10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 2. rész 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője Targoncavezető szakmairány 10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 2. rész

Főbb tartalmi elemei a következők: Általános ismertető 19. Mit tartalmaz a targoncák gépkönyve? Milyen követelmények vannak a gépkönyvekkel kapcsolatban? A gépkönyv tartalma A gépkönyvnek tartalmaznia kell az adott gépre vagy gépcsaládra vonatkozó legfontosabb biztonsági, kezelési és üzemeltetési tudnivalókat, műszaki adatokat.   Főbb tartalmi elemei a következők: Általános ismertető Rendeltetésszerű használat Engedélyezett alkalmazási feltételek Az üzemeltető kötelezettségei A rászerelt egységek és/vagy tartozékok felszerelése

A gép leírása Működésleírás Műszaki adatok Teljesítményadatok Méretek Tömeg Szállítás és első üzembe helyezés A gép feltöltése üzemanyaggal Kezelés A gép kezelésére vonatkozó biztonsági rendszabályok A kijelző- és kezelő elemek leírása Munkavégzés a targoncával

Zavarelhárítás Üzembiztonság és környezetvédelem A targonca karbantartására vonatkozó biztonsági előírások Szervizelés és átvizsgálás A targonca üzemen kívül helyezése

Hidraulikus rendszerek energiaellátása 20. Beszéljen a hidraulikus rendszer energiaellátó részéről! Mutassa be ezek rajzi jelölését. Hidraulikus rendszerek energiaellátása A hidraulikus berendezés teljesítményrésze felosztható: energiaellátó részre, energiavezérlő részre és végrehajtó részre. Az energiaellátó rész részterületei: az energiaátalakítás és a munkaközeg (munkafolyadék) előkészítése.

Az energiaátalakítás villamos energia átalakítása mechanikai energiává, majd hidraulikus energiává. Ennek eszközei:   • villamos motor, • belsőégésű motor, • tengelykapcsoló, • szivattyú, • nyomásjelző, • védőberendezés.

A munkaközeg előkészítés eszközei: • szűrő, • hűtő, • fűtő, • hőmérő, • nyomásmérő, • munkafolyadék, • tartály, • szintjelző.

Irányítókar Vezérlő jel

A feladatot ellátó elemek: útszelepek, áramlásirányító szelepek, 21. Beszéljen a hidraulikus rendszerben található irányító elemekről! Mutassa be ezek rajzi jelölését? A végrehajtórész által igényelt energiát a vezérlési feladatnak megfelelően az energiavezérlő rész biztosítja. A jelbevitelt a kezelő végzi egy kar, egy kapcsoló, egy pedál, stb. működtetésével. (ez az "Ember-GÉP" rendszer kapcsolódási pontja).   A feladatot ellátó elemek: útszelepek, áramlásirányító szelepek, nyomásirányító szelepek, zárószelepek.

Irányítókar Vezérlő jel

22. Beszéljen a hidraulikus rendszer végrehajtó elemeiről 22. Beszéljen a hidraulikus rendszer végrehajtó elemeiről! Mutassa be ezek rajzi jelölését! A hidraulikus berendezés végrehajtórésze az a terület, ahol egy gép vagy gyártóberendezés munkavégző mozgásai történnek. A munkafolyadék tartalmazza azt az energiát, amely létrehozza a mozgásokat vagy erőket (pl. emelés). Ennek eszközei: • munkahengerek, • motorok.

Irányítókar Vezérlő jel

Targoncák szerkezeti felépítése: Keret Vezetőállás és védőtető 23. Ismertesse a targoncák szerkezeti felépítését! Beszéljen a targonca teheremelő szerkezetéről! Értelmezze a targoncákon található terhelési diagramot! Beszéljen az ellensúlyról! Mi a szerepe és hol található a gépen? Targoncák szerkezeti felépítése: Keret Vezetőállás és védőtető Kormánymű, kerekek, fékek Motor és erőátvitel Elektromos rendszer Hidraulikus berendezés Emelőszerkezet Ellensúly

Targoncák szerkezeti felépítése

Terhelési diagram A terhelési diagram megmutatja, hogy a teher súlypontjának a villatőtől mért távolsága vízszintes tengely), valamint az emelési magasság (függőleges tengely) függvényében az adott targoncával mekkora teher emelhető meg. A korszerű targoncákon a könnyű használhatóság érdekében az úgynevezett táblázatos emelési diagramot alkalmazzák.

24. Hogyan történik a targoncák irányítása 24. Hogyan történik a targoncák irányítása? Beszéljen a különböző kormányzási módokról! Miért előnyös a hátsókerék kormányzás? Hogyan történik a kormánymű ellenőrzése? Értelmezze a kormány holtjáték fogalmát, ismertesse jellemző értékét! Gyalogkíséretű és vezetőállásos targoncák a kormányzás a kormánykarral történik az egyéb funkciók működtetése a kormánykarra szerelt vezérlő elemekkel történik Vezetőüléses targoncák a kormányzás a kormánykerékkel történik az egyéb funkciók működtetése a vezetőállásban elhelyezett karokkal, pedálokkal és gombokkal történik

A hátsókerék kormányzás előnyei jó manőverező képesség szűk helyen kis fordulási kör / helyben fordulás Kormány holtjáték fogalma A kormánynak az a viszonylag csekély elmozdulása, amikor a kormányzott kerekek még nem mozdulnak el. A kormány holtjáték mértéke az adott gép kialakításától függ, megengedett értékét az adott géphez rendszeresített gépkönyv tartalmazza (vannak holtjáték nélküli kormányberendezések is).

Kormány holtjáték ellenőrzése a targonca mellett állva megfogjuk a kormánykereket nyugalmi helyzetéből lassan elkezdjük egyik irányba fordítani mindaddig, míg a kormányzott kerék meg nem mozdul a nyugalmi helyzetből a kormányzott kerék megmozdulásáig megtett szögelfordulás (vagy a kormány kerületén mért elmozdulás) a holtjáték

25. Beszéljen a targoncák futóművének felépítéséről, részeiről 25. Beszéljen a targoncák futóművének felépítéséről, részeiről! Milyen szerkezeti egységeken keresztül visszük át a hajtást a kerekekre? Milyen kerekeket alkalmazhatunk ezeken a gépeken! A targoncák futóművének kialakítása többféle lehet, gépcsoporttól és feladattól függően. Gyalogkíséretű targoncák: a hajtott kerekek kormányzottak kisméretű kerekekkel szereltek jellemzőek a tömör abroncsok a kormányzás kormánykarral történik a kormányzás gyakran rásegítés nélküli futóművük rugózatlan

Vezetőállásos targoncák felépítésük és kormányzásuk hasonló a gyalogkíséretű targoncákéhoz a vezető a gépen állva irányít a kormánykar rövidebb, mint a gyalogkíséretű targoncákon Vezetőüléses targoncák kéttengelyes kivitelben készülnek kormányzásuk kormánykerékkel történik hidraulikus rendszeren keresztül az abroncsok lehetnek tömörek, légtömlősek vagy szuper elasztikus töltetűek speciális kivitelek (pl. terepjárók) is készülnek futóművük lehet rugózatlan vagy rugózott lehetnek összkerék hajtásúak is

Tömör targoncagumik szerkezete

A targonca hajtásláncának részei: Belsőégésű motorral hajtott targoncák: motor tengelykapcsoló + nyomatékváltó kardántengely differenciálmű féltengelyek Elektromos targoncák:

Targoncák motorjának nyomatéki görbéi Diesel-motor nyomatéki görbéje Egyenáramú villanymotor nyomatéki görbéje

A targoncákon alkalmazott fékek üzemi fék rögzítő fék vészfék 26. Milyen fékeket ismer? Beszéljen a munkagépeken található fékekről! Ismertesse a fékrendszer részeit, működési elvét! Miből adódhat a fékek helytelen működése, meghibásodása? A targoncákon alkalmazott fékek üzemi fék rögzítő fék vészfék Üzemi fék Általában hidraulikus fék, amely a haladó targonca megállítására szolgál. Pedállal működtetett szerkezet, amely a kerekeken lévő dobfékeket működteti. Rögzítő fék A targonca rögzítésére szolgál. általában képes a teljes terhelésű targoncát 15%-os lejtőn megtartani. Működtetése lehet mechanikus (fékkarral) vagy elektromos (fékkapcsolóval).

Vészfék A targonca megállítására szolgál az üzemi fék meghibásodása esetén. Ezt a funkciót többnyire a rögzítő fék látja el. A hidraulikus üzemi fékrendszer részei fékpedál főfékhenger fékfolyadék tartály fékcsövek kerékfék-szerkezetek

A kerékfék-szerkezet (dobfék) részei kerékdob (fékdob) csap fékpofák súrlódó betét rugó fék munkahenger fékvezeték

A hidraulikus üzemi fék ellenőrzése: A hidraulikus fékberendezés üzemképességét, a rendszer tömítettségét elindulás  előtt, a fékpedál benyomásával ellenőrizzük. A fékberendezés akkor megfelelő, ha a  fékpedál a teljes pedálút 1/3-ad részéig nyomható be, majd a fék felkeményedik. Ha  ettől eltérőt tapasztalunk, a fékberendezés működése nem kielégítő.   a fékpedál útja túl hosszú, ellenállása rúgózó, akkor levegő jutott a rendszerbe  (a levegő összenyomható).   a fékpedál csekély ellenállással ütközésig nyomható, akkor a fék tömítetlen.   a fékpedál útja túl hosszú, de ellenállása szilárd, felkeményedik a fék, akkor  nagy a hézag a fékpofák és a fékdob között.   a fék felkeményedik, majd fokozatosan puhul ill. beljebb nyomható a pedál,  akkor a fékfolyadék valahol szivárog.   Időközönként ellenőrizzük a tartályokban a fékfolyadék szintjét, ha szükséges  töltsünk utána az előírt minőségű fékfolyadékból.

Targoncák meghajtási módja: Belsőégésű motorral Benzinüzemű (elavult) 27. Beszéljen az elektromos targoncák meghajtási módjairól! Hasonlítsa össze az elektromos és a belsőégésű motorral hajtott targoncákat! Mondja el az elektromos targoncák töltésére vonatkozó tudnivalókat! Milyen veszélyekkel jár ez a tevékenység? Targoncák meghajtási módja: Belsőégésű motorral Benzinüzemű (elavult) Dieselüzemű Gázüzemű Elektromos motorral

A targonca hajtásláncának részei: Belsőégésű motorral hajtott targoncák: motor tengelykapcsoló + nyomatékváltó kardántengely differenciálmű féltengelyek Elektromos targoncák:

Targoncák motorjának nyomatéki görbéi Diesel-motor nyomatéki görbéje Egyenáramú villanymotor nyomatéki görbéje

Elektromos targoncák töltése akkumulátor egység cseréjével hálózatról történő töltéssel Töltés elektromos hálózatról a töltést kizárólag jó szellőzéssel ellátott helyiségben lehet végezni a hagyományos savas vagy lúgos akkumulátorok esetén a cellák záródugóit meg kell lazítani, hogy az esetlegesen keletkező gázok szabadon távozhassanak a töltés megkezdése előtt ellenőrizni kell az elektrolit szintjét, szükség esetén ioncserélt vízzel után kell tölteni a töltés során a targonca elektromos csatlakozóját a töltőhöz kell csatlakoztatni a töltés legfeljebb az akkumulátor kapacitása 10 %-ának megfelelő áramerősséggel történhet tartósan üzemen kívüli akkumulátorok esetén célszerű az un. csepptöltést alkalmazni, amely a napi kb. 1 % kapacitás veszteség pótlására elegendő az akkumulátorokkal történő foglalkozás során megfelelő védőfelszerelést kell viselni (saválló kesztyű, kötény, védőszemüveg)

kisebb méretű áru, amely darabonként mozgatható és berakodható 28. Mi a darabáru fogalma? Ismertesse a darabáruk tulajdonságait! Hogyan történik a darabáruk szállítása targoncák segítségével? A darabáru fogalma csomagtól a raklap méretig terjedő, megcímzett és egyedileg azonosítható kézbesítési egység kisebb méretű áru, amely darabonként mozgatható és berakodható A darabárura az egyedi mozgatás jellemző. Ide sorolandó az anyaggal megtöltött tartály, konténer, raklap, zsák, bála, hordó stb.

A darabáru szállítástechnikai jellemzői alak terjedelem felület szilárdság tömeg egyéb speciális tulajdonság (gyúlékonyság, egyéb veszély) Targoncával szállítható darabáruk Targoncával csaknem valamennyi darabáru féleség szállítható amelynek: tömege nem haladja meg a targonca teherbírását, biztonságos emelése (megfogása) és szállítása a targonca alapszerelékével, vagy megfelelő adapter alkalmazásával biztosítható

Darabáruk rakatképzése A rakatképzés a darabáruk tárolás során történő egymásra, illetve egymás mellé rakását jelenti. A rakatképzés elősegíti a helytakarékos tárolást. Amennyiben a darabáru nem hordó, láda vagy doboz, akkor alkalmazhatnak olyan eszközöket, amelyek a tárolás és szállítás során védik az árut, illetve elősegítik a rakatképzést. Ilyenek lehetnek a különböző tálcák, gyűjtőládák, rekeszek.

Darabáruk rakodása targoncával: emelővillával vagy egyéb adapterrel

Egységrakomány fogalma 29. Határozza meg az egységrakomány fogalmát! Milyen egységrakomány-képző eszközöket ismer? Hogyan történik ezen egységrakományok képzése? Milyen biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az áruk egységrakománnyá történő összeállítására? Egységrakomány fogalma Több azonos — esetleg eltérő — termékféleség (doboz, zsák stb.) meghatározott és szabványos méretek szerinti területen v. térfogatban való összefogása. Egységrakomány képzés Az RST (Rakodás-Szállítás-Tárolás) folyamatok tervezésének egyik legfontosabb kérdése az egységrakomány képzés. Egységrakomány-képzésről akkor beszélünk, ha az általában kisebb méretű árukat nagyobb rakodási, mozgatási, tárolási egységekké fogjuk össze valamilyen segédeszköz – az egységrakomány-képző eszköz (ERKE) - segítségével. Az egységrakomány-képzés célja, a rakodási, tárolási műveletek egyszerűsítése, számuk csökkentése.

Egységrakomány előnyei és hátrányai ERKE használatának előnyei: Csökkenteni a rakodási időt, Homogenizálja: a rakodó gépeket, a mozgatandó egységeket a tároló berendezéseket, Csökkenti a szükséges rakodó és szállító eszközök fajtaszámát, növeli a kihasználtságukat, Könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását, Egyszerűbbé teszi a rakományképzést, Biztosítja az áru védelmét, Élőmunkát takaríthat meg.

ERKE használatának hátrányai: Az ERKE-k beszerzése és karbantartása költségráfordítást igényel, Az ERKE-k csökkenthetik a szállítóeszközök kihasználását, Az üres ERKE-k szállítási láncát is meg kell szervezni. Az anyagmozgatás bármely területén alkalmazható, a leggyakoribb területek: Üzemrészen belüli anyagmozgatás, Üzemrészek közötti anyagmozgatás, Üzemi raktározás, Külső szállítás, Kereskedelmi raktározás, Disztribúciós (elosztási) rendszerek.

Több kapcsolódó anyagmozgató rendszer esetén, ha a nyersanyag, a félkész- illetve a késztermékek méret- és súlyviszonyai megengedik célszerű a szállítási láncban az azonos ERKE-k alkalmazása. ERKE alaptípusai: Homogén (azonos fajta és méret) Modulrendszer (azonos fajta, változó méret) Kevert (méret és fajta is változik)

A legfontosabb egységrakomány-képző eszközök Kialakítás szerint az ERKE lehet: Alapeszközként a sík rakodólap tekinthető 800×1200 mm-es méret szabványosított MSZ 9710-65. 800×1000 mm, 1000×1000 mm, 600×800 mm. Oszlopos rakodólap, Keretes rakodólap, Oldalfalas rakodólap (fa, fém, drótháló), Duplafedelű, Görgős, Légpárnás, Eldobható,

Rakodó kosár, Rakodó ládák, Konténerek Kis szállítótartály (1-3 m3) Közepes szállítótartály (3-10 m3) Nagy szállítótartály (>10 m3) A felsorolt főbb típusok többféle kivitelű, gyártmányú ERKE-t foglalnak magukba. A felhasználható szabványos ERKE-ket a gyártó, ill. kereskedelmi vállalatok katalógusokba foglalják.

Raklapok (EUR raklap) Méret: 1200 x 800 mm Teherbírás: 1000 kg   Raklap magasító / keret Méret. 1200 x 800 x 200 mm

Támasztókarok és keretek rakodólapokhoz: feltűzhető támasztókarok rácskeret-készlet merev, tömörfalu keret összecsukható tömörfalu keret huzalhálós keret

Kiskonténer (1-3m3) Közepes konténer (3-10m3) Nagykonténer (10 m3 –től)

Az ERKE-re legjellemzőbb paraméterek: Belméretek, Külméretek, Önsúly, Teherbírás, Halmazolhatóság, Beszerzési költség, Üzemeltetési költség. Az egységrakomány-képzés során alapvetően két feladatot kell megoldani: Az áruhoz ERKE-választás, Az árunak az ERKE-be való berakási módjának meghatározása.

Többfokozatú egységrakomány-képzés Az elmozdulás megakadályozására jelenleg az alábbi módszereket gyakran alkalmazzák: pántolás zsugorfóliázás nyújthatófóliázás (stretch fóliázás) súrlódást/tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata áru rétegek különleges anyaggal történő összeragasztása

Kötöző eszközök kiválasztása 30. Ismertesse a teherkötözésre vonatkozó szabályokat! Mely esetekben nem szabad a terhet megemelni? Mi a teendője, ha nem ismeri az emelendő teher tömegét? Kötöző eszközök kiválasztása A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos felerősítése, rögzítése és - amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett - az emelőgép kezelő irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint. A teherfelvevő eszköz lehet: lánc kötél acélsodrony kötél műanyag kötél vagy heveder

Az irányítónak / kötözőnekaz emelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel; olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot - beleértve a közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására.

A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy azokon van-e egyedi jel; a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e; alkalmas-e teher emelésére; nem sérült, nem deformálódott. A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötöző ágak egymással bezárt szöge a 120°-ot ne haladja meg.

Kötöző ágak által bezárt szög két ágon terhelve Ha a teherfelvevő eszköz (kötél, lánc, rudazat) terhelést viselő ágai meghaladják az egymástól mért 15°-os eltérést, akkor az ebből eredő teherbírás csökkenést a következők szerint kell figyelembe venni: Kötöző ágak által bezárt szög két ágon terhelve Teherbírás (%) 0°- 15° 100 15°- 45° 90 45°- 90° 70 90°-120° 50

Egyéb szabályok: A kötöző ágak számát csak addig és csak olyan módon szabad növelni, amíg az ágak ellenőrizhető módon együttesen vesznek részt a teher tartásában és egymást érintve nem keresztezik. A kötöző két- vagy háromágú kapcsot vagy sarut csak akkor alkalmazhat, ha a tárgy tömegközéppontja a tárgy felfüggesztési helyénél mélyebben helyezkedik el. Az emelőgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy annak tömegközéppontja a horog függőleges tengelyvonalába essék. A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad felerősíteni.

További fontos szempontok: Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába beírni.  

Tilos a munkagéppel megállni illetve bármilyen anyagot tárolni : közlekedési utakon, menekülő folyosókon, tűzoltó, mentő készülékek közelében és minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy akadályozza az esetleges mentési munkálatokat.

Ha a teheremelés közben elbillenhet, vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevő eszközt vagy rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem szorítja is. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni. A teherfelvevő eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher tömegközéppontja fölött legyen. A teher függesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépő megtöréstől megfelelő megoldással (pl. kötélvédő saru alkalmazásával) védeni kell.

Kötöző eszköz ellenőrzése A teherfelvevő eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gőz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hőhatás stb.). A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felső hőmérsékleti határok között szabad használni. A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos! Emelőláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni. Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhető, lazulás, kiakadás elleni biztosítással. Láncot törő, illetve ütésszerű igénybevételnek tilos kitenni!

Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni. Az összetekeredett láncokat használat előtt ki kell egyenesíteni. Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik egymást. Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, ha: egy láncszem 5%-os nyúlást szenved; a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke 10%-kal csökkent; a láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult; egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható; hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált.

Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevő eszközként használni, ha: átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent; az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagy vakrozsda); maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt szenvedett; 80 °C-nál nagyobb hőhatás érte; egy pászma elszakadt; az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja. Műanyag teherfelvevő kötelet és hevedert csak a gyártó használati utasításában meghatározott feltételek között és módon szabad használni.

Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép; amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik; amely nem tartja meg a saját tömegét; amely leerősített; amely lefagyott; amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották; amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak; amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak; amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását.

A tétel anyagát a 30. tétel tartalmazza! 31. Milyen kötöző és függesztő eszközöket ismer? Beszéljen ezen eszközökről, alkalmazási területeikről! Milyen ellenőrzési kötelezettségei vannak a kötöző és függesztő eszközök használata előtt? A tétel anyagát a 30. tétel tartalmazza!

Belsőégésű motorok csoportosítása Működési elv szerint: Ottó motor 32. Csoportosítsa a belsőégésű motorokat! Beszéljen az általános felépítésükről! Ismertesse a négyütemű Otto- és Diesel motorok működési elvét! Belsőégésű motorok csoportosítása Működési elv szerint: Ottó motor Diesel motor Ütemek száma szerint: Kétütemű Négyütemű Hengerek száma szerint: Egyhengeres Többhengeres

Hengerek elrendezése szerint: soros V elrendezésű boxer csillag

Hűtés módja szerint: Léghűtéses Folyadék hűtéses

Belsőégésű motorok jellemzői Folyékony üzemanyagot használnak fel (benzin, gázolaj, gáz) Kedvező a teljesítmény/tömeg arányuk Képesek szélsőséges időjárási viszonyok között üzemelni Üzemanyaggal gyorsan feltölthetők, illetve utántölthetők Viszonylag kevés karbantartást igényelnek (15 000 – 40 000 km közötti szerviz ciklus)

Belsőégésű motorok általános felépítése

Négyütemű Ottó-motor működése: szívás sűrítés terjeszkedés kipufogás

Négyütemű Diesel-motor működése

Üzemanyag-ellátó rendszerek 33. Ismertesse az Otto-motorok üzemanyag ellátó rendszerét! Beszéljen a levegő és az üzemanyag szűrésének szükségességéről és műszaki megoldásairól! Beszéljen a benzin optimális elégetésének feltételeiről! Üzemanyag-ellátó rendszerek A hagyományos Ottó-motorok esetében az üzemanyag ellátás karburátoron keresztül valósul meg. A korszerűbb motorok esetében már üzemanyag befecskendezést alkalmaznak.

Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszere (karburátoros)

Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszere (befecskendezéses)

A motorok megfelelő működésének biztosítása és az indokolatlan kopások megakadályozása érdekében meg kell akadályozni, hogy a motorba szennyeződések kerüljenek. Ennek érdekében mind az üzemanyagot, mond pedig a motor által beszívott levegőt szűrni kell. Üzemanyag szűrők: Levegő szűrők:

Az üzemanyag optimális elégetésének feltételei Az üzemanyag optimálisan akkor égethető el, ha az égéstérben a benzin – levegő keverék aránya megfelelő. Megkülönböztetünk elméleti és gyakorlati keverési arányt. Az elméleti keverési arány 1:14,8, azaz 1 kg benzin tökéletes elégetéséhez 14,8 kg levegő szükséges. A valóságos keverési arány ettől eltér, függ a motor: hőmérsékletétől fordulatszámától terhelésétől

Diesel motorok működése 34. B. Ismertesse a diesel motorok üzemanyag ellátó rendszerét! Beszéljen a fordulatszám-szabályzás szükségességéről ezen motorok esetében! Ismertesse a diesel motorok téli üzemeltetését! Diesel motorok működése A diesel motor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe az adagolószivattyú gázolajat fecskendez be, amely magas hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül meggyullad, elég. Keverékképzése az úgynevezett minőségszabályozás elvén működik, azaz a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a befecskendezett tüzelőanyag mennyisége változik. Ezzel szabályozható a fordulatszám. Ellentétben a benzinmotorral, amely az úgynevezett mennyiségszabályozás elvén működik, azaz ott viszonylag állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin – levegő keveréke.

Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere (hagyományos)

Téli üzemeltetés A Diesel-motorok téli hidegindítási problémáit az alábbiak okozhatják: paraffin kiválása a gázolajból > szűrők eltömődése víz a gázolajban > jégdugó kialakulása A problémák megoldása: adalékok hozzáadása a gázolajhoz előmelegítő rendszerek alkalmazása

Gázüzemű motorok üzemanyag ellátó rendszere 35. Beszéljen a gázüzemű targoncák üzemanyag ellátó rendszeréről! Milyen gázellátási módokat ismer? Ismertesse az indítás és leállítás folyamatát! Mondja el a palackcsere menetét! Milyen előírások vonatkoznak erre a műveletre? Gázüzemű motorok üzemanyag ellátó rendszere

A rendszer külső alkatrészei gázpalackos megoldásnál: Gázpalack a szeleppel Rögzítő keret Tömlő csatlakozóval

Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai A hajtógáz rendszer és tartály összes karbantartási és üzemfenntartási műveletét csak képesített és a hajtógáz rendszereken végzendő munkákra kiképzett szakszemélyzet végezheti el. Az üzemeltetőnek be kell tartania a cseppfolyós gáz használatára vonatkozó törvényi előírásokat, műszaki szabványokat és a baleset-megelőzési előírásokat. A napi használatba vétel előtt a vezető köteles ellenőrizni a hajtógáz rendszer összes hozzáférhető alkotórészének kifogástalan állapotát A targonca nem üzemeltethető a hajtógáz rendszer egyes alkotórészeinek sérülése, rozsdásodása és elhasználódása esetén. Gázüzemű targoncával tilos munkát végezni a talajszintnél mélyebben fekvő területen

Tűzveszély az üzemanyag töltés során Tilos az üzemanyagok és a hajtógáz kezelése során a tankolási terület közelében dohányozni, nyílt lángot vagy bármilyen más tűzforrást alkalmazni. A tankolási területet jól láthatóan meg kell jelölni Tilos a gyúlékony anyagok tárolása a tankolási területen. Mindig legyen elérhető kézi porral oltó készülék a tankolás környékén. A cseppfolyós gáz okozta tűz eloltására csak A, B és C típusú tüzek oltására alkalmas porral oltó készüléket szabad használni. A szivárgó hajtógázpalackot azonnal szabadba kell vinni és jól látható módon meg kell jelölni

Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai A hajtógáz rendszer és tartály összes karbantartási és üzemfenntartási műveletét csak képesített és a hajtógáz rendszereken végzendő munkákra kiképzett szakszemélyzet végezheti el. Az üzemeltetőnek be kell tartania a cseppfolyós gáz használatára vonatkozó törvényi előírásokat, műszaki szabványokat és a baleset-megelőzési előírásokat. A napi használatba vétel előtt a vezető köteles ellenőrizni a hajtógáz rendszer összes hozzáférhető alkotórészének kifogástalan állapotát A targonca nem üzemeltethető a hajtógáz rendszer egyes alkotórészeinek sérülése, rozsdásodása és elhasználódása esetén. Gázüzemű targoncával tilos munkát végezni a talajszintnél mélyebben fekvő területen

Gázüzemű targoncák indítása és szabályos leállítása Indítás: A hajtógázpalack szelepének lassú kinyitása Az indítókulcs behelyezése, majd I állásba fordítása (a műszerfalon valamennyi kontrollámpa röviden világít, majd elalszik, kivéve a motorolaj nyomás, a töltőáram, a rögzítő fék és a „0” menetállás visszajelzőt) Az indítókulcs II állásba fordítása, az önindító működtetése a motor beindulásáig, de maximum 15 s ideig (a motor beindulása után csak a rögzítő fék és a „0” menetállás visszajelző világíthat) A targoncát csak a vezetőülésen ülve szabad irányítani. A motort nem szabad üresjáratban felmelegíteni. Mérsékelt terheléssel és változó fordulatszámmal a motor gyorsan eléri üzemi hőmérsékletét. A motort csak akkor szabad teljesen megterhelni, ha elérte üzemi hőmérsékletét.

Leállítás: Rögzítő fék behúzása Az emelőállvány előre billentése, a villa leengedése Indítókulcs 0 állásba kapcsolása, majd kivétele Hajtógázpalack szelepének elzárása Leállítás palackcsere esetén: A motor leállását követően az indítókulcs 0 állásba kapcsolása Palack gyorscsatlakozó oldása Palack rögzítésének oldása Palackcsere Palack rögzítése Gyorscsatlakozó rögzítése Szelep nyitása és az esetleges szivárgás ellenőrzése (nem nyílt lánggal)

a kezelő utasításainak megfelelő menetirányt biztosítsa. 36. Beszéljen a targoncák irányváltóinak működéséről! Hová helyezhetik el az irányváltót? Milyen előnyökkel járnak a különféle elhelyezési módok? A targoncák rakodási és szállítási feladataikat gyakori irányváltások mellett végzik. A menetirány megváltoztatására az irányváltó szolgál. Ennek feladata, hogy a kezelő utasításainak megfelelő menetirányt biztosítsa. az irányváltás a szerkezeti elemek károsodása nélkül jöjjön létre. Ezért az irányváltókat a korszerű targoncákon úgy alakították ki, hogy a menetirány váltása nagyobb sebességű haladás esetén ne valósulhasson meg, az csak a gép álló helyzetében, illetve minimális sebességgel történő mozgása esetén működhessen.

Az irányváltó elhelyezésének leggyakoribb megoldásai: Előnyök Irányváltó kar a kormány oszlopon, baloldalon könnyű elérés bal kézzel a kormányt nem kell elengedni az irányváltás az emelést vezérlő karok működtetése közben is elvégezhető az irányváltás pedálkezelés nélkül elvégezhető Irányváltó kar a kormány oszlopon, mindkét oldalon könnyű elérés bármelyik kézzel az irányváltás az emelést vezérlő karok működtetése közben is elvégezhető bal kézzel

Elhelyezés Előnyök Külön előre- és külön hátrameneti pedál a kormányt nem kell elengedni mindkét kéz szabad irányváltáskor kormányzás és emelési műveletek végzéséhez Irányváltó mikrokapcsoló az emelést vezérlő karon könnyű elérés jobb kézzel finom kezelhetőség az irányváltás az emelést vezérlő karok működtetése közben is elvégezhető az irányváltás pedálkezelés nélkül elvégezhető