Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Készítette: Kovács Október Budapest, 2012. február.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Nat és a kerettantervek
Advertisements

A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban
Aktualitások a szakképzésben
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő közreműködésével a Nemzeti.
TÁMOP Nagyrendezvény. Az ifjúságsegít ő esetmenedzser létrejötte – case Manager.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
LKG–HEFOP Szakmai Nap, / Kompetensek leszünk!? Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium
„XXI. S ZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS KOORDINÁCIÓ ) II. SZAKASZ ” TÁMOP / Bánkuti Zsuzsa (OFI) és Lukács Judit (OFI)
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Osztályfőnöki helyi tanterv
2013/2014-es tanév változásai az új NAT és kerettanterv tükrében
Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
Arany János Általános Iskola Kisújszállás, Kálvin u. 3.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Beiskolázási tájékoztató december
Magyar Pedagógiai Társaság Szomatikus-nevelési Szakosztály
A Nemzeti alaptanterv változásai
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Tantervtípusok; NAT-ok
Informatika tanítása ea.
Kompetencia alapú oktatás bevezetése az alsó tagozaton
Innováció Kecskéd közoktatási intézményeiben
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Változások – kompetenciafejlesztés az óvodai nevelésben
A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban
A gyakorlatvezető mentor
. Vass Vilmos igazgató Programfejlesztési Központ Oktatási programcsomag - kulcskompetenciák „A tudásalapú információs társadalomért” Fővárosi Pedagógiai.
NAT 2007 kompetenciák.
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
A kerettantervek implementációja
2012. szeptember 6. Zalaegerszeg
Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek
A kerettantervek fejlesztése
A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere
A NAT és a kerettantervek
Dr. Kaposi József május. Az előadás vázlata A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT kiegészített bevezetője Új kiemelt fejlesztési feladatok Hangsúlyos.
TÁMOP /08/1 vizsgaanyag Támogatható tevékenységek: A kompetencia alapú oktatás implementációja A hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. – A kompetencia.
Közismeret Osztályfőnöki Kommunikáció-magyar ( KO-MA) Matematika Idegen nyelv Természetismeret Társadalomismeret.
Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VENDÉGEINKET  A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Készítette: Szabó Márta Szolnok február 15.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A kerettantervek és implementációjuk szakmai támogatása Bánkuti Zsuzsa.
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban
Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek
Gazdasági és pénzügyi ismeretek a köznevelés rendszerében
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tehetségfejlesztést segítő tevékenysége a gyakorlati programokban Debrecen, szept Dr. Polonkai Mária a.
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Reményi Zoltán Budapest
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
A társadalomismereti tartalmak tanításának lehetséges gyakorlata…
Okosdoboz.hu digitális taneszköz
A virtuális víz nyomában. A témaválasztás indoklása: A környezetért érzett felelősség Ökoetika Vízkészlet végessége környezeti, társadalmi és szellemi.
A magyar nyelv és irodalom Készítette: Raátz Judit és Sályiné Pásztor Judit Szolnok–Budapest és 16.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet FENNTARTHATÓSÁG A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Ökoiskola címátadó
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Tanulási karrierutak a Váci Szakképzési Centrumban.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerepe/feladata a médiaoktatás területén.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
Barcsák Marianna - KPSZTI
ANDRÁSSY GYULA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
VÁCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
Tanító szak, nappali- és levelező tagozat
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Készítette: Kovács Október Budapest, február

NAT Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat A bizottság tagjai:  Kovács Október (elnök)  Petrovics Nándor (elnök)  Csébi József Miklósné  Csiky Zoltánné  Juhászné Víg Éva  Varga Attila

NAT 2012 Ajánlás a NAT műveltségi területek százalékos arányaira

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat Mely tantárgyak keretében?  Életvitel/technika, életvitel és technika stb.  Osztályfőnöki óra  Szinte mindegyik tantárgy keretében!  Nem tantárgyi keretben (projektmunkák, témanapok, tanulmányi kirándulások, erdei iskola, egyéb iskolán kívüli foglalkozások stb.)

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat  Változott a műveltségterület neve! (Korábbi név: Életvitel és gyakorlati ismeretek)  Oka: Nem ismeretek átadása a fő cél, hanem –tudásunknak a hétköznapi életben való alkalmazása –a gyakorlatban való jártasság megszerzése

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat Új elemek (1):  konkrét problémahelyzetek, életszerű megoldások, eljárások  komplexitás  munkaerkölcs, pénzkereső munkára való felkészítés  önkéntes munka  teljes körű (testi, lelki, szellemi) egészségfejlesztés  családi életre nevelés  közösségi élet, közéletiség

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat Új elemek (2):  társas kapcsolatok fejlesztése, konfliktuskezelés  tapasztalati tanulás, interaktív technikák  alkalmazkodás az életpálya során változó feltételekhez  kert, háztáji, hobbiállatok, dísznövények témákkal bővült a háztartáskultúra  pénzügyi ismeretek  egészségügyi ellátórendszer igénybevétele  otthoni betegápolás  bűnmegelőzéssel bővült a biztonságkultúra

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat Új elemek (3):  szociokultúra: család, női és férfi szerepek, közösség, a társas viselkedés szabályai, erkölcs, hagyomány, közélet, közérdek, hazaszeretet, személyes kapcsolatok  életpálya-alakítás: családalapítás és gyermeknevelés, mint az életpálya része, a tanulás szerepe a sikerben  közműveltségi tartalmak listája

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat Nagyobb hangsúlyt kap:  fejlődés  felelősség (felelős döntések, felelősségteljes munkavégzés, felelősséggel élni)  döntésképesség  önismeret  rendszerszemlélet (pl. termesztési rendszerek, termelési rendszerek, a mesterséges és a természetes környezet kapcsolatrendszere)  problémakezelő képesség, kreativitás  környezettudatosság

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat A változások okai (1):  részben megváltoztak a kulcskompetenciák is  bizonyos változtatásokra megbízást kaptunk (pl. tartalomlista készítése, teljes körű egészségfejlesztés megjelenése)  egyes szempontokat, kompetenciákat a mai társadalom fontosabbnak tart (pl. konfliktuskezelés, problémakezelő képesség, kreativitás, környezettudatosság)  korszerűbb szemléletmód (pl. rendszerszemlélet, tapasztalati tanulás, interaktivitás)

NAT 2012 Életvitel és gyakorlat A változások okai (2):  a jelen társadalmi problémák miatt fontos kompetenciák hangsúlyozása (pl. felelősség, családi életre nevelés, gyermekvállalás és –nevelés, egészségügyi ellátórendszer igénybevétele, munkaerkölcs, pénzkereső munkára való felkészülés, pénzügyi ismeretek, közösségi élet, közéletiség, önkéntes munka, bűnmegelőzés, erkölcs, hazaszeretet)  egyes témákat hiányoltunk a NAT 2007-ből, és szükségesnek láttuk beemelni (pl. kert, háztáji, hobbiállatok, dísznövények)

NAT 2012 A változások okai  a NAT küldetésének, feladatának újradefiniálása, a nevelés és a közös értékek hangsúlyozása  a kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok újrafogalmazása, kiegészítése, figyelemmel a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire  a tíz műveltségi terület kiegészítése közműveltségi tartalmakkal három képzési szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; évfolyam)  a kerettanterv feladatának rögzítése

A kerettantervi koncepció  Alapgondolata: külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára.  Kerettantervi csomagok tartalma: –általános bevezetők: célok, feladatok; –tantárgy kerettantervek.  Az iskolák feladata/lehetősége: –a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer meghatározása; –a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve elkészítése.

Tervezett kerettantervi mappák  1-4. évfolyam  5-8. évfolyam  8 osztályos gimnázium  6 osztályos gimnázium  4 osztályos gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola (közismereti és szakképzési program)  Nemzetiségi iskolák  Két tanítási nyelvű iskolák  Speciális nevelési igényű tantervek

A kerettantervek tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének- zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db –Általános iskola: 40 db 1-4. évfolyam: 31 db 5-8. évfolyam: 39 db –8 osztályos gimnázium: - –6 osztályos gimnázium: 1 db –4 osztályos gimnázium: 19 db –Szakközépiskola: 2 db –Szakiskola: 12 db –Nemzetiségi: - –Két tanítási nyelvű: 2 db –SNI: 6 db –Felnőttoktatás: 1 db

Kerettantervek db kerettantervi szakmai koncepció az alábbi szerkezetben: Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása; Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatinak bemutatása; A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása; A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen: a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai; a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei és gyakorlata; a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata; a szükséges pedagógus-továbbképzések.

Tartalmi fejlesztés összegzése  A fejlesztési feladatok – nevelési célok, valamint az új ismeretkörök, tartalmak kereszttantervi „szálként” hassák a pedagógia tartalmakat;  a fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg;  a kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal;  hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).

Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Köszönöm a figyelmet.