A barlangok típusai 9.C

1. Szingenetikus barlangok A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben jöttek létre. A leggyakoribb szingenetikus barlangtípusok a következők: Lávacsatorna Mésztufabarlangok Korallbarlangok Aggteleki - karszt

Lávacsatorna Málna-barlang, Etna Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, így ha újra megindul benne a láva, akár több km hosszú "cső" is kialakulhat. Málna-barlang, Etna

Mésztufabarlangok Anna-barlang, Miskolc A mésszel telített vizű karsztpatakok vízeséseinek lábánál a lezuhanó és szétszóródó, porladó vízből, a víztükörtől bizonyos távolságra lassanként mésztufa-dombok, -gátak épülnek, amelyek idővel a tulajdonképpeni vízfolyást és vízesést körülölelik, sőt később be is boltozhatják. Magyarországon több ilyen keletkezésű mésztufabarlang a Pécshez közeli Tettyei mésztufa-barlang, lillafüredi Anna-barlang, tatai Feszty-barlang, valamint a világ egyetlen olyan mésztufabarlangja, mely egy világváros történelmi központja alatt húzódik: a Budai Várbarlang. Ez utóbbinak teljes hossza meghaladja a 4 km-t, több szintes rendszere az egész Várnegyedet behálózza. Anna-barlang, Miskolc

Korallbarlangok A tengerfenéken élő, mész-szirteket építő koralltelepek állatkái, ágas-bogas lakhelyeiket készítve, gyakran üregeket zárnak körül, s így formálják e kétségtelenül érdekes, de ritkán szárazra kerülő kisebb barlangüregeket. Tenerife, Spanyolország

2. Posztgenetikus barlangok Ezeket posztgenetikus vagy epigenetikus üregeknek nevezzük. A legfontosabb másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok a következők: a Föld kérgében végbemenő mechanikai feszültségkiegyenlítődések okozta, ún. tektonikus mozgások, a víz oldó (korróziós) hatása, ezt a folyamatot nevezzük karsztosodásnak a víz erőművi koptató (eróziós) hatása alárendeltebb fontossággal a szél munkája. A leggyakoribb posztgenetikus barlangtípusok a következők: Kőzethasadék-barlangok Korróziós barlangok Víznyelőbarlangok Abráziós barlangok Gleccserbarlangok Jeges barlangok Deflációs barlangok Jégbarlang Izlandon

Kőzethasadék barlangok Más néven szerkezeti barlangok: a Föld szilárd kérgét formáló, ún. hegyképző vagy tektonikus erők hozzák létre őket. E hasadékok néha több méter szélesek, több száz méter hosszúak és mélyek lehetnek, s egymást sokszor rácsos alaprajzú szövevényes keresztezésekkel harántolva át, igen bonyolult, labirintusszerű hasadékbarlang-rendszereket képezhetnek. Mammoth-barlang, USA

Korróziós barlangok Ide soroljuk a hévizes barlangokat és azokat a karsztos barlangokat, amiket a víz oldó hatása alakított ki. Ilyen üregek általában a mészkőben alakulnak ki, de ritkán kifejlődhetnek más kőzetben is (például dolomitban). Kősóban és gipszben igen hosszú járatrendszerek alakulhatnak így ki.

Víznyelőbarlangok Öregköves-víznyelő, Bakony Általában függőleges kiterjedésű aknabarlangok, másik nevük a zsombolyok. Ezeknek a bejárata általában egy töbörből nyílik. A Föld mélyéről feltörő hévizek rendszerint igen sok oldott kémiai anyagot tartalmaznak, a bennük gyakori szénsav, és a gyakran előforduló kénsav nagyon erőteljesen képes a hasadékokat üregekké tágítani. Ha találkozik egymással a felülről befolyó karsztvíz és az alulról feltörő hévíz, az ún. keveredési korrózió jelensége figyelhető meg, ami tovább segíti a barlang keletkezését. Öregköves-víznyelő, Bakony

Abráziós barlangok Nagy-Britannia partvidéke Ezeket a barlangokat a tengervíz hullámmozgásának ereje és a hullámzó víz által mozgatott partszegélyi kőzettörmelék eróziós koptatómunkája hozta létre. Nagy-Britannia partvidéke

Gleccserbarlangok A gleccserek és a jéghegyek belsejében összegyűlő olvadékvizek gyakran szerteágazó és nagyméretű barlanghálózatokat képesek a jégtömbben kioldani. Ha a jégtömeg belsejében mozgó olvadékvizek elérik a jégtömb talpát, a jég alatti kőzet apró törmelékszemcséit is magukkal sodorhatják a vízfolyások. Az ilyen folyók mederágyukat ezután már csiszolómunkával bővítik tovább, így a barlangképződés üteme jelentősen felgyorsul, de most már az üreg formálásában a fő szerepet nem a korróziós oldás, hanem a víz hordalékmozgásának mechanikai koptatóhatása, az erózió jelenti.

Jeges barlangok Telkibányai-jegesbarlang Jégbarlangoknak azokat a barlangokat nevezzük, amelyeknek hőmérséklete 0 °C alatti, így a barlangban tartósan megmarad a jég. Ennek oka rendszerint az, hogy a bejárat körzetének évi középhőmérséklete fagypont alatti. Lehet ez egy magashegyi barlang (például Eisriesenwelt – Ausztria), vagy egy északra nyíló völgy zsákszerű meredek barlangbejárata, ahova télen a hideg levegő könnyen befolyik, és nyáron huzat hiányában bentreked (például Dobsinai-jégbarlang, Szilicei-jégbarlang – Szlovákia, Telkibányai-jegesbarlang). Telkibányai-jegesbarlang

Deflációs barlangok Málta Ide soroljuk a szél által kifújt, általában sivatagokban, puhább kőzetekben keletkező üregeket. Málta