Erdély Erdély címere Katt.

                                                          Egy kis történelem: Erdély,  /Transilvania, magyarul az Erdőn-túli terület / Európa egyik legszebb része, a kontinens közepén, a Kárpátok alkotta koszorúban fekszik.  A több ezer éve lakott területet, szépsége, gazdasága, földrajzi helyzete miatt sok nemzet akarta magáénak megszerezni. Nyugodtan állíthatjuk: egyetlen erdélyi lakos sem vallhatja magát valamilyen "tősgyökeres" nemzetiségűnek: a történelme során Erdély lakossága állandóan keveredett. 

Természetesen: mindenki a történelmet a saját szemszögéből nézi és magyarázza, ősei vérének nemzetiségi arányában.  A lakosság mégis Erdély egyetlen király szülöttjére a legbüszkébb, kinek neve: "Mátyás, az igazságos".

Keresztül-kasul Erdélyben: Zilah: A beszámolót természetesen szülővárosommal kezdem. A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt.  1241-ben a tatárok feldúlták, felégették. A legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból. A múlt században még szinte kizárólag magyarlakta városba az első világháború után már megkezdődtek az első nagymérvű betelepítések, s mára körülbelül 80%-ban, románok lakta város.

Személyes érintettségem Erdély történelmével, paradox módon, még születésem előtt kezdődött.  Amikor a II. Bécsi Döntés értelmében Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, szüleim Budapestről Zilahra költöztek, mivel apámat, mint tartalékos tisztet, behívták katonának Marosvásárhelyre, anyám, pedig Zilahon kapott pedagógusi állást.  Én Zilahon születtem, de a hadi helyzet változása után visszaköltöztünk, előbb Veszprémbe, majd Budapestre.

A közelmúltban több mint 60 évi távollét után, meglátogattam a szülővárosom, és meg akartam nézni a házat, ahol laktunk.  Már a határon érdekes volt, hogy a román határőr kérdésére, hogy hova megyünk, azt válaszoltam, hogy Zilahra. Azt mondta olyan város nincs, akkor kapcsoltam, hogy a román neve Zalau, és már mehettünk tovább.  A városba érve, sikertelenül kérdezősködtem a keresett utcát illetően, majd bementem a városi önkormányzathoz, ahol a recepciós természetesen nem beszélt magyarul, de amikor angolra váltottam, rögtön hívott egy magyar tisztviselőt. 

Kiderült, az utcát már régen lebontották, nem is tudják merre lehetett Kiderült, az utcát már régen lebontották, nem is tudják merre lehetett. Kissé nekikeseredve beültünk egy presszóba, ahol a mellettünk lévő asztalnál magyarok ültek, és tőlük kértünk útbaigazítást.  Ennek alapján elsétáltunk, a régi városrész magyarok lakta területére, és megszólítottunk egy kapuban álldogáló idős nénit. Kiderült ismerte a szüleimet, anyám tanította őt, és még engem is látott csecsemőként annak idején.

 Szülővárosomban

        Szováta: A város nevezetessége a Medve- tó, melynek nagy értéke, hogy meleg vizű, ún. heliotermikus tulajdonságú.   Különlegességét az adja, hogy vize tömény sóoldat, melynek felszínén egy vékony édesvíz réteg van. A víz a nap melegétől fokozatosan felmelegszik, a víz sótartalma, és hőmérséklete a mélységgel együtt növekszik. 

A különleges összetételű víz számos betegség, főként a női meddőség leküzdésére kiválóan alkalmas. Gyönyörű, festői környezetben erdőkkel övezett dolinákba fekszik. Nevét, kiterített medvebőrre emlékeztető alakja miatt kapta, bár hallani olyan történetet is, hogy a meddőség megszüntetésébe időnként egy- egy medve is közreműködött. 

  Medvére várva

                                                            A Békás szoros: A Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgye. A szorosnak három fő része van, a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.   Nevét a benne kanyargó Békás patakról kapta. A Tó környéke és a Békási szoros pazar látnivalók sokaságával a székelyföld természeti szépségeinek legszebbike.

A természet csodája

    A Gyilkos tó, régi nevén Veres tó, 1837 júliusában képződött a Gyilkos hegy és a Cohárd hegy összecsúszásából.  A leomló törmelék elzárta a Veres patak útját, és így keletkezett a tó. Ma Székelyföld egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkasága, melyet a víz alá került fenyőerdő maradványa tesz egyedivé.

