Európai nagykereskedelmi árak és hazai fogyasztói árak MEH Nagykereskedelmi Fórum, Hornai Gábor,CEZ Magyarország Kft.

1 A magyar versenypiac környezete:  EU-17:  Piaci integráció, növekvő likviditás  Tőzsdék, transzparencia  A piacszabályozás fejlődése  Folyamatosan növekvő árak – primer energiahordozók – származékaik  Magyarország:  Piacnyitás külső (EU) kényszerből, a politikai elkötelezettség folyamatos hiánya  Források és határmetszékek korlátozott elérhetősége  Puha diktatúra a piacon – Ingyen opció a kettős piaci modellből – Egyedi alkuk gyakorlata

2 A tanulási folyamat  Hatéves tanulási folyamat az összes szereplő számára: kereskedők, fogyasztók, hatóságok  Kereskedők:  Tulajdonosi modellek átvétele (kereskedés, kockázatok)  Teljesítménykényszer (profitelvárás)  Alkalmazkodás – piaci és szabályozási arbitrázs  Fogyasztók:  Az energiaköltségek csak emelkednek  Az energiapiac egy komplikált dolog  Kockázat = az ellátó kereskedő megbízhatósága  Éves szerződések, többnyire teljes ellátással  Hatóságok:  A politikai elvárások, a szakmai meggyőződés és a különalkuk konfliktusai  Információéhség és beavatkozási kényszerek

3 A fogyasztói szerződéskötések alapelvei a kereskedőknél  A kereskedők tulajdonosaik általában konzervatív kockázati stratégiáját alkalmazzák:  A pozíciókat nem, vagy csak minimálisan szabad nyitva hagyni – A limit cégenként eltérő méretű lehet – A nyitott pozíciók zárása az előírt stratégia alapján történik  A nyitott kockázatokat be kell árazni vagy át kell hárítani (pl. kinnlevőség, KÁT, kiegyenlítés, árfolyam, stb.)  Mindig a piachoz kell árazni. Az egyes kötéseket portfolió- növekmény alapon kell értékelni (profitelvárás).  A kötelezettségvállalások érinthetetlenek („pacta sunt servanda”)

4 A fogyasztói szerződéskötések tapasztalatai a fogyasztóknál  A fogyasztók általában költségminimalizálásra és ezzel egyidejű kockázatmentességre törekszenek:  A pozíciókat egyáltalán nem hagyják nyitva. Jellemzően naptári éves, teljes ellátású szerződést kötnek, minél korábban.  A legtöbb kockázatot áthárítják (pl. kinnlevőség, KÁT, kiegyenlítés, árfolyam, stb.).  Általában piac alá akarnak árazni.  Csak kivételesen rendelkeznek lefektetett kockázati stratégiával.  A kötelezettségvállalásokat néha rugalmasan kezelnék.

5 A fő szerződéskötési következmények  A fogyasztói szerződések bevett gyakorlata  Egyszerű „tankönyvi” határidős ügyletek kötését jelenti  Csak kivételesen tartalmaznak opcionalitásokat  Jól tükrözi a felek jelenlegi kockázatvállalási hajlandóságát és képességét  Védelmet nyújt a fogyasztóknak a futamidő alatti áremelkedés ellen, de korlátozza is az árcsökkenés kihasználását

6 A tanulási folyamat új állomása A pénzügyi válság és a gazdasági recessszió csökkenő energia-keresletet és eddig nem tapasztalt áresést hozott:

7 A tanulási folyamat új állomása Az áresés a továbbra is fennálló német-magyar piaci prémium (kb EUR/MWh) mellett is, és nem csak éves termékeknél jelentős.

8 Másfajta fogyasztói szerződések  Az áresés a kereskedők számára általában semleges (ld. pozíciózárási követelmények), de a fogyasztók számára egyértelműen pozitív hatású.  Az áresés hatását azok a fogyasztók élvezik leghamarább, akik  Későn kötöttek szerződést  Rövidebb futamidőre kötöttek szerződést  Minél több opcionalitást építettek be szerződésükbe azaz  Eltértek a korábbi gyakorlattól és kockázatot vállaltak

és másfajta fogyasztók is  Várható, hogy egyre több olyan magyar nagyfogyasztó lesz, aki kereskedőként fog gondolkodni és hajlandó/képes lesz kockázatot vállalni.  A korábbinál alacsonyabb energiaárak új lehetőséget kínálnak a versenypiac kiteljesítésére. Erre várhatóan a fogyasztók is törekedni fognak.  Még nagyobb lesz az igény a piac átlátható működésére.