PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 3. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu

2. A PÉNZÜGYI RENDSZER, A PÉNZÜGYI POLITIKA ÉS A PÉNZ IDŐÉRTÉKE Pénzügyi rendszer fogalma Költségvetési és monetáris politika Pénz időértéke

Megvalósítás: pénzügypolitikával! PÉNZ SZEREPE a pénz összekapcsolja a különböző gazdasági szereplőket pénzügyi rendszer zavartalan működtetése az állam feladata 4 optimális cél (ezek egyensúlyban tartása) 1. infláció 2. fizetési mérleg 3. belső költségvetési egyenleg 4. gazdasági növekedés 4 cél együttes teljesülése lehetetlen, adott gazdasági helyzet befolyásolja a választást! Megvalósítás: pénzügypolitikával!

2.1. A pénzügyi rendszer fogalma A pénzügyi rendszer magában foglalja: a pénzeszközök forgalomba hozatalát azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását a pénz- és tőkepiaci mozgásokat a nemzetközi pénzfolyamatokat A pénzügyi rendszer főbb elemei: - fiskális szféra - monetáris szféra - nemzetközi pénzügyek

A pénzügyi irányítás szereplői: - Országgyűlés - Kormány - Pénzügyminisztérium Magyar Nemzeti Bank A pénzügyi feladatok végrehajtásának intézményei: - Bankrendszer tagjai - APEH - Állami Számvevőszék - VPOP - Önkormányzatok - Gazdálkodó szervezetek - Minisztériumok

2.2. A pénzügyi politika fogalma, területei Gazdaságpolitika A gazdasági célok kijelölését, a célok eléréséhez szükséges eszközök, módszerek és intézkedések összességét jelenti A gazdaságpolitika az általános politika egyik eleme, az elérendő célokat az állam (kormány) irányozza elő A gazdaságpolitikai gyakorlat két eleme: Stratégiai (a hosszú távon elérendő célokat, a kívánatos változási irányokat, a feladatokat és az eszközöket jeleníti meg) Taktikai (rövid távon milyen tevékenységekkel, milyen eszközök felhasználásával van mód a gazdaságpolitikai célok elérésére) - A pénzügypolitika a gazdaságpolitika egyik eleme

A pénzügyi politika felépítése

A pénzügyi politika részrendszerei (röviden) - fiskális politika (költségvetési) A jövedelemszerzés és elköltés kérdéseit szabályozza, egyben a közvetlen állami pénzügyi kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló beavatkozásokra vonatkozó koncepciók és döntések összefüggő rendszerét adja meg Feladatai részben az államkincstári szerepből adódnak, részben gazdaságirányítói jellegűek monetáris politika A pénz- és hitelkínálat és kereslet alakításán keresztül segíti a pénzügyi egyensúly megteremtését A forgalomba lévő pénz mennyiségének szabályozása valósul meg a gazdasági stabilitás megőrzése, illetve megvalósítása mellett Olyan döntések és intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénz- és hitelvolumen szabályozásának konkrét céljait, eszközeit és intézményeit devizapolitika (nemzetközi pénzügyek) Meghatározzák a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának feltételeit és eszközeit

2.2.1. A költségvetési (fiskális) politika Dönt: a vállalkozások és a lakosság közötti és ezen belüli pénzügyi átcsoportosításról a központi beruházások finanszírozási módjáról a közös fogyasztás nagyságának növekedéséről és annak finanszírozásáról a térségek közötti jövedelem-átcsoportosításról Céljai: allokációs (bér, profit, kamat átcsoportosítása – szociálpolitikai célok!) stabilizációs (infláció elkerülése, mérséklése, gazdasági növekedés biztosítása) Eszközei: automatikus (gazdasági egyensúly helyreállítása, pl. adókkal) diszkrecionális (eseti beavatkozások, pl. szociális juttatások, adókulcsok csökkentése)

A költségvetési (fiskális) politika – 2. általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása célja még:ingadozások kiküszöbölése, munkanélküliség elkerülése feladatai nem oldhatóak nem az egyének érdekeltségi szintjén (KÖZJAVAK) infláció és munkanélküliség együtt nem kezelhető! stagfláció: gazdaság teljesítőképessége stagnál, valamint ezzel egyidejűleg az infláció is növekszik rendelkezésre álló eszközök: adózás közkiadás

