A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetésének szakmai támogatása és az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése a felső- oktatásban. A Fejlesztési folyamat eredményei. - Derényi András – [ andras@derenyi.net ]

A projekt céljai és tevékenységei a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma- specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. Fordított sorrendben mutatom be ezeket.

4.A Fejlesztésbe ágyazott tanulás 5 munkacsoportban több mint 60 oktató (+ munka világa és a hallgatók képviselője) - 5 referencia intézményben közel 100 oktató (+ munka világa és a hallgatók képviselője 20 fejlesztés-támogató és egyéb szakértő közreműködésével deliberatív módszertan mentén több mint egy év időtartamban rendszeres műhelymunkákkal a (rész)eredményeket egymással megosztva, külső érintettekkel egyeztetve, intézményi kollégáikkal konzultálva hozta létre a projekt eredményeit. tanulás fejlesztés értékelés / értékelőktől visszajelzés konzultálás A folyamat monitorozása

4.B Tájékoztatás, Érzékenyítés A projektben résztvevők által elért, „érzékenyített” oktatók: 105 fő (3-4 alkalommal részt vettek tájékoztatókon) A projekt által megszólított és elért köztes testületi, illetve munka világát képviselők: 14 konzultációs alkalom során összesen 130 fő A következő hónapokban, további kb. 8 alkalommal, mintegy 300 főt szeretnénk elérni és műhelybeszélgetésekre hívni.

A projekt céljai és tevékenységei a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma- specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. ?

3 A validáció lehetőségei és korlátai Célkitűzés: azonosítani a validáció alkalmazásának képzési területek (diszciplinák), illetve intézménytípusok szerinti specifikumait. Eredmény: nem kerültek elő lényeges eltérések, sajátosságok sem diszciplináris, sem intézményi összefüggésben; Kiderült azonban, hogy a validáció megértése, elveinek és gyakorlatának elfogadása és integrálása nem könnyű; Bár informális (oktató-hallgató közötti) megállapodások formájában jelen van a validáció, nyilvános és formális bevezetését szemléleti korlátok lassítják (pl. ismeret, tantárgy és tanár-centrikus megközelítés dominanciája) A képesítések közvetlen, validáció útján történő megszerzését a hazai jogszabályok kizárják. Ugyanakkor tág és szabályozatlan teret adnak a formális képzésen kívül megszerzett tanulási eredményeknek a képzési folyamatba történő befogadására (vö.: 2/3-os szabály) Továbblépés: fokozatos haladás, az intézményi szintű műhelyviták folytatása, illetve kiterjesztése, a meggyőzés folytatása, kísérletek indítása.

A projekt céljai és tevékenységei a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma- specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. ?

2.A Az MKKR bevezetés előkészítése Az országos keret felső szintjeit jellemző kimeneti leírások értelmezése, specifikáló kifejtése a képzési területek szintjére (10 képzési területre). A felsőoktatási képesítések besorolása. Kitekintés a közoktatási és szakképzési kapcsolódásokra. Javaslat a képesítések fejlesztésére, a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerkezetére és eljárására. Érintett képzési területek, ágak: Agrártudományi Bölcsészettudományi Egészségtudományi Gazdaságtudományi Informatikai Jogi, közszolgálati, közigazgatási Műszaki Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi A kimenet felőli megközelítés következményei az akkreditációra és minőség-biztosításra (konklúziók).

2.B Képzési területek kimeneti leírásai az MKKR 5., 6., 7. és 8. szintjein az MKKR 4 deskriptor kategóriája (tudás, képesség, attitűd; önállóság és felelősségvállalás) mentén az EFT-KKR ciklus-deskriptoraira is tekintettel az egyes képesítések standardajait (KKK) is vizsgálva nemzetközi mintákat (pl. Tuning, más KKR-ek) is vizsgálva szakmaspecifikus kompetenciák (ld. következő utáni dia) és általános kompetenciák (ld. későbbi diák) kifejtő megfogalmazása tanulási eredmények segítségével.

Mik azok a tanulási eredmények? A tanulási eredmények állítások arról, hogy a hallgató mit tud, mit képes elvégezni, milyen attitűdökkel rendelkezik a képzés / tanulási folyamat végén, tanulási tevékenysége eredményeképpen.

