelorMasterPhD Magyar névalapszakmesterszakdoktori képz. VégzettségalapoklevélmesteroklevélPhD fokozat Szakképzttsgigen (kivétel)igen (mindig)igen: kutatói Időtartam4 vagy 3 év2 v. 1(?) év3 év Orientációgyak. és elm.elm. és gyak.tudományos Bejutás emelt szintű érettségi alapoklevélmesteroklevél Zárás záróvizsga + szakdolgozat, tv. bírálattal záróvizsga + diplomamka, védés (1 opp) Szigorlat + disszertáció, védés (2 opp) Szakokkb. százkb. ötszázkb. félszáz

Marad a kettős intézményrendszer, ezért igazítsunk ehhez képzési rendszerünkön is, érvényesítve a Bologna-rendszer fontos alapelvét: minden ciklus fokozata továbblépést (végzettség) és munkaerő- piaci alkalmazhatóságot (szakképzettség) is biztosít! Szögezzük le: ne elválasztó falakat építsünk, hanem rugalmas, keresztutas képzési hálót alakítsunk ki. Ezt nem kell kitalálnunk, hasznosítható hagyományaink és jó európai példák is vannak (lásd korábban): academic és professional szakok megkülönbözteté- sének lehetősége (de nem kötelezősége!!!) mind az alap-, mind a mesterképzésben. Az USA képzési rendszerében is vannak hasonló elemek: a liberal arts college-okban BA/BSc programok vannak, máshol professional (pl. premedical) programok működnek.

Az academic/professional kettősség fontos elemei: –Nem kötelező minden szakot besorolni, csak a kifejezetten academic vagy professional orien- táltságúakat ( %?)! (Pl. a tanárképzés, orvosképzés stb. esetén indokolatlan.) –Nem kell új szakstruktúrát létrehozni, a jelenlegi szakok egy, indokolt része profilírozható (módo- sított KKK, ennek megfelelő program, tanterv, vagy szakon belüli szakirány). –Bármely intézmény bármely szakot indíthat. –Minden alapszakról van lehetőség feltétel nélkül mesterszakra továbblépni, mesterszakról doktori képzésbe felvételizni! Ezen belül keresztirányú mozgás (academic  professional) is lehetséges. –[Létezik, de ritka: Doctor of Professional Studies, DPS.]

Mitől lehet academic vagy professional egy szak? –a szak célja, tartalma, a képzési és kimeneti követelményei, tantárgy-rendszere, alkalmazói –ezen belül karakteres kutatói (elméleti) vagy gyakorlati modul(ok) (pl. szakirányként) –a célnak és tartalomnak megfelelő személyi feltételek (jelentős kutatói és publikációs, ill. gyakorlati tapasztalat és eredményesség) –a képzés jellegének megfelelő speciális infra- struktúra (pl. kutatólabor vagy gyakorlóhely) –academic: kisebb, professional: nagyobb létszám –dokumentált munkaerő-piaci igény Mindezek szakmánként, szakonként konkretizálandók. A kettő között nem színvonalban vagy rangban, csak orientációban lehet majd különbség.

Az akkreditáció egy lehetséges felfogása az academic/professional szakoknál 1.A program karaktere feleljen meg a KKK-nak. 2.Személyi feltételek. A tantárgyfelelős és az oktató: legyen szakterületén felkészült, tájékozott szakember, kövesse annak fejlődését, legyen K+F+I kutató vagy aktív vezető, dokumentálja kutatásainak vagy a „profession”- jának eredményeit és elismertségét, építse be ezeket oktatómunkájába, tantárgyi programja karakterét mutassa be. 3.Infrastrukturális feltételek professional esetén (külső) gyakorlatok körülményei academic esetén nemzetközi szintű kutatási háttér

De mindig őrizzük a felsőoktatás lényegét: KözoktatásFelsőoktatás általános műveltséget oktat, szakközépben szakmát is szinte csak szakmát oktat, általános műveltséget már alig beérett ismereteket ad át beérett ismereteket terjeszt + új tudást hoz létre és ad tovább tanár: az ismereteket tanulta, a tananyagot, tankönyvet készen kap, módszert választhat oktató: az ismereteket kapja + újakkal frissíti, saját kutatási eredményeivel, tapasztalatával bővíti, jegyzetet, tankönyvet ír központi előírások, mérsékelt intézményi autonómia szakmai kérdésekben jelentős intézményi autonómia Mindkettő lehet kiváló minőség, eredményes, de gyenge is!

Köszönöm a meghívást és a figyelmet! Egy ilyen academic/professional rendszerben a MAB úgy segíthet, hogy igazít akkreditációs feltételein!