Dr. Sinkó Eszter Mekkora a mozgástér? A továbblépés lehetőségei szeptember 2.

Kérdések és szakértői válaszok  Van-e egyáltalán mozgástér az egészségügyben? Lehetséges válaszok: Nincs tényleges mozgástér Jelentős mozgástér van a központi költségvetési források igénylésétől eltekintve  Van-e látható kormányzati preferencia az egészségügyben? Lehetséges válaszok: Nincs, illetve csak annyi, hogy senki ne várja a központi források bővülését Van, de az egyelőre nem publikus Van, és az a magánforrások bevonása felé kacsingat

Kiinduló állapot – 2014 nyara DimenziókAz elmúlt négy év történései után… 1.)TulajdonviszonyokÁllami tulajdonban a kórházak és a szakrendelők döntő többsége 2.)Irányítási rendszerEMMI Államtitkárság, alatta GYEMSZI, és a TIG- ek; ÁNTSZ-OTH; Kormányhivatalok 3.)ForrásteremtésPlusz adók bevezetése (pl. NETA), amelyek központi adóbevételeket váltanak ki 4.)Finanszírozási technikaMinimális korrekciók a TVK-ban, minőségi mutatók az alapellátásban 5.)Betegek helyzete; egészségi állapotra ható tényezők OBDK hatósági láb nélkül; Nemdohányzók védelméről szóló tv; TEK-ek kijelölése miatti turbulencia 6.)Egészségügyi személyzet; kórházak helyzete Kétszeri béremelés, 62 évesek munkavállalása; kapacitás átszabás; vezetők hatáskörének csökkentése; minimumfeltételek könnyítése 7.)Társadalmi kontrollElvesztett a tulajdonváltással

OEP kasszák változása reálértéken* (2010=100%)

A hatósági bizonyítványt kikérő orvosok száma (forrás: EEKH)

Továbbvitelre érdemes korábbi beavakozások  Népegészségügyi “termékvonal” kiterjesztése, közösségi egészségfejlesztések,  Közös közbeszerzések (GYEMSZI próbálkozásaiból tanulni lehet)  E-Egészségügyi (eHealth) fejlesztések, amelyek közül vannak olyanok, amelyek lakosságnak szóló portálok lesznek  OBDK megerősítése – monolit rendszerben a betegjogok képviseletét meg kell erősíteni  Új források bevonása (2013-as béremelés, NETA, TÁMOP pályázatok forrásainak felhasználása)

Beavatkozási pontok/kényszerek Dimenziók 1.)TulajdonviszonyokLátszólag nincs beavatkozási kényszer, valójában kórháztörvényre óriási szükség van 2.)Irányítási rendszerGYEMSZI így nem maradhat fenn, és az is biztos, hogy nem szerencsés, ha a kormányhivatalokhoz kerülnek a kórházak. 3.)ForrásteremtésVan beavatkozási kényszer, kérdés, az új államtitkár tud-e jobban érvelni, mint a korábbi. E mellett a magánfinanszírozás erőteljesebb becsatornázása várható. 4.)Finanszírozási technikaVáltozásra van szükség (külön dián) 5.)Betegek helyzete; egészségi állapotra ható tényezők Betegbeutalási rend átírása, a betegszerepek felülvizsgálata, újraértelmezése szükséges 6.)Egészségügyi személyzet; kórházak helyzete Újabb központi béremelés egyelőre nincs kilátásban. Kórházak helyzete a vezetői autonómia tekintetében vélhetően kedvezőbben alakul. 7.)Társadalmi kontrollNem várható elmozdulás ezen a téren

Finanszírozási technika felülírása  Nem változtattunk a finanszírozási technikákon az utolsó évtizedekben, pedig mindhárom ellátási szinten módosítani kell, azaz a háziorvosi ellátásban, a járóbeteg szakellátásban és a kórházi aktív ellátásban is  A változtatás okai: 1)A szolgáltatók ösztönzése szempontjából kedvezőtlen jelenségek érzékelhetők – valamiért azon sem változtattunk, ami evidens volt régóta 2)Az eredmény alapú finanszírozás próbálkozásai kecsegtetőnek tűnnek 3)Személyre szabott medicina új megoldásokat kíván

Szervezeti változások a járóbeteg ellátásban  Háziorvosok szóló praxisokban dolgoznak idehaza, de a világ nem ebbe az irányba mozog (persze csak önkéntesség és ösztönzők alapján lehet majd ezen változtatni)  A ma még önálló járóbeteg szakellátóknak sem célszerű jelenlegi formájukban fennmaradni, úgy tűnik, integrált egységekbe kell vonni őket a háziorvosi társulásokkal: Közösségi Egészségszervezési Központokat érdemes kialakítani (tesztelés fázisa alatt áll az elképzelés)

Köz és magán együttélése  Az Uzsoki kórház új szolgáltatásai felkorbácsolták az indulatokat  A kórházak többsége szívesen élne ezzel a lehetőséggel, jó néhány alkalmaz is hasonló szolgáltatásokat – GYEMSZI felmérést ígért nyárra  „A pénz-, és emberi erőforrás hiány kihívásaira az egészségügyi rendszer szereplői által adott válaszok következményeként az ellátórendszer napi működésének átalakulása regisztrálható: a szolidaritási elv eróziója figyelhető meg. Az ellátó­ rendszer elindult a kétszintűvé válás irányába.” (Forrás: M és EG Tagozat ülésének összefoglalója, július)

A továbblépés lehetőségei 1)Kórháztörvény megalkotása 2)Kórházi beutalási rend felülvizsgálata 3)OBDK hatósági lábának megalkotása 4)Finanszírozási technikák felülírása 5)Szervezeti átalakulások iniciálása 6)ÁNTSZ helyének, szerepének tisztázása 7)Köz és magán együttélése a szolgáltató rendszerben– a határok tisztázása 8)eHealth fejlesztések és mHealth alkalmazások elterjesztésének támogatása