Rejtőzködő vízi lények Korompainé Szitta Emese Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék
Az Eger-patak fontos jellemzői Változatosság: felső- és középszakasz jellegű szakaszok, sokféle élőhely Antropogén hatások kimutatásának lehetősége Eger természeti értéke Lehetőség helyi oktatásra és a lakosság tájékoztatására Kevés adat
Amit tudni érdemes a patakról Balaton község mellől, 340m-en, a Bükk hegységből ered: „Vajda-kút” Négyes község után a Tiszába torkollik Forrástól torkolatig 68km hosszú Mellékvizei: Bekölcei-, Recska-, Villói-, Gilitka-, Tárkányi- és Almár-patak Esése 207m, vízgyűjtője 892 km² Maklár alatti része az Eger-csatorna és a Rima-patak nevet kapta
Egy kis történelem Emlékezetes árvizek: 1757, 1766, 1787, 1813, augusztus 31. Eszterházy Károly: patakszabályozás, kőgát „Posuerunt” (1971) – „Posuerunt me custodem… = Őrzőnek állítottak engem…” Egerben 18 emléktábla őrzi emlékét az árvíz útjának és az akkori vízállásnak
Gazdag élővilág Akár kézihálóval is sikerülhet halat fogni
Szerencsével kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök is megfigyelhetők a patak mellett sétálva
Változatos gerinctelen állatvilág