Bevezetés Előadó: Blasszauer János Kaposvár, január 14.

A tanításban várható és elvárt változások §Olvasott szövegértés §Nyelvhelyesség §Beszédkészség §Hallott szövegértés §Íráskészség

Olvasott szövegértés  Minimálisan elvárható változások: Szemléletváltás: §az ’extensive reading’ (scanning, skimming) bevezetése, gyakorlása, §kevesebb fordítás, §kevesebb ’reading aloud’, §olvasás szótár nélkül (inferring meaning from context, §egy- és kétnyelvű szótárak használatának megtanítása Awareness raising: –a szöveg céljának és stílusának tudatosítása, §a megfelelő olvasási stratégiák megtanítása (timing, grading, consistency), §csökken a tankönyvek olvasási feladatainak rossz használata (szóról szóra fordítás), §az aktív és passzív szókincs megkülönböztetése. §Ezen felül várható változások:   Olvassunk többet szórakozásképpen. (Read more for pleasure!)   Kiegészítő anyagok gyakoribb és értőbb használata.   Különböző szövegtípusok alapvető jegyeinek felismerése, gyakorlása.

Nyelvhelyesség Az eddigi vizsgához képest, a ’fluency – accuracy’ (folyékonyság - nyelvi pontosság) kettőségen belül a folyékonyság előtérbe kerül, tehát a tanításban is ez várható. A szókincstanítás szempontjából a jelentést csak kontextusban érdemes tanítani. A kifejezetten nyelvtani elemeket sem önmagukban, hanem kreatív nyelvhasználat során, vagyis helyzetekben, kontextusban kell tanítani. §Bár a nyelvhelyesség a középszintű vizsgán kisebb súlyt kap, mint a többi készség, a nyelvi megformálást mind az íráskészség vizsgán, mind a szóbeli vizsgán külön kritériumként értékeljük, tehát nem csökkent a jelentősége. Ez természetes is, hiszen a kommunikatív nyelvtanításnak is alapvető része a nyelvtan tanítása, csak módszereiben tér el a hagyományos nyelvtantanítástól. (kontextus, ’discovery techniques’, stb). (Ld. Thompson, G.: Some misconceptions about communicative language teaching. ELTJ Vol. 50/1 January, 1996.) §A mechanikus nyelvtani gyakorlatok helyett komplexebb, szövegszintű gyakorlatokra van szükség.

Hallott szövegértés §Várható változások:   Növekszik az input mennyisége és ez visszahat: –a tanár kiejtésére, –a diák kiejtésére. –Az angol nyelvű óravezetés fontosságának tudatosodása.  Változások a nyelvtani anyag prezentációjában; a szerkezet pontos megtanításának természetes része lesz a kiejtés megtanítása.  Kezdő szinten több kiejtésfejlesztő gyakorlatra van szükség.  Az olvasott szövegértéshez hasonló szemléletváltás; (extensive listening, a ’roughly-tuned input’ fontossága) Nem kell minden szót megérteni!! §Ezen felül:  Az anyanyelvű tanárokat esetleg nagyobb arányban be lehet vonni a felkészítésbe.

Íráskészség §Előtérbe kerülnek a kommunikatív feladatok (nem csak esszé!).  Az írás, mint önálló feladat tudatosítása a nyelvtanulás már legkorábbi szakaszaiban is.  Kritériumok szerinti értékelés már a legegyszerűbb írásműveknél is.  A terjedelem limit tudatosítása, a megfelelő szószám gyakorlása, a szótárhasználat optimalizálása.  Több új műfaj előtérbe kerülése ( , short message, reasoning, etc.)  A ’register’ fontossága, ugyanakkor a formai kritériumok mechanikus alkalmazása nem fontos (levélforma!).  Nagyobb hangsúly a kötőelemeken és a kohézión. (discourse!)  A nyelvi pontosság csak egy kritérium, fontosabb a kommunikatív cél megvalósítása.  Elfogadható külalak.

Beszédkészség §Elvárt változások:  Kommunikatívabb oktatás  A diákok képesek lesznek:  tényleges “beszélgetésre’, nem betanult szövegeket mondanak fel,  feltalálni magukat valós élethelyzetekben  önálló témakifejtésre §Várható változások:  standardizált értékelés  tantárgyközi együttműködés (pl. a retorika előtérbe kerülése)  nagyobb igény nemzetközi programokra  az Internet többcélú használata