Gyergyóújfaluba a Maros vadregényes völgyén keresztül érkeztünk meg.  Erdély keleti részén, a Hargitai és Görgényi havasok a Gyergyói-medence délkeleti csücskében fekszik. A falu határától északra az Ostoros vulkán kráterében található az Ördögtó, amely sok legendában feneketlen tóként jelenik meg. A valóság azonban, hogy a tó fenekén mocsár van, hasonló a Szent Anna tónál található Mohoshoz, mely ma tőzegláp.

A Tordai-hasadék: Erdély egyik legszebb és talán legtöbbet látogatott kirándulóhelye. Számos Szent László-legenda kapcsolódik a hasadék kialakulásához.  A monda szerint László király serege kemény ütközetett vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában. A reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege, és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek, már-már utolérték a magyarokat, amikor László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott.   

Abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, a kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd ijedtükben visszafordultak. Így keletkezett a Tordai-hasadék, s a szerencsésen megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a hasadék fölötti Patkós-kövön.

A Tordai hasadék az Aranyos patakkal

  Tordaszentlászlón volt a szállásunk, egy magyar családnál.    A viszonylag szerény körülmények között élő néni szeretettel fogadott bennünket, de tele volt panasszal. A lánya Magyarországba, Budapestre költözött, és a néni már nehezen bírja a házkörüli munkát.  Sajnos általános dolog, hogy az erdélyi fiatalok otthagyják a szülői házat, máshol keresik a boldogulásukat, magára hagyva az öregeket. Különösen jellemző ez a tény az értelmiségi fiatalokra, miközben Erdély elmaradottságán keseregnek, többnyire az „óhazától” várják a megoldást, ahelyett, hogy ők tennének többet Erdély felemelkedéséért.

A székelyföldről származó fiatal, kitűnően felkészült idegenvezetőnk is megható szavakkal ecsetelte szülőföldjének elmaradottságát, miközben ő már budapesti lakos, és ezen az úton hozta el kisfiát is egy budapesti iskolába. Korond főutcája állandó jellegű kirakodóvásár, ahol nemcsak a helyi, hanem a környék mestereinek termékei is várják a vásárlókat.

 Tessék választani   

   Farkaslaka "Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, amelyen élünk és meghalunk" /Tamási Áron/ Sírfelirata: "Törzsben Székely volt,       Fia Hunniának       Hűséges szolgája       Bomlott századának„

Szejkefürdő: Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve szorosan összefonódik Székelyföld szerelmesének, Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el, a sírhoz székely kapuk szabadtéri kiállításán keresztül juthatunk el. 

Székelyudvarhely a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik.  Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja.

Csíksomlyó: A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró hely a Székelyföld szívében.  Csíksomlyó története a XII-XIII. századra nyúlik vissza. Nevét a Somlyó hegyétől (1035 m) kapta, a Csík előnév a tájra utal. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető.   Mária adott erőt és bátorságot, a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján diadalt arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett.   Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre inkább az összmagyarság ünnepe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

Nagyvárad:   A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A monda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A nagy király - Szűz Mária tiszteletére - monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak - éppen Szent László áldásos tevékenységét követően - Budánál is több temploma volt. Az elkövetkező századokban a püspökség számos híres tudóst, történészt, írót adott a magyarságnak. 

Marosvásárhely: Az Erdélyi-medence közepén, a Maros két oldalán fekszik. A város területe és környéke már az újkőkor óta lakott.  Jelentős esemény volt a város történelmében, a  Mátyás királytól kapott szabadalom, és a János Zsigmond fejedelem jelenlétében megtartott országgyűlés, amelyen megerősítették a vallásszabadságot.   Ja, és a papám itt volt katona, de ezt nem említik az annalesek.

Kolozsvár:   A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven. Később, a középkorban Erdély kulturális központja lett.  Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. A várost régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az.  Az erőltetett románosításnak köszönhetően a magyar lakosság száma, ma már kevesebb, mint 25%. 

Ott jártunkkor a nacionalista orientációjáról ismert Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ásatásokat végeztetett a Mátyás szobor körül és alatt, római kori romokat keresve.  Ő volt az, aki a szobor talapzatára elhelyeztetett egy feliratot, amely szerint a király román származású.  Jellemző, hogy még az utcai szemeteseket is román színekre festette.

Kolozsvár nevezetessége, a Házsongárdi temető, melyet 1585 Kolozsvár nevezetessége, a Házsongárdi temető, melyet 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén.  A Házsongárdi temető a neves erdélyi írók, művészek, pedagógusok, nyelvészek, filozófusok, papok, teológusok, püspökök és közéleti személyiségek mellett számos természettudós nyughelye is. Itt nyugszik többek között: Apáczai Csere János, Dsida Jenő, Xántus János, Szádeczky-Kardoss Gyula. A temető méltatlanul elhanyagolt, lepusztult látvány.

Dsida Jenő síremléke

   A sírokról ellopják a fém címereket, kereszteket, sok helyen a síremlékről leverik az eredeti elhunyt nevére utaló jelképeket, és újra feliratozzák. Gyalázat !!!

A síremlékről ellopták a címert

    Nagyenyed helyén már a kelták idejében is település állt. Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén, 1704-ben a császári csapatok a várost és a kollégiumot felgyújtották, s hatalmas pusztítást vittek végbe.  Sokáig büszkén emlegették azokat a hősies diákokat, akik fűzfadorongokkal verték agyon a zsákmánnyal megrakodva kivonuló labancokat.   Erről szól Jókai elbeszélése, „A nagyenyedi két fűzfa”

A nagyenyedi vártemplom

    Torockó talán Erdély legszebb faluja, mind természeti fekvését, mind építészetét illetően.  A település fölé emelkedő Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a nap, ahogy ezt Jókai az "Egy az Isten" című regényében megírta.

Arad: Erdély déli kapuja, ahová I. István egy Arad nevű ispánt nevezett ki az akkor már álló földvár élére, és azt a vármegye székhelyévé tette. 1214-ből származik a várispánság első írásos említés. 1849. aug. 2-án a magyar kormány Aradra menekült.  A város eleste után október 6-án itt végezték ki a magyar sereg tizenhárom tábornokát. Az emlékmű mellé, egy oda nem illő sportpályát építettek.

A hősi emlékmű

          Vajdahunyad vára a Zalasd vize mellett egy szirtfokon áll. A hunyadiak ősi várát Zsigmond király adományozta Hunyadi János apjának.  A várat a történelem során többször átépítették, ma, meglehetősen lepusztult állapotú múzeum.

Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos. Így érdemes sorra megtekinteni a sóbányát, a benne kialakított asztmakezelő központot, a sómalmot, a sósfürdőt.

  A parajdi sós fürdő

A sóbánya

       Általános észrevételek: A környezetvédelem szemmel láthatólag nem fontos szempont. Az ipartelepek környékén a légszennyezés szinte elviselhetetlen mértékű.  Óriási kémények okádják a fekete füstöt. A vizeiket sem védik megfelelően, gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti ciánszennyezésre, vagy a Veres pataki aranybánya létesítésére. Nagyon sok az elhanyagolt ház a székely falvakban, az udvarokat felveri a gaz, miközben az emberek napközben is kint üldögélnek a házuk előtt. 

Láttunk” pityóka” földeket, ahol a gaztól alig látszott a krumpli Láttunk” pityóka” földeket, ahol a gaztól alig látszott a krumpli. Érdekes kontraszt volt, hogy hazafelé, a határt átlépve, éjszaka is dolgozó traktort láttunk a földeken. Elég sok panaszt hallottunk, de tenni akarásnak a nyomát sem láttuk. Az erdélyi ételek kitűnőek, itt sikerült meggyőznöm a feleségem, hogy édes káposztából is lehet ízletes töltött káposztát készíteni.

Erdély, a Székelyföld csodaszép országrész nagyszerű természeti adottságokkal, kedves emberekkel, akik talán saját maguk is többet tehetnének a felemelkedésükért.

A felfedező csoport

                                                          Dal: Ott ahol zúg az a négy folyó             http://www.youtube.com/watch?v=2ma2k2z7r90 "Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti." (Cs. Szabó László) http://www.youtube.com/watch?v=NpsKByUuvZU    Erdély 2002-2006