Dr. Kaposi József Főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kerettantervek és helyi alkalmazásaik Hajdúszoboszló, 2012. október 9.

Az előadás vázlata A hazai tartalmi szabályozás főbb elemei A kerettantervek készítésének nehézségei, menete Az új kerettantervi rendszer jellemzői, felépítése A kerettantervi rendszer szakaszai Tantárgyi óraszámok A helyi adaptáció koordinátái

A Nemzeti köznevelési törvény a tartalmi szabályozásról Közölt célok: a nemzeti összetartozás és a társadalmi szolidaritás erősítése; a közszolgálati garancia kiterjesztése a tartalmakra; az értékelvű, nevelőközpontú pedagógiai gyakorlat általánossá tétele (pl. Erkölcstan tantárgy); a tartalmi területek és a tanulmányi idő országos egységesítése (pedagógiai szakaszonkénti adott kötelező óraszámok és 10%- os keret); a kétpólusú, háromszintű tartalmi szabályozás fenntartása.

A Nemzeti alaptanterv megújításának általános céljai a nevelési-oktatási rendszer küldetésének, értékközvetítő feladatának újrafogalmazása (lásd: tizenkét fejlesztési terület – nevelési cél); a műveltségközvetítés és tudásépítés egységének megteremtése (kilenc kulcskompetencia; műveltségterületek közműveltségi tartalmakkal); a gyakorlatorientált és a testi-lelki segítő tevékenységek központba állítása; a fejlesztés és az ismeretátadás megvalósulása komplex és kiegyensúlyozott folyamatban.

A Nemzeti alaptanterv általános jellemzői a közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem továbbra is a tanulók fejlesztésének terve; értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus; a hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek (pl. Erkölcsi nevelés; Nemzeti identitás, hazafias nevelés; Médiatudatosság; Gazdasági és pénzügyi nevelés); fejlesztés-centrikus az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében.

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. október Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. október-december NAT KT HT

A kerettantervek készítésének erőtere ellentétek kapcsolatok, együttműködés Oktatáspolitikai elvárások Szakmai szempontok Felhasználói igények

Oktatáspolitikai elvárások a fejlesztési területek – nevelési célok érvényesítése; az iskolai szintű tantervi tervezés és tanulásszervezés kötöttebb szabályozása; az egységesség és a differenciáltság biztosítása ( 10 %-os keret); a tartalmi egység biztosítása a helyi tantervírási feladatok részleges átvállalása révén; az ismeretek és a fejlesztési követelmények összehangolt és szakszerű beépítése/beépülése a helyi tantervekbe; a nemzeti köznevelés rendszerszerű működtetése.

Szakmai szempontok az általános tantervfejlesztési trendek érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere); a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése; az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása; a tantárgyközi kapcsolatok erősítése a tanulói fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása.

Felhasználói igények az iskolák innovatív eredményeinek, helyi értékeinek, gyakorlatának megőrzése; választási lehetőségek széles skálája és nagyfokú varibialitási igény; a helyi tantervírói képességek, ismeretek figyelembe vétele; a tanulói teljesítmények iskolai értékelésének segítése; széleskörű szakmai és társadalmi részvételi igény a fejlesztő munkába való bekapcsolódásra. ( Pl. MTA, civil szervezetek, neves személyiségek).

A kerettantervekkel kapcsolatos elvárások rendszere Egyszerre vegye figyelembe az új oktatáspolitika preferenciáit, szándékait, a szakma elvárásait, az eddigi (több mint egy évtizedes) iskolai gyakorlatot, tapasztalatokat. Feleljen meg annak, hogy nem egy kerettanterv lesz a sok közül, hanem központi és domináns, mintaadó (makroszintű), nagyrészt betölti a helyi tanterv funkcióit is, így részletezettebb (mikroszintű), de széleskörű választási és variációs lehetőségeket is teremt, amelyre ráépülhet a következő években a kontroláltabb tankönyv- és taneszközfejlesztés. Teljesíteni tudja azt, hogy miközben az eddigi modernizációs törekvéseket integrálja (pl. társadalomismeret, egészségtan) újakat támogat, esetenként generál (pl. sakk, családi életre nevelés, lovaskultúra).

