A mondattan Általános kérdések 1. A mondattan tárgya 2. A mondat fogalma 3. A mondat kétarcúsága 4. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint a beszédcselekvés szerint

A mondattan Általános kérdések 1. A mondattan tárgya A mondat belső szerkezetét vizsgálja A mondat fajtáit A mondatrészeket A szerkezeti elemek mondattá szerveződésének szabályait SZINTAGMATAN+ MONDATTAN= SZINTAXIS

A mondattan Általános kérdések 2. A mondat fogalma Többféle meghatározás – egyik sem elégséges Logikai Lélektani Formális Funkcionális megközelítés

A mondattan Általános kérdések Többféle megközelítés – önmagában egyik sem elégséges Logikai – a mondat mint kijelentés Log.Á = állít valamit (propozíció, dictum) Log.A = az Á erről állít vmit A Á Pista ír. Katinak könyve van. Lélektani – a mondat mint kifejezés Á A Nagyon szereti Katit. Katit szereti nagyon.

A mondattan Általános kérdések Megközelítések (folyt.) c) Formális – a mondat mint szerkezet (ált. érvényes) Minimum egy szóból áll Lezárt intonációs szerkezete van Szintaktikailag szabad (bővíthető) d) Funkcionális – a mondat mint beszédegység a beszéd elemi egysége

A mondattan Általános kérdések Mondatleírás: „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A mondat a legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai szerint nyelvi elemekből megszerkeszthető. Egyben a legkisebb nyelvi egység, amely egy adott beszédhelyzetben közlésegységgé (a nyelvi kommunikáció egységévé) válhat.” (Magyar grammatika)

A mondattan Általános kérdések A mondat kétarcúsága A nyelvi rendszer legnagyobb és a kommunikáció legkisebb eleme egyben. mondat -- megnyilatkozás rendszermondat -- szövegmondat A két szempontból más a hiányosság fogalma: Ír. rendszermondatként hiányos (Ő ír.) szövegmondatként teljes (lehet) a kontextusban ((Mit csinál Pista?) Ír.)

A mondattan Általános kérdések 3. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint a beszédcselekvés szerint

A mondattan Általános kérdések A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Mondat │ │ Egyszerű Összetett │ │ │ tagolt tagolatlan alárendelő mellérendelő │ │ │ │ mrész- │ nem min. bőv. szerk. szerk.tlen kif. │ mrész- │ kif. sajátos jelentéstartalom

A mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Régen: egyszerű | | teljes (tőm), hiányos= tagolt tagolatlan minimális | | teljes hiányos | | tőm. bőv. m.

A mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Egyszerű mondat 1 tagmondat = 1 A—Á szerkezet vagy tagolatlan egység Pista levelet ír. tagolt = van állítmánya: Pista levelet ír. minimális szerkezetű: Á+ kötelező vonzatok Pista ír. bővített: Pista hosszú levelet ír.

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint tagolatlan = nincs állítmánya, és nem is lehet: A mindenit! szerkesztelten: Jaj! szerkesztett: szintagma, de nincs Á Azt a fűzfán fütyülőjét!

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Az összetett mondatok Osztályozásuk szerkezetük szerint: Összetett mondat min. két tagmondat = min. két Á + bővítmény Többszörösen összetett mondat kettőnél több tagmondat = kettőnél több Á + bővítmény

A mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Osztályozásuk a tagmondatok közti grammatikai- szemantikai viszonyok alapján Alárendelő főmondat + mellékmondat → mondatrészkifejtő (A, Á (N), T, H, J) utalószó ─ kötőszó → jelöltség Mellérendelő tagmondatok: köztük alapvetően logikai viszony van Lehet jelölt: kötőszóval

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Átmenet az alá- és mellérendelés között 1. Alárendelő forma, mellérendelő jelentés Behozta a dolgozatokat, amelyeket azonnal szét is osztott. (~ Behozta a dolgozatokat, és azonnal szét is osztotta őket.) Három évet vártam rá, amit nem sajnálok. (~ Három évet vártam rá, és nem is sajnálom.) A mellérendelésre jellemző: A tagmondatok sorrendje nem fordítható meg. Egyidejűek, vagy a 2. utóidejű.

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint 2. Nem mondatrészkifejtő alárendelés Bár süt a nap, [↔mégis] esik az eső. ~ Esik az eső, [↔pedig] süt a nap. Logikai viszonyt fejez ki, de a tagmondatok felcserélhetők a jelentés változása nélkül Megengedő sajátos jelentéstartalmú is lehet

Mondattan Mondatfajták „A beszélő szándéka szerint” „Modalitásuk (a beszélői attitűd) szerint” A beszédcselekvések (beszédaktusok) szerint Az illokúciós aktus grammatikalizálódott formái

Mondattan Mondatfajták Illokúció: a nyilatkozat kimondásával végrehajtjuk a cselekvést (a kijelentéssel kijelentünk, a kérdéssel kérdezünk stb. A mondatfajták (grammatikai) jellemzői: Igemód Partikula Intonáció Szórend

Mondattan Mondatfajták Kijelentő kijelentő mód ─ tipikus feltételes mód ─ lehetséges alapintonáció: elöl emelkedő ─ ereszkedő szórend: egyenes fordított ─ gyakran kötetlen

Mondattan Mondatfajták Óhajtó Óhajtó formájú feltételes mód ─ tipikus modális partikula: bár, csak, bárcsak, ha… Felszólító formájú (módú) felszólító mód: Gyógyulj meg! Hadd menjen! Legyen úgy! szórend: a partikula a mondat elején intonáció: emocionális

Mondattan Mondatfajták Felszólító felszólító mód E/2. : Add ide! T/2.: Adjátok ide! T/1.: Igyekezzünk! intonáció: emocionális sajátos formák: Leülni! Jer! Gyere! Addsza!

Mondattan Mondatfajták Kérdő mód: tipikusan kijelentő + feltételes Eldöntendő: válasz: igenlés v. tagadás Partikula: -e, ugye + alapintonáció Partikula nélkül: kötelező kérdőintonáció (emelkedő ─ eső) Kiegészítendő: kérdő névmás + alapintonáció Választó: vagy Válasz: is ─ is, sem ─ sem is lehet, ismétlődő alapintonációval Nyitott: kérdő névmás Válasz: hosszabb kifejtés

Mondattan Mondatfajták Felkiáltó tipikusan kijelentő mód + feltételes Indulatszó, interakciós mondatszó: Jaj, de szép! Nyomósító partikula: Milyen jó! Emocionális intonáció

Mondattan Mondatfajták Az összetett mondatok és a mondatfajták Alárendelő: a főmondat határozza meg mellékmondat: kijelentő, kiv., ha idézetszerű Kiáltsd, hogy éljen! – felszólító Csak tudnám, hogy jöttök-e! – óhajtó Megkérdezte, hogy jövök-e. – kijelentő Nem mondták, hogy itt vagyok? – kérdő

Mondattan Mondatfajták Ellipszis Kinézett az ablakon, hogy ki jön. Mellérendelő: mindegyik tagmondat megőrzi eredeti típusát, a mondatzáró írásjel az utolsó tagmondat típusához igazodik. De megenném, meg is eszem! Nagyon várom, de vajon eljön-e? Mikor találkoznak, talán soha sem!