A kollektív alku története és jelentősége Svájcban Andreas Rieger Co-Präsident der Gewerkschaft Unia

2 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz 1. A kollektív alku fejlődése Az első „úttörő” KSZ: A „Manchester kapitalizmusból” alakult ki a XIX. Század második felében a „munkáskérdés”:  Szakszervezetek megalakulása, az első munkaharcok.  A munkavédelem első állami szabályozása, munkatörvényeken keresztül. Ezzel Svájc európai úttörő!  Az első világháborút megelőzően csak kevés számú, helyi KSZ. 3-5% közötti KSZ lefedettség.  Az első világháború után az első országos KSZ a nyomdaiparban és a bankszektorban; regionális KSZ a kézműiparban. Kb. 8% KSZ lefedettség 1929-ben.

3 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz A kollektív alku feltörése: 1937/38: három iránymutató országos megállapodás a munkáltatói és szakszervezetek között:  Országos keret megállapodás az építőiparban (Bauhauptgewerbe),  Keret megállapodás az óraiparban.  Békeszerződés a gépiparban. Ezzel mintegy 25%-os KSZ lefedettség 1939-re 1944/47: a legnagyobb sztrájkhullám 1918 óta, ezúttal a KSZ kérdés miatt:  KSZ megállapodás a Basler Chemie-ben,  A kézműipari keret megállapodás kiterjesztése,  KSZ az élelmiszer és textiliparban. Ezzel mintegy 50%-os KSZ lefedettség 1951-re

4 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz KSZ lefedettség Svájcban

5 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz Kollektív alku a konjunktúra időszakában: A háborút követő erős konjunktúra időszakában a kollektív szerződések tartalmasabbá váltak:  Szabadság és szabadságnapok,  Táppénz és védelembetegség és baleset esetén,  Minimálbér a képzettség, tapasztalat és beosztás alapján  13. havi bér  Szakmai továbbképzés, stb. Az 1980-as évektől követelések „új” KSZ tartalomért:  Rövidebb munkaidő (40 órás munkahét)  Együttdöntés és cselekvés,  Egészségvédelem és munkaszervezés (Arbeitsgestaltung),  Szülési szabadság és nemek között egyenlőség a bérezésben, etc. KSZ lefedettség 50% körül marad

6 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz Kollektív alku, mint kifutó modell? A kilencvenes évek válsága során a kollektív alku ellenszékben van:  A Munkáltatói Szövetség elnöke, G. Richterich: „Kollektív szerződés, mint a kifutó modell“  Munkáltatók kiszállása az egyes KSZ-ekből  Követelések, a minimálbérek és a munkaidő flexibilizálására A szakszervezeteknek visszalépéseket kellett elszenvedniük:  Basler Chemie, bankok és a nyomdaipar – a bértárgyalásokat a vállalati szintre helyezik.  Az automatikus indexálás (áremelkedés követés) eltörlése  Egyre inkább egyéni, semmint általános béremelések A jó KSZ lefedettséggel bíró másodlagos szektorok fontosságának csökkenése.

7 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz Szakszervezeti ellenoffenzíva 1998-től: A „Ne legyen bér Frank alatt” kampány (1998-tól) a kollektív szerződésben rögzített minimálbéreknek újra nagyobb fontosságot ad. Egyetértés a személyek szabad mozgásáról szóló EU – Svájc megállapodással, de csak kiegészítő intézkedésekkel:  A munkaszerződések és a kollektív szerződések az ideiglenesen foglalkoztatottakra is vonatkoznak (AVE-GAV)  Törvény a kiküldetésről  Tripartit testület az ágazati normák felügyeletére  Normál munkaszerződések, a minimálbérrel, mint utolsó védelemmel a háttérben Új kollektív szerződések a magánosított területekre (Posta, vasút, kórházak, stb.) Sztrájkok növekvő számban A kollektív alkuval lefedettek száma újra nő: „KSZ reneszánsz”

8 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz A legfontosabb kollektív szerződések 1996-ban és 2006-ban: Ágazat / üzemalkalmazott 1996 alkalmazott 2006 Minimálbér szabályozás AVE Vendéglátás160'000 (1995) 206'000Igen JAJA Gépipar140'00110'000Nem NeinNein Építőipar110’00080’000JA Bankok80’000 JANein Migroskb. 45'00065'000 inkl. Globus & Teilzeit JANein Posta045’000JANein Coopkb.30'00040'000 inkl. Teilzeit JANein Óraipar27’000 JANein SBB (állami vasút)032‘000JANein Reinigung Dt.-CH (tisztítóipar) kb. 10‘00035‘000JA

9 Entwicklung und Bedeutung des GAV in der Schweiz Országos keret megállapodás példája: építőipar Építőipari keretmegállapodásTörvényi szabályozás Garantált minimálbér zw. 4‘330 – 6‘219 Frank/ hónap Nincs minimálbér 5-6 hét szabadság4 (- 5) hét szabadság 9 fizetett munkaszüneti nap1 fizetett munkaszüneti nap Garantált 13. havi bér az első munkanaptól Nincs 13. havi bér Táppénz 720 napigMaximum 180 nap táppénz betegség esetén Felmondás elleni védelem betegség esetén 720 napig Maximum védelem felmondás ellen 180 nap 40,5 óra / hét50 óra / hét Korai nyugdíjazás 60 éves kortólNyugdíjkorhatár 65 év