Kerettantervek készítése I. Kerettantervi fejlesztések előkészítése: 2011 novemberétől – 40-50 fő (21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című TÁMOP 3.1.1. projekt keretében) Vizsgált területek: a nemzetközi gyakorlat (műveltségterületi arányok); a ma használatos kerettantervek összehasonlító elemzése; az iskolák adaptációs gyakorlatának feltérképezése (a helyi tantervek vizsgálata).

Kerettantervek készítése II. Kerettantervek összeállítása: 2012 márciusától – közel 180 szakember bevonásával (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők) műveltségterületi és tantárgyi bizottságok; a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival; közel négyezer oldalas dokumentum összeállítása. Még kidolgozás alatt lévő területek: a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (65 db – két nyelven); a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei; további választható tantárgyak kerettantervei (Családi életre nevelés, Pénzügyi és gazdasági kultúra stb.).

Az új típusú kerettantervi rendszer felépítése A kerettantervi rendszer két fő részből állnak: az első rész az adott iskolafokozat vagy iskolatípus általános cél- és feladatrendszerét, a tantárgyi rendszereket, illetve évfolyamonként és tantárgyanként az éves óraszámokat tartalmazza; a második rész a tantárgyi kerettantervet foglalja magában. A kerettantervek tartalma: a Bevezetés, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat; tantárgyi kerettantervek (egy- vagy kétéves ciklusokban); kötelező illetve szabadon választható, valamint emelt óraszámú tantárgyak.

Az új kerettantervi rendszer jellemzői Régi elemek Új elemek

A kerettantervi rendszer megszokott jellemzői az adott iskolafokozaton, illetve iskolatípusban folyó nevelés- oktatás általános célrendszerének, tantárgyi struktúrájának meghatározása; a Nat műveltségterületi anyagainak tantárgyakba rendezése; a tartalmi területek közötti felosztás, a tanulmányi időkeretek egységesítése, szabályozottabbá tétele; a tantárgyak minimálisan kötelező óraszámainak évfolyamonként meghatározása.

A kerettantervi rendszer új elemei a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola); a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban; képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, pl. emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

A tantárgyi kerettantervek hagyományos jellemzői és új elemei az egyes tananyagegységek, témakörök, témák részletes feldolgozása; az egyes tantárgyak tematikai egységeiben az elsajátítandó ismeretek, illetve az ismeretelsajátítás szerves részét képező szükséges fejlesztési követelmények rögzítése; az ezek tanításához-tanulásához, feldolgozásához szükséges előzetes tudás körvonalazása; a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámok ajánlása, rögzítése; a fogalmi műveltség rendszerszerű, folyamatos fejlesztését szolgáló, kulcsfogalmi háló elemeinek felvázolása; a más tantárgyakkal összefüggésbe hozható kapcsolódási pontok – akár az ismeretek, akár a fejlesztések vonatkozásában – felvetése, egy illetve kétéves szakaszolás; a fejlesztési szakasz várható eredményeinek, az elvárható követelmények megfogalmazása.

A kerettantervek tagolódása pedagógiai szakaszokra és iskolatípusokra alsó tagozat (1-4. évfolyam), felső tagozat (5-8. évfolyam), négy évfolyamos gimnázium (9-12. évfolyam), hat évfolyamos gimnázium (7-12. évfolyam), nyolc évfolyamos gimnázium (5-12. évfolyam), szakközépiskola (9-12. évfolyam), szakiskola (9-11. évfolyam), speciális kerettantervek: Arany János Program - Arany János Tehetséggondozó Program - Arany János Kollégiumi Program sportiskolai kerettantervek nyelvi előkészítő (NYEK)

Tantárgyi kerettantervek 1. Általános iskola (1-8. évfolyam) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció, magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (első) Második idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika1,2 Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalomismeret Hon- és népismeret Hon- és népismeret 2 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

Tantárgyi kerettantervek 2. Általános iskola (1-8. évfolyam) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Környezetismeret Természetismeret Természetismeret2 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Osztályközösség ép. 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

Emelt szintű (tagozatos) és más választható tantárgyi kerettantervek Általános iskola (1-8. évfolyam) Gimnázium Szakközépiskola Matematika Természettudományi gyakorlatok Természettudományi gyakorlatok1,2 Biológia Fizika Kémia Földrajz Filozófia Életvitel Dráma és tánc Tánc és mozgás Latin 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