A költségvetési (fiskális) politika – 3. Történeti áttekintése: kezdetek (1929-1933) túltermelési VÁLSÁG – Keynes Klasszikusok szerint nem létezik túltermelés SAY dogma „Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét.” nem lehet túltermelés, mert csak azért adnak el valamit, hogy mást vegyenek helyette hiba: az eladó nem feltétlenül azonnal vevő (időleges értékesítési nehézség) - hiba még: pénz felhalmozási eszköz funkciója Klasszikus tétel megdőlt!

A költségvetési (fiskális) politika – 4. VÁLSÁG oka még a munkabér kettős jellege tulajdonos szempontjából költség (alacsony legyen) alkalmazottaknak kereslet lesz ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege, akkor az áruk egy adott hányada eladatlan marad 1929-es világválság előtt a munkabérek növekedése relatíve elmaradt az árumennyiség bővülésének ütemétől

A költségvetési (fiskális) politika – 5. VÁLSÁG oka még: tőzsdei vásárlások hitellel történő finanszírozása ezüst értékének vesztése az aranyhoz képest (pl.: Kína és India ezüstvalutát alkalmazott) első világháború európai hatásai – gazdaságok összeomlása Újraépítés után stabilizálódott a helyzet (Marshall-segély)!

A költségvetési (fiskális) politika – 6. Válság mechanizmus: eladatlan árukészletek – árak csökkennek – csökken a termelés - munkaerő egy részének elbocsátása – kevesebb bér kiáramlása - összkereslet tovább csökken – csökkenő árak - … ÖRDÖGI KÖR Megoldások?

A költségvetési (fiskális) politika – 7. Megoldások: Nem bocsátják el az alkalmazottakat – termelés nő – csőd! Keynes: pótlólagos keresletet kell támasztani! pótlólagos vásárlóerő kell a gazdaságba anélkül, hogy az árumennyiség tovább növekedjen! multiplikátor hatás miatt pótlólagos kereslet többszörös növekedést fog eredményezni! megoldás: szolgáltatások térhódítása! utak repülőterek közművek fegyverkezés, hadiipar (Németország)

A költségvetési (fiskális) politika – 8. Beavatkozás eszközei: adózás közkiadások együttműködés a monetáris politikával (pénzmennyiség szabályozása) HATÁS: beruházások élénkülése! Automatikus eszközök: munkanélküli segély progresszív adózás Diszkrecionális eszközök: közmunka, eseti kifizetések adókulcsok változtatása

2.2.2. A monetáris politika A pénz kereslet és kínálatán keresztül teremt egyensúlyt, antiinflációs politikát is folytat Az MNB működteti, a Monetáris Tanács irányítja Főbb céljai: minél teljesebb foglalkoztatás pénzérték stabilitása nemzetközi fizetési pozíció kívánatos állapotának elérése kiegyensúlyozott gazdasági növekedés Eszközei: Kötelező tartalékráta megszabás Refinanszírozás, rediszkontálás Kamatpolitika Nyílpiaci műveletek Erkölcsi ráhatás

Monetáris politika - Kötelező tartalékráta Kötelező tartalékráta: megszabása keretében a jegybank kötelezően előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. A tartalékráta azonban elsősorban nem a bankok napi likviditását célozza szabályozni, hanem ennek segítségével határozzák meg a kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátai, mely általában hosszabb időtávra vonatkozó döntést jelent 

Monetáris politika - Kötelező tartalékráta első alkalmazás az USA-ban a jegybank kötelezően előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani a pénzteremtés korlátját jelenti kötelezően lehelyezett összeg után Magyarországban csekély kamat (jegybanki alapkamat jelenleg 6%) szabályozás módja: tartalékráta nő – kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani – pénz mennyisége csökken *kamatmarge (kamatrés): a betéti és a hitel kamatlábak különbsége – a bank működési költségeinek és eredményének fedezésére szolgál

Monetáris politika – Refinanszírozási politika Refinanszírozási politika: keretében amennyiben a hitelkeretet növelik, akkor a kereskedelmi bank hitelkihelyezési lehetősége nagyobb lesz, ha pedig a refinanszírozási hitelkeretet csökkenti, akkor a kereskedelmi bank forrásoldala csökken, ezáltal kevesebb hitelt tud kihelyezni

Monetáris politika – Refinanszírozási politika refinanszírozás: a finanszírozás finanszírozása kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött jegybanki forrás áll – jegybanki alapkamat befolyásolja a hitelkamatot! Szabályozás: amennyiben a hitelkeret nő, a pénzintézet hitelkihelyezési lehetősége nagyobb lesz pl.: Világbank hitel kihelyezése klasszikus refinanszírozás: egy évnél hosszabb futamidőre átengedett forrás repohitel: rövid lejáratú, zömében néhány napos futamidejű, likviditási hiány feloldásához

Monetáris politika – Rediszkont politika Rediszkont politika: lényegét tekintve a refinanszírozáshoz tartozik, melynek legszembetűnőbb jellemzője, hogy a váltóhoz, mint speciális hitelhez kapcsolódik. Lejárat előtt a váltó forgatható, a hátralévő időszakra esedékes kamat levonásával leszámítoltatható, diszkontáltatható. Ha a kereskedelmi bank nyújtja be az értékpapírt a központi bankhoz, akkor viszontleszámítolásról, rediszkontálásról beszélünk

Monetáris politika – Rediszkont politika a váltóformához, mint speciális hitelhez kapcsolódik váltó kereskedelmi bankhoz benyújtása: leszámítolás váltó kereskedelmi banktól jegybankhoz: viszontleszámítolás ebben az esetben is pótlólagos jegybanki forrásról van szó

Monetáris politika – Kamatpolitika Kamatpolitika: keretében a refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a pénzkeresleten keresztül lehet hatni a pénzmennyiség alakulására. Ha a refinanszírozási kamatlábat emelik, akkor várható, hogy a kereskedelmi bankok is emelik a saját hitelkamataikat, így a potenciális hiteligénylők hiteligénye, pénzkereslete csökkeni fog, fordított esetben nő a pénzkereslet és ezzel a pénz mennyisége is

Monetáris politika – Kamatpolitika refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a gazdálkodók pénzkeresletén keresztül kívánnak hatni a pénzkínálatra csak áttételesen hat, mert: lehet, hogy a bank nem él a refinanszírozási hitel lehetőségével lehet, hogy a bank a bankközi piacról szerzi be a forrást kamatlábak növekedésekor nem feltétlen csökken a hitelkereslet, mert a vállalatok reakciója eltérhet: kamatköltséget nem tekintik jelentősnek áthárítják az üzleti partnerekre kedvezőbb piaci várakozások miatt elfogadható a magasabb kamatköltség is

Monetáris politika – Nyílt piaci műveletek Nyílt piaci műveletek: nagy mennyiségű állampapírt igényelnek, mert a központi bank ezek adásvételével alakítja a pénzmennyiséget. Naponta több alkalommal is bevethető művelet, akár egymással ellentétes irányban is (vétel-eladás) A nyíltpiaci műveletek egyik fajtája az, amikor a jegybank egyszerűen eladja vagy megveszi az állampapírokat. Emellett más hosszú idő óta élnek a visszavásárlási megállapodások (repók) alkalmazásával is. A repó lényege, hogy a központi bank megvásárolja az állami értékpapírt, de azonnal megállapodik arról is, hogy a kereskedelmi bank adott időpontban az értékpapírt visszavásárolja

Monetáris politika – Nyílt piaci műveletek állampapír alapú műveletről van szó a pénzmennyiség azonnali változtatására nyílik lehetőség naponta több alkalommal bevethető eszköz a jegybank adja-veszi az értékpapírokat hatékony módszer: autonóm: alkalmazása kizárólag az érintett ország központi monetáris hatóságának döntésétől függ rugalmas: naponta változtatható a pénzmennyiség közvetlen: hatása azonnal érvényesül

Monetáris politika – Erkölcsi ráhatás Erkölcsi ráhatás: a legkevésbé meghatározható és számszerűsíthető eszköz, mivel itt olyan személyes megbeszélésekről van szó, amelyeket általában nem kívánnak nyilvánosság elé tárni a felek. A megbeszélések gyakorisága és mélysége attól is függ, hogy a bankok vezetőinek pozíciója, egzisztenciális helyzete milyen mértékben múlik a központi hatóságok lojalitásától

Monetáris politika – Erkölcsi ráhatás legkevésbé megfogható és számszerűsíthető eszköz a központi monetáris hatóság céljai elérése érdekében egyeztetéseket folytat a bankok, pénzintézetek vezetőivel, s többé-kevésbé európai eszközökkel próbálja elképzeléseit megvalósítani

Devizapolitika Részterületei: - nemzetközi pénzforgalmi politika (meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet külföldi valutát váltani, hazai valutát külföldre vinni) - árfolyampolitika (mindig a nemzeti pénzrendszerrel függ össze, meghatározza, hogy az állam milyen mértékben avatkozik bele az árfolyamok alakulásába) - fizetési mérleg politika (célja a fizetési mérleg egyensúly megteremtése, az egyensúlytól eltérő pénzügyi helyzet rendezése)

2.2.3. A pénzügyi politika jellege Expanzív: ha a pénzkínálat növelése a cél Restriktív: ha a pénzkínálat szűkítése a cél Pénzbőség esetén (restriktív pénzpolitika keretében) lehetőség van: kötelező tartalékráta emelésére nagy értékű állampapírok értékesítésére stb.

2.2.4. A pénz iránti kereslet Tranzakciós (gazdasági vérkeringés, különböző ügyletek lebonyolításához pénzre van szükség) Óvatossági (bevételek-kiadások időbeli eltérése, hosszabb időszakra való tervezés során felmerülő igény) Spekulációs (befektetések)   Kamatlábak Névleges (nominális) kamatláb Effektív kamatláb Reál kamatláb

2.3. A pénz időértékének értelmezése kamatláb Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőben esedékes pénz. Egységnyi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz.

1946-os 100 000 Millpengő bankjegy (Forrás: www.wikipedia.hu)

2.3.1. A jelenlegi pénz jövőbeli értéke kamattényező FV egyszerű és kamatos kamat Befolyásoló tényezők: jelenlegi pénzösszeg nagysága pénzlekötés időtartama kamatláb kamatszámítás módja kamatfizetés gyakorisága

2.3.2. A jövőbeli pénz jelenlegi értékének meghatározása diszkonttényező PV Befolyásoló tényezők: jövőbeli pénzösszeg nagysága diszkontráta mértéke pénzáram felmerülésének időpontja

2.3.3. Tőkeérték, annuitás, örökjáradék PVA: bizonyos pénzáram jelenértéke szokásos* esedékes** FVA: bizonyos pénzáram jövőértéke PVÖ PVNÖ *szokásos: időszak végi fizetés **esedékes: időszak eleji fizetés

2.3.4. A pénz ideiglenes újraelosztásának formái Létrehozók: jelenbeli pénzükkel keresletet támasztanak a jövőbeni pénzekre megtakarítások végső felhasználói (beruházók) a jövőbeni jövedelmeik terhére pénzkínálatot biztosítanak jelenbeli pénzek ellenében Közvetlen és közvetett finanszírozás (csere módja)

Képletek: Jelenérték számítás (PV) Jövőérték számítás (FV) Annuitás jelenértéke (PVA): szokásos esedékes Annuitás jövőértéke (FVA): Örökjáradék (PVÖ) Növekvő örökjáradék (PVNÖ) Névleges kamatláb Effektív kamatláb Reál kamatláb

FELADATOK (17) 2/1) Havi 1%-os kamatos kamatozású betéttel mekkora tényleges reálkamatláb érhető el, évi 13%-os inflációs ráta mellett? 2/2) Negyedévente 0,5%-os kamatos kamatozású betéttel mekkora tényleges reálkamatláb érhető el, évi 8%-os inflációs ráta mellett?

2/3) Bankba elhelyez 1.000.000 Ft-ot 8 hónapra, havi kamatozással, évi 6%-os kamatláb mellett. Mekkora összeget kap 8 hónap múlva, ha a pénzét a) egyszerű, b) kamatos kamatozással helyezi el? 2/4) Mennyit ér az a befektetés ma, amely 5 év múlva, 20%-os kamatos kamatlábbal számolva 100.000 Ft-ot ígér?

2/5) Mennyi a 180 napra elhelyezett 5 2/5) Mennyi a 180 napra elhelyezett 5.000 Ft értékű betét értéke, ha az éves kamatláb 15%? 2/6) Mennyit fizetne ma azért a befektetésért maximum, amely 5 év múlva 250.000 Ft-ot ígér (kamatos kamatozással)? Az aktuális éves kamatláb 10%?

2/7) Tételezzük fel, hogy 5 éven keresztül 125 2/7) Tételezzük fel, hogy 5 éven keresztül 125.000 Ft-ot takarékbetétben helyezünk el. A kamatláb 15%. Mekkora összeget vehetünk fel az 5. év végén, ha a) minden év végén fizetjük be b) minden év elején helyezzük el a megtakarításunkat? 2/8) Öt éven keresztül minden évben kapunk 50.000 Ft járadékot. A kamatláb 15%. Mennyi a járadék jelenértéke, ha a kifizetések a) minden év végén b) minden év elején történik?

2/9) Egy kft. 25. 000. 000 Ft kölcsönt vesz fel 3 évre 2/9) Egy kft. 25.000.000 Ft kölcsönt vesz fel 3 évre. Éves kamatláb 18% A kölcsönt félévente egyenlő részletekben kell visszafizetni, időszak végén. Mekkora az azonos nagyságú törlesztőrészlet? Az egyes törlesztő-részleteken belül mekkora a tőketörlesztés és a kamat nagysága? 2/10) Egy magánszemély 3 évig havonta 5.000 Ft-ot fizet be az elkülönített betétszámlájára, minden hónap végén. A betét után a bank évi 18% kamatot fizet, havi kamatos kamatozással. Számítsa ki a 3 év alatt összegyűlt megtakarítást!

2/11) Egy vállalkozó a pénzforgalmi számlájáról 1 éven keresztül, minden hónap végén elkülönített egy meghatározott összeget. A betét után a bank 14,4% névleges kamatot fizet, a konstrukció kamatos kamatozású. Határozza meg, hogy mekkora volt a havi megtakarítás, ha a 12. hónap végére 768.596 Ft gyűlt össze! 2/12) Ön 18 éven keresztül minden hónapban (hónap végén) 1.000 Ft-ot helyez el a bankba évi 9%-os kamatláb mellett. Mennyi pénzhez jut a 18 év elteltével?

2/13) TV-t vásárolt 100 eFt értékben, hitel igénybevételével 2/13) TV-t vásárolt 100 eFt értékben, hitel igénybevételével. A hitel évi 24%-os kamatlábbal rendelkezik, 1 év alatt, havi egyenlő törlesztőrészletekben kell kifizetni, hónap végén. Mekkora a havi törlesztőrészlet?

2/14) Mennyi annak az örökjáradéknak a jelenértéke, ahol a járadékösszeg évi 130.000 Ft, az éves kamatláb pedig 15%? 2/15) Mennyi annak az örökjáradéknak a jelenértéke, ahol a járadékösszeg évi 130.000 Ft és ez az összeg évente 2%-kal nő, az éves kamatláb pedig 15%?

2/16) Alapítvány szeretnénk létrehozni. Terveink szerint évente 250 2/16) Alapítvány szeretnénk létrehozni. Terveink szerint évente 250.000 Ft-ot kívánunk jótékonykodni. Mekkora összeget kell ma elhelyeznünk a bankba, hogy évi 14%-os kamatláb mellett a terveink szerint jótékonykodni tudjunk? 2/17) Alapítványt szeretnénk létrehozni. Terveink szerint 170.000 Ft-ot jótékonykodnánk az első évben, majd az azt követő években 4%-kal többet. Mekkora összeget kell ma elhelyeznünk a bankba, hogy évi 17%-os kamatláb mellett jótékonykodni tudjunk?

Köszönöm a figyelmet!