a fejlesztések támogatásának különböző útjai Lénárd Sándor VII. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus 26.

Vitaindító kérdések 1. Sikeres fejlesztések logikája - hogyan? 2. Hazai fejlesztések – miért? 3. A pedagógiai szakmai szolgáltatások - kié? 4. A Neveléstudományi kutatások – kinek? 5. Érdekek – együtt vagy egymás ellen? VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

Sikeres fejlesztések logikája – hogyan? Alkalmazkodás az uniós forrásokra épülő közösségi politikához. Tanulás EGYÉNIESÍTÉSE Komplexitás – a bizonytalanság kezelésének a képessége Iskola tanuló szervezet Tudástermelés + innováció Jövőorientált stratégiai célmeghatározás (szakmai műhely – fejlesztő beavatkozás – monitorozás – adaptív támogatási formák) BIZALOM építése komplexitás elfogadása (fokozódó szorongás) egyszerűsítés (stabilitás utáni vágy) ? Problémamegoldás valós helyzetekben kétely-vita stagnálás - illúzió Peter Geyer: 1.a sokszínűség, a másság tisztelete 2.információk gyűjtése – összeset nem lehet 3.döntések konzekvenciája – összeset nem lehet 4.a döntések felülvizsgálatának biztosítása ? VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

Hazai fejlesztések – miért? „Reform – kísérletek” az elmúlt évtizedben (NAT – IPP – Comenius – Kerettanterv/ek – új NAT – kétszintű érettségi – kompetencia alapú oktatási programcsomagok – TIOK – TISZK) NFT I. (HEFOP+ROP = 42 Mrd forint) (előfordult, hogy a forrásokhoz kellett fejlesztési célokat keresni!!!) NFT II. (EMEROP +HIOP = sok Mrd forint) Stratégiai célok: 2004 a közoktatás középtávú fejlesztési stratégiája – OM egész életen át tartó tanulás stratégiája – kormányhatározat esélyegyenlőség biztosítása informatikai stratégia többcélú kistérségi társulások indikátorok – mérések – benchmarkok Vízió – Jövőkép – Stratégia ? VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

A pedagógiai szakmai szolgáltatások – kié? A pedagógiai-szakmai szolgáltatások célját, feladatait a Kt. 36. § (1) pontja így definiálja: „A közoktatási intézmények és fenntartók, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.” Kihívás: önkormányzati szolgáltatók mellett piacorientált cégek megjelenése (mérés-értékelés, továbbképzés) változtak a szakmai szolgáltatások igénybevételének szabályai ( pl. felhasználókhoz telepített forrás, szabad felhasználású normatíva, stb.), új szolgáltatások iránti igények merültek fel (pl. külső értékelés, pályázatírás, konzorcium, monitoring, stb.) gyengült a szakértői és szolgáltatatói tevékenységek elkülönítése (vált.: országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás (ÚMFT), szaktanácsadói névjegyzék), a többcélú kistérségi társulások is lehetőséget kaptak Önkormányzati pedagógiai szolgáltatók jelene-jövője? ? VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

A pedagógiai szakmai szolgáltatások – kié? Pedagógus-továbbképzés akkreditált továbbképzési programok (30, 60, 90 órás), speciális tartalmú, pályázaton elnyerhető képzések, szakvizsgát adó képzések (felsőoktatási intézmények), szakmai napok. Mitől eredményes egy továbbképzés? interaktív módszerek? munkaidőben? tömbösítve? egy-egy tantestületre szabott képzések? Joyce és Sowers: 1.Az elmélet ismertetése 2.A gyakorlat bemutatása, szemléltetés – jó gyakorlatok 3.Gyakorlás műhelyszerű környezetben – szimuláció 4.Strukturált visszajelzés – megfigyelés, reflexió (önmaga, tréner, kolléga) 5.Az osztályteremben történő alkalmazások támogatása (új módszerek, stratégiák tartós fennmaradása csak közvetlen „edzői” segítséggel valósul meg!!!) VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

Neveléstudományi kutatások– kinek? Mi a kapcsolat a kutatók és a felhasználók között? pedagógiai folyóiratok – léteznek? kik olvassák? strukturált virtuális adatbázisok? – elérhetők? konferenciák (ONK, OKI, Kiss Árpád, NK7, stb.) – kik a résztvevők? kutató tanárok – képződnek? Mi a kapcsolat a kutatás – fejlesztés – értékelés között? szervezetileg különüljenek el? egyetemi pedagógiai tanszékek – kutató műhelyek? nincs fejlesztési koncepció, nem kiszámíthatók a források párhuzamosan futó, egymásra nem épülő, sok pici kutatás VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

Érdekek – együtt vagy egymás ellen? Releváns fejlesztési politika, konszenzus hiányában: Az oktatás szereplői, az intézményi céloktól függetlenül, minden elnyerhetőnek látszó pályázatot pénzforrásnak tekintenek, azaz nem a valós tartalom és a sikeres megvalósítás a cél, hanem a forrásszerzés. Az egy időben elnyert, egy intézményen belüli pályázatok gyakran egymástól teljesen függetlenül, egymás mellett párhuzamosan futnak, kihasználatlanul hagyva a kínálkozó szinergiákat, vagy orvosolva az egyértelmű ellenhatásokat. Az azonos célért küzdő szervezetek (állami, önkormányzati fenntartású, alapítványi vagy magán) gyakorta egymás ellenfelei a támogatások elnyerésében, ahelyett hogy kooperálnának egymás kiszorításában érdekeltek. Az oktatást támogató szféra kívánatos mértékű piacosodása elkerülhetetlen, viszont ezen magánosítási folyamatok hátterében a szakmai szempontok mellett / helyett, gyakorta „csak” érdekcsoportok piaci térnyerése húzódik. VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus

Köszönöm a figyelmet! Lénárd Sándor ELTE PPK Neveléstudományi Intézet VII. Nevelésügyi Kongresszus augusztus