A gazdasági élet problémái

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
Advertisements

A keynesiánus makromodell
Makroökonómia gyakorlat
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Közgazdasági elméletek története
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Csortos Orsolya, Kádár András
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Az infláció és az inflációs folyamatok
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
Új klasszikus makroökonómia
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Egyensúly és stabilizációs politika
Makroökonómia Aggregált kínálat.
Makroökonómia Feladatmegoldás.
A makrgazdasági munkakínálat:
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
Munkanélküliség.
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Részmunkaidő és egyéb „atipikus” formák
Elmélettörténet Monetarizmus.
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
A keynesiánus munkapiac
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
A neoklasszikus modell összefoglalása
Várakozások munkanélküliség és gazdaságpolitika
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai II. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre .
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
A munkaerőpiac áttekintése
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

A gazdasági élet problémái I. Munkanélküliség

Mukanélküliség Munkanélküliség: ha a nemzetgazdaságban aktív lakosság > foglalkoztatottak Önkéntes vagy kényszerű A modellekben eltér Neoklasszikus: alapvetően önkéntes (súrlódásos) Keynesiánus: alapvetően kényszerű (konjunkturális strukturális)

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben A túl magas reálbérszinttel magyarázzák. Ha a reálbér egyensúlyi szinten van, akkor a munkakínálat megegyezik a munkakereslettel, egyensúlyban van a piac. Ha a reálbér nő, akkor a munkakereslet kisebb, mint a munkakínálat = munkanélküliség De az egyensúlytalanság az árszínvonal alkalmazkodása révén megszűnne! Ha a piacok tökéletesek, hogyan jöhet létre tartós munkanélküliség? + Ellentmond a tényeknek!

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben Külső okok Ez azért maradhat fent tartósan, mert az árak merevek. Miért merevek? A neoklasszikus modell csak az önkéntes munkanélküliekre tudnak magyarázatot adni (1-2). A kényszerű munkanélküliséget csak a gazdaságon kívüli okokra tudják visszavezetni (3-4). Különböző magyarázatok:

Különböző magyarázatok Keresési modell: a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő információval, hosszabb ideig ragaszkodnak a magasabb bérhez. Implicit szerződések: a munkavállalók az alacsonyabb, de biztosabb munkahelyeket részesítik előnyben, konjunktúra idején viszont ragaszkodnak a magasabb bérekhez. Hatékony bérek modellje: a munkáltató nem tudja teljes mértékben ellenőrizni az alkalmazottait, ezért a tényleges kiemelkedő munkát kiemelkedő bérezéssel jutalmazza. A szakszervezetek: vannak olyan rétegek, amelyek a választásoknál nagyobb szerepet játszik, ezért a vezetőségnek jobban kell képviselniük ezen rétegeknek az érdekeit (bennfentesek kívülállók).

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben A klasszikus munkanélküliség: munkapiaci túlkínálatot és árupiaci túlkeresletet jelent. Általános egyensúlyi modell (Malinvaud) Ha bér valamiért emelkedik és rögzül = munkapiaci túlkínálat. A foglalkoztatást a kereslet határozza meg, ami az egyensúlyinál alacsonyabb foglalkoztatást = kisebb árupiaci kínálat = árupiaci túlkereslet Előbb utóbb megszűnik magától.

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben P (W/P)1 (W/P)e AS0 AS1 Kínálat visszaesik Valamiért a Reálbér nő Y W/P Foglalkoztatás csökken NS Y(K0,L) ND N

Mukanélküliség a keynesiánus modellben Az árupiaci kereslet elégtelensége az ok Ha adott P mellett az összkereslet kisebb, mint a teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, akkor a termelés ehhez a kereslethez igazodik, ami munkanélküliséget eredményez Gazdaságpolitika kezelheti

Mukanélküliség a keynesiánus modellben Kezdetben: Adott P*, ekkor árupiaci kereslet: Y0 Ez adott technológia mellett N0 munkával elégíthető ki Ekkor a munkanélküliség: NS-N0 Változatlan P mellett, ha nő az árupiaci kereslet (Y1-re), akkor a munkanélküliség: NS-N1 Gazdaságpolitika! P P* AD’ AD Y N N ND N(Y) NS NS N1 N0 P0 P1 Y0 Y1 Y

Munkanélküliség Árupiaci kereslet növelésének módjai: Költségvetési politika (G, TR, T) Monetáris politika (forgalomban lévő pénzmennyiség növelése)

Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel G nő → AD jobbra tolódik → vállalati szektorban ND nő → kínálat nő A munkahelyteremtő program ára: Felborul a pénzpiaci egyensúly Kamatláb nő kiszorítás Az árszínvonal növekszik

Munkanélküliség csökkentése állami megrendeléssel LM IS IS’ Y P AD’ P0 AD P Y N ND N N(Y) NS N1N0 P0 P1 P’ P Y0 Y1 Y

Munkanélküliség csökkentése monetáris expanzióval LM LM’ Y nő, P nő, viszont i csökken IS Y P AD’ P0 AD P Y N ND N N(Y) NS N1N0 P Y0 Y1 P0 P1 P’ Y

Megszüntethető? A munkanélküliséget elméletileg teljesen meg is lehet szüntetni a fenti módszerekkel De két korlátozó feltétel: a bizonytalan várakozásokat: fiskális és monetáris politika korlátai a minimálbérek magas szintjét. Utóbbinál: ha a minimális reálbér magasabb a teljes foglalkoztatást jelentő egyensúlyi reálbérnél (P’-nél: az ehhez tartozó reálbér már magasabb a minimálbérnél). Túlkínálat van, és kényszerű munkanélküliség

Láttuk,hogy a kereslet növelésének hatásra Y növekedésével N is nő Így a munkanélküliség csökken, amíg el nem érjük a „teljes foglalkoztatást”, illetve potenciális jövedelmet. Mekkora a munkanélküliség a potenciális jövedelemnél? Ha ez előtt vagyunk mi a kapcsolat a munkanélküliség változása és a jövedelem változása között (rugalmasság)?

Okun-törvény Statisztikailag vizsgálta az USA-ra A potenciális jövedelemnél 4% a munkanélküliség A munkanélküliség jövedelemrugalmassága 3,2 = A jövedelemnek 3,2%-kal kell növekednie, hogy a munkanélküliség 1%-kal csökkenjen. Képletben: Koronként és országonként változó!