További tantervek Arany János Tehetséggondozó Program Nagyar nyelv és irodalom Matematika Angol Német Informatika Testnevelés Természettudományi gyakorlatok Komplex humán ismeretek Tanulásmódszertan és kommunikáció Önismeret Humán ismeretek Arany János Kollégiumi Program Nagyar nyelv és irodalom Matematika Angol Német Informatika Testnevelés Tanulásmódszertan Dráma Patrónusfoglalkozások Természetismeret Életpálya-építés Művészetek Társadalomismeret Sportiskola

Később kiadásra kerülő kerettantervek Általános iskola (1-8. évfolyam) Gimnázium Ének-zene (emelt óraszámú képzéshez) Klasszikus latin örökségünk Hon- és népismeret Sakk Sakk-képességfejlesztő Lovaskultúra Életvitel Családi életre nevelés Beszélgetések Pénzügyi és gazdasági kultúra I. Pénzügyi és gazdasági kultúra II. Vállalkozzunk! Munkapiac1,2 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

Tantárgyi óraszámok 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 6 Idegen nyelv 2 Matematika 4 Erkölcstan 1 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 27

Tantárgyi óraszámok 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 3 Idegen nyelv Matematika Erkölcstan 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Természetismeret   Fizika Kémia Biológia – egészségtan Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz   1 2 Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 31

Tantárgyi óraszámok 4 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 I. Idegen nyelv 3 II. Idegen nyelv Matematika Etika   1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 1   Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek 2 Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

Tantárgyi óraszámok 6 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 3 4 I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv   Matematika Erkölcstan 1 Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz 

Tantárgyi óraszámok 6 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 1   Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek 2 Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 3 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 31 35 36

Tantárgyi óraszámok 8 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 5. évf. 6. 7. 8. 9. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 3 I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelv   Matematika Erkölcstan 1 Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz 

Tantárgyi óraszámok 8 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 5. évf. 6. 7. 8. 9. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 1   Dráma és tánc / Hon- és népismeret Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra Művészetek 2 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 4 3 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 28 31 35 36

Tantárgyi óraszámok szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelvek 3 Matematika Etika   1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Fizika Kémia Biológia – egészségtan Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Földrajz 2 1   Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Művészetek Informatika Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

Tantárgyi óraszámok szakiskola Komplex műveltségterület 9. évf. 10. évf. 11. évf. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 1 Idegen nyelv 2 Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés 5 Osztályközösség-építés

A helyi adaptáció koordinátái 1. a Nemzeti köznevelési törvény óraszámai (a törvény 6. melléklete)   évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. a tanuló heti óraszáma 25 27 28 31 35 36 az osztályok heti időkerete 52 55 51 56 57 58

A helyi adaptáció koordinátái 2. a Nat előírásai pl. emelt szintű oktatásról (a kerettantervi rendelet 7. § (3) bekezdése) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban: idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy, tanórai foglalkozást kell biztosítani. a kötelező tantárgyak óraszámai; az évfolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret; a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgástere; a két tanévre előirt tartalmak és fejlesztési követelmények évekre bontása.

Az órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználása A nevelőtestületek dönthetnek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett): a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, így arról is, hogy nem épít be választható tantárgyat; szabadon választható ajánlott tantárgy bevezetéséről; emelt óraszámú tantárgyi kerettanterv alkalmazásáról; az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tanterv beépítéséről; saját új tantárgy/tantárgyak alkotásáról;

A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról A fentieken túl az iskolák dönthetnek úgy, hogy: a helyi tantervben nem írnak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; így az egyes tematikai egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet; a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítik ki.

A tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározásának szempontjai Az óraszámok meghatározásának két módja: az ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása a tematikai egységek mentén; a tematikai egységek megbontása (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében). Amire figyelni kell: a tantárgyak közötti építkezés, koherencia; illetve a fejlesztés várt eredményeinek teljesülése a két évfolyamos ciklus végén.

Tartalmi szabályozás rendszere NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

A tantervkészítés egyensúlykeresés a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei …és még számos más tényező között.