PETŐFI EGYETLEN HITELES ARCKÉPE „Tanuljátok meg, hogy a költő/Az istenség szent levele, Melyet leküld magas kegyében/ Hozzátok, gyarló emberek, Amelybe örök igazságit/ Saját kezével írta meg.” (A magyar politikusokhoz)

A KÖLTŐI SZEREP A költői szerepet /szerepjátszást nem a költő személyisége felől, hanem a szövegek és irodalmi gesztusok hagyományozódó történet -sora felől ajánlatos megközelítenünk. A költő írásával, akarja- nem akarja, szerepben találja magát. Minden költői megszólalást már szerepnek, azaz figuraalkotásnak vagy figuraátvételnek kell elgondolnunk. Egy életmű során ezek megváltozhatnak, felcserélődhetnek, de meg nem szűnhetnek.

PETŐFI SZEREPDILEMMÁI MOTTÓ: „Nem ért engem a világ, /Nem fér a fejébe,/Egy embernek éneke/ Hogy lehet kétféle.” „…minden ember meghasonlott önmagával.” „Kis házikókra száll lelkem, mint a gólya,/ S egyszerűnótákat kerepöl róla.” „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek/ Az emberiségért valamit!” „Befordultam a konyhára, / Rágyújtottam a pipára… „A hóhérságot majd én folytatom, Ha kívülem rá ember nem akad” „Gyermek vagyok, gyermek lettem újra” „Harcban állok a nagy mindenséggel…” „Megbékülő jobbom fogadd el, oh világ”

ELFOGADOTT KÖLTŐSZEREPEI Minden szerepében a felnövesztett költői én, a világméretű szubjektum monologikus szólamát halljuk. A romantika által kínált nagy költőszerepek közül hármat fogadott el: A népét vezető és irányító költő A közösségbe beolvadó „természetes” költő Individualista vallomásos költő

(A TRAGIKUS IRÓNIA ALKOTÁSA, AZ APOSTOL (1848) (A TRAGIKUS IRÓNIA ALKOTÁSA, EPOSZI VONÁSOKAT IS MAGÁN VISELŐ ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY, MELYBEN FONTOS SZEREPET KAP A DRÁMAI JELENETEZÉS A LÍRAI ELEM DOMINANCIÁJÁVAL))

FORRADALMÁR – ALTEREGÓ (A hős NEM a költő!!! Annak ellenére, hogy…) A hős neve Szilveszter Petőfi születésének ideje Az iskolatársak csodálják, irigylik, gúnyolják Akárcsak a költőt A kastély urával szembeszáll és elhódítja leányát Petőfi az erdődi jószágigazgatóval A felbőszített nép elűzi jótevőjét Akárcsak Petőfit Szabadszállásról A szegénységben, boldog családi kötelékben is vállalja a forradalmárságot Akárcsak a költő Kiszabadul a börtönből Ahogy Petőfiék Táncsicsot szabadították ki A világtörténelmet olvassa, királygyűlölet fűti, szilárdan kitart elvei mellett Petőfihez hasonlóan

Eötvös József: A falu jegyzője Zrínyi: Szigeti veszedelem IRODALMI UTALÁSOK Dickens: Twist Olivér Szilveszter a társadalom perifériájának minden részletét bejárja; Koldusok, zsiványok világából tör ki jellemének kivételezettsége révén; Eötvös József: A falu jegyzője Tengelyi Jónáshoz hasonlóan a nép érdekét szolgáló jegyző lesz; Ellene is összefognak, s ellehetetlenítik; Zrínyi: Szigeti veszedelem Akárcsak a szigetvári hős, ő is Istennek ajánlja fel földi életét Annak tudatában, hogy ő Isten választottja, vállalja a mártíromságot; Vörösmarty: Szózat A 19. rész meghasonlás jelenetében a Szózatra emlékeztető szavakat hallunk Szilvesztertől: „Hiába volt hát annyi szenvedés,/ Hiába annyi áldozat”.

SZERKEZET 1-4 RÉSZ „In medias res” kezdés A mélyponton, nyomorban állítja elénk hősét és családját 5 – 16 rész A hős álmában/ visszaemlékezésében? Végigkövethetjük Szilveszter eddigi életét 17 – 19 rész Ráébredés a kétségbeejtő valóságra Végső összecsapás a politikai hatalommal 20. rész A diadalmas jövőt megidéző apoteózis, a jelenre már mint „kihalt” „szolganemzedékre” tekint vissza

IDŐSÍKVÁLTÁSOK Helyzetkép, nyomor, kiúttalanság; Álomképek; 1-3: jelen Helyzetkép, nyomor, kiúttalanság; Álomképek; 4-14: múlt Szilveszter életútja: életképszerű villanások; Rejtélyes születés, a tolvajnál, a koldusasszonynál, az úr szolgájaként, tanulás,összeütközése a földesúrral és az egyházzal; 14-19: Szilveszter fiának halála, lázadás, Börtön, sikertelen merénylet a király ellen, kivégzés; 20: távoli jövő A szabadság megvalósulása; Hősök tisztelete (hálátlanság – hála motívum);

A PRÓFÉTASZEREP ÁTÉRTÉKELŐDÉSE Önmaga függetlenségét hirdető személyiség szerepe összeütközésbe kerül az apostoli szereppel ; Felesége halála elbizonytalanítja, minden addig hirdetett értéket visszavon, még a szabadság is „üres szó”; Örök magányra van ítélve , vezető és vezetettek közt áthidalhatatlan távolság van; Szilveszter története Krisztus történetének fordítottja: Krisztus a küldetés sikerének meggyőződésével áldozza fel magát, Szilveszternek csak utópisztikus reménye marad, de leköpik, halálát követelik; Szilveszter tragikus irónia áldozata: a magánéletben és apostoli szerepében is kudarcot vall;

A FORRADALMÁRI ÉLET PARADOXONAI A világot akarja megváltoztatni Nem bízik az emberekben, csak a természetben A nép barátja, képviselője Elutasítják, elüldözik A nép szülötte A kastély kisasszonyához vonzódik A világ boldogságáért, jólétéért küzd Saját családját sem tudja eltartani Elítéli az erőszakot Merényletet kísérel meg Istenhit Istentagadás

SZILVESZTER KAPCSOLATA ISTENNEL A padlásszobában Istenben bízik; Panasszal fordul hozzá; Az űrben (álomban?) Istent imádja; Lelkes, patétikus fogadalmat tesz; A börtönben Elveszti hitét; Őrjöngve megátkozza a kegyetlen Istent;

ROMANTIKUS JELLEG:MŰNEMEK ÉS MŰFAJOK EGYÜTTESE EPIKA Elbeszélő költemény Sz. sorsáról; Életképszerű nevelődéstörténet; Szenvedéstörténet: a hős és a világ összecsapása; DRÁMA Jelenetezés: pl. Sz. szerelmi jelenete; Sz. és éhező gyermeke; Sz. Isten előtt; őrjöngés- jelenet; Monológok: pl. szőlőszem hasonlat; Kiélezett konfliktusok; LÍRA Abszurd, ellentétes képvilág; Jellegzetes,romantikus motívumok; Apokalipszis-vízió; Allegorikus képek; Tragikus/patetikus/ ironikus hangvétel;

BELSŐ MONOLÓGOK 1. Szilveszter lelke elhagyja a várost, a földet, a testet, találkozik az abszolúttal, fogadalmat tesz; - romantikus vándormotívum; 2. A természet harmóniájával azonosítja a szabadságot,természethimnusz; 3. Megfogalmazza küldetését: szőlőszem hasonlat;- tragikus pátosz;

SÖTÉTSÉG - MOTÍVUM A bevezető képsor premonitív negatív beállítása: „… a csillagok behunyták/ arany szemeiket./Olyan fekete a világ,/ Mint a kibérelt lelkiismeret”; Az öngyilkossági kísérlet környékén a sötétség perszonifikációja allegorikus vízióba is átcsap: „Úgy orditott a rab, hogy a sötétség/Megijedt, és reszketett belé…” „Sírt, jajgatott, dühöngött,/ És az örök sötétség/ Egykedvűleg szemlélte őt”; Újabb értékváltásakor a legmélyebb: „Ott fekszik, és nem halt meg, és él!/ Hozzá van nőve a keserves élet,/ Hozzája nőtt letéphetetlenűl,/ Miként lelkéhez a kínszenvedés,/ Mint börtönéhez az örök sötétség…”

TRAGIKUS IRONIKUS OLVASAT (A tragikus pátosz minduntalan iróniára váltása) Cselekmény vezetés Egyetlen cselekedete sem sikerül; életigénylő gesztusai is halálhoz vezettek; Végső reménye tévedésbe torkollik; a megváltandó nép megvetését is kiváltja; Ideológiai értékváltások Istent átkozó, őrjöngő börtön- monológ; szabadság- „ Ez mind üres szó”; Kivezető utat csak az öngyilkosság kínál; A narratíva modális kétértelműsége A történelmileg „megdicsőítő” befejezés átfordulása hiábavalóságba; „De hol keressék, hol lelik meg őket?/ Rég elhamvadtak a bitófa mellett!” A jelenetező képvilág fenyegető abszurditása A bevezető képsor sötétjének szimbolikus, előrevetítő jellege; A sötétség - motívum megszemélyesítésből allegóriába váltása (öngyilkosság); Apokaliptikus rémlátás- világ kifordítottsága „A föld lakói elfajultanak”; a szabadságot éneklő madár is ellentétbe fordul: „Ez engem megöl,/ Boldogságával öl meg engemet” A szabaduló főhős ellentmondásos állapota „Megifjítá lelkének erejét,/ De teste vén és roskatag maradt” Sz .elveszti önmagát: „S ezentúl úgy jár a világba’, mint/ Testetlen árnyék,mint lélektelen test.” A külső világ abszurd állapota A szomszédasszony gonosztevőnek mondja Szilvesztert; Az értékek ironikus felcserélhetősége: a feleség temetésekor ő éppen keresztelőre ment;

ÖSSZEGZÉS „Az apostol, ha nem úgy olvassuk, hogy Petőfi életrajzi énjének, mintegy megdicsőült alteregójának kivetítését keressük, ha nem fogadjuk el közvetlenül a tekintélyelvű állítást(…),hogy e mű a költő eszméinek szótára lenne, akkor a történelmi apokalipszis legnagyobb magyar látomásaként állhat előttünk…” (Margócsi István:Petőfi Sándor)

BIBLIOGRÁFIA Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet, Korona Kiadó, Budapest, 1999; http://magyar-irodalom. elte.hu /sulinet/ igyjo/ setup/portrek/petofi/petofi.htm Orbán Gyöngyi:Magyar irodalom. Alternatív tankönyv X. osztály számára,T3 Kiadó, 2000; Arató László – Pála Károly:Bejáratok.Irodalom.A szöveg vonzásában I, Calibra Könyvek, Műszaki Kiadó,2002; www.vetesi.sulinet.hu/content/irodalom/irodalom08/Petofi.doc

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! www.pocsveilerilona.weboldala.net