A pálinkafőzés cefremoslékának hasznosítása a termőföldön 10. Országos Pálinka fórum A pálinkafőzés cefremoslékának hasznosítása a termőföldön 2012. június 11. Vidékfejlesztési Minisztérium Előadó: Békési Zoltán KPOE

A pálinkafőzés, folyékony technológiai hulladékai Cefremoslék (slempe) Technológiai szennyvizek A cefre készítés mosóvizei A finomítás alszeszvíz maradéka A felmelegedett hűtővíz (max. 30 ºC) VEUP Elhelyezésük engedélyköteles!

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény A jogszabályi háttér: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény A gyártó a tevékenységéből származó hulladékairól megfelelően köteles gondoskodni. (8.§ 5.bek) A cefre moslék, nem veszélyes, folyékony hulladék (3.§ d.) A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. (5.§ 4.bek)

A cefremoslék hulladék hasznosítási lehetőségei: 18. § (1) A hulladék hasznosítása történhet a) a hulladék anyagának termelésben, történő ismételt felhasználásával (BIO GÁZ újrafeldolgozás); b) a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (takarmányélesztő visszanyerés); c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás, törkölyégetés Kunfehértó). 19. § (1) A hulladékártalmatlanítás a történhet a) hulladéklerakóban történő lerakással(települési lerakó) b) termikus ártalmatlanítással; c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással (termőföldön történő felhasználás, komposztálás)

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény alapján a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, vagy fásított terület művelési ágban tartják számon a talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges (49. § (1) f pont): a cefremoslék, mint nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék, termőföldön történő felhasználásához. Talajvédelmi hatóságok: 17. § (1) A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

Az engedélyezés a talajvédelmi terv készíttetésével és benyújtásával kezdődik. (90/2008.VII.18.FVM rendelet 3.sz melléklet) Talajvédelmi szakértő készíti Laboratóriumi vizsgálatok: cefremoslék, talaj, talajvíz Kijuttatási javaslat

Cefremoslék vizsgálat Szárazanyag tartalom(3-10%), izzítási maradék, pH (3-4), összes nitrogén, NH4+, NO2+NO3-nitrogén, P, SO42- K2O, Na+, Mg2+,, Mn, Zn, Cu; 7kg/m³ mészhidrát(CaO) hozzákeverés a savasságának csökkentésére (meszes homoktalaj!!)

Talaj vizsgálatok pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3 %; NO2+NO3-nitrogén, P2O5, K2O, Na+, Mg2+, SO42-, Mn, Zn, Cu; Minimum 5 ha/1minta

Talajvíz vizsgálat pH, vezetőképesség, KOI, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, NH4+, CO32–, HCO3–, Cl, SO4, NO3+NO2–nitrogén 4 évente monitoring vizsgálat

Kijuttatási és felhasználási javaslat – a kijuttatandó anyag felhasználható mennyiségét (t/ha), amit az anyag beltartalmi paraméterei, a talaj tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény tápanyagigénye alapján kell meghatározni, – a kijuttatás technológiáját, – a külön jogszabály szerinti területi érzékenység megjelölést.

A cefremoslék kijuttatott mennyiségéről, idejéről, és módjáról nyilvántartást kell vezetni és megkezdését 2 munkanappal előbb bejel. Az egyenletesen kijuttatott cefremoslékot haladéktalanul be kell dolgozni a talajba Fagyott felszínű, hóval borított, vagy vízzel telített talajra kijuttatni tilos (Puffer tároló!) Folyó és állóvizek partvonalától védőtávolságon belül tilos a felhasználás

A talajvédelmi hatóság engedélye Konkrét hrsz.-ú termőföldre érvényes Adott növényfajta termesztéséhez maximálisan felhasználható mennyiséget rögzíti Rögzíti a szakhatósági elvárásokat(ÁNTSZ, KÖFE) 5 évre érvényes!

A talajvédelmi bírság mértéke: 49. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 Ft, de a bírság összege legalább 200 000 Ft.

Hulladék nyilvántartás és éves adatszolgáltatás a 164/2003. (X Hulladék nyilvántartás és éves adatszolgáltatás a 164/2003.(X.18) kormány rendelet alapján

Békési Zoltán Köszöni figyelmüket! Budapest, 2012. június 11.