2.C Minta A mŰszaki Területről (MSc)

2.d Általános Kompetenciák I. I. Szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános kompetenciák: Komplex kompetenciák, jellemzőjük a multifunkciona- litás és transz-diszciplináris jelleg; jól szervezettségük révén a téma-/ tartalomspecifikus szakértelem alapjai

2.d Általános Kompetenciák II. I. Szakmai kompetenciák működését alapozó és kísérő általános kompetenciák: Komplex kompetenciák, jellemzőjük a multifunkciona- litás és transz-diszciplináris jelleg; jól szervezettségük révén a téma-/ tartalomspecifikus szakértelem alapjai II. Személyiségjellemzők, értékek, attitűdök, nézetek, motiváció:  Kognitív képességek és stílusok, valamint az érzelmek generátorai; személyes kompetenciák, melyek részt vesznek a szakmai/szakmaspecifikus kompetenciák működtetésében

2.E Az MKKR bevezetés előkészítése Az országos keret felső szintjeit jellemző kimeneti leírások értelmezése, specifikáló kifejtése a képzési területek szintjére (10 képzési területre). A felsőoktatási képesítések besorolása. Kitekintés a közoktatási és szakképzési kapcsolódásokra. Javaslat a képesítések fejlesztésére, a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerkezetére és eljárására. A kimenet felőli megközelítés következményei az akkreditációra és minőség-biztosításra (konklúziók).

2.F Besorolás A felsőoktatás képesítései a MKKR szintjeihez A képesítések 10 %-ának részletes vizsgálata, elemzése alapján: FSZ  5., BA/BSc  6., MA/MSc  7., doktori fokozat  8. Ugyanakkor a vizsgálatok a következő tanulságokat hozták: A ‘tudás’ tekintetében a képesítések a szintjüknél magasabb elvárásokat támasztanak A képességek kevésbé kidolgozottak Az attitűd, önállóság és felelősségvállalás hiányzik A szabályozó dokumentumok sok esetben tartalmilag inkonzisztensek A doktori fokozat kimeneti elvárásai nincsenek rögzítve Szakirányú továbbképzések? Szakmérnöki, szakorvosi, szakjogász képzések? [Ezeket most nem vizsgáltuk, az egy következő ütem feladata lesz.]

2.G Az MKKR bevezetés előkészítése Az országos keret felső szintjeit jellemző kimeneti leírások értelmezése, specifikáló kifejtése a képzési területek szintjére (10 képzési területre). A felsőoktatási képesítések besorolása. Kitekintés a közoktatási és szakképzési kapcsolódásokra. Javaslat a képesítések fejlesztésére, a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) szerkezetére és eljárására. képesítések rendszeres megfelelési felülvizsgálata [?] ld. következő dia 8. szint (doktori fokozat) kimeneti standardjai képesítések és képzési programok követelmény- standardjainak koherenciája képzési programok és tantervi egységek, tematikák kimeneti összefüggései A kimenet felőli megközelítés következményei az akkreditációra és minőségbiztosításra (konklúziók).

?

A projekt céljai és tevékenységei a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetésének szakmai támogatása; az MKKR bevezetéséhez szükséges előkészítő lépések, fejlesztések megvalósítása a felsőoktatás területén; az előzetesen megszerzett tudás elismerési eljárásának továbbfejlesztése, az eljárás bevezetéséhez szükséges intézmény- és szakma- specifikus szempontok kidolgozása; a korszerű tanulás-orientált és kimenet alapú tervezés és pedagógiai gyakorlat terjesztése a felsőoktatásban, oktatók felkészítése. ?

1. Illeszkedések Az MKKR szintjei az EKKR szintjeihez Strukturális és technikai-szemantikai összevető elemzés eredményei alapján: MKKR EKKR A 3. és 6. szint illeszkedése gyenge. A legtöbb MKKR szint kicsit felette van az EKKR szintnek, különösen a ‘tudás’ deskriptorok esetében, de időnként más elemekben is: - már alacsonyabb szinten elvárja az önállóságot, a kreativitást, az innovatív készségeket, a megtanult tudássémák újrarendezésének és új körülmények közötti alkalmazásának készségét, az ehhez szükséges tudást, önállóságot, felelősséget és attitűdöket; az absztrakt fogalmak ismeretét, az elvonatkoztatás képességét; - hangsúlyosabban várja el az egyenrangú kooperációt és az önálló feladatvégzést a magasabb szinteken is; - ugyanakkor kevésbé expliciten írja le a vezetői, döntéshozói készségeket, a stratégiai-irányítási feladatokra való felkészültséget, a felelősségvállalást. A ‘tudás’ és a ‘képességek’ deskriptorok között nincs szoros kapcsolat

A projekt nyilvánossága A projekt tevékenységeinek bemutatására és az eredmények részletes közzétételére 2014 ősz folyamán kerül sor felsőoktatási intézményekben szervezett műhelymunkák keretében (kb. 8 alkalom, ezek egy része az MTA Pedagógiai Szakbizottságával és a Magyar Pedagógiai Társasággal közösen); nyomtatott kiadványokban; az oktatas.hu portálon, a projekt webfelületén kialakítandó Tudástárban. http://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop413_szolgfejl Az MKKR EKKR-hez illesztésének (Referencing Report) bemutatása és megvitatása az EKKