Szabadrezgés, kényszerrezgés, csatolt rezgés
Szabadrezgés Ha egy rezgésre képes rendszert csak egyetlen lökésszerű erőhatással hozunk mozgásba, és utána magára hagyjuk, akkor az szabad rezgést végez. A szabad rezgés legtöbbször csillapított rezgés. Így mozog például az egyensúlyi helyzetéből kitérített, majd magára hagyott fonálinga vagy a rugón rezgő test is. A sajátrezgésszám csak a rezgő rendszer saját tulajdonságaitól függ. Minden rezgés csillapodik: Az energia szétszóródik Szinkronizált energiapótlás önvezérléssel Csillapítatlan rezgés
Kényszerrezgés Amikor a rezgő rendszer egy külső gerjesztő hatásnak megfelelően kénytelen rezegni, kényszerrezgésről beszélünk.
Csatolt rezgés Az olyan jelenséget, amelyeknél két rezgő rendszer kölcsönösen befolyásolja egymás rezgését, csatolt rezgésnek nevezzük. Pl.: egymáshoz csatolt ingák Az egyenlő hosszú ingák felváltva „elszívják” egymástól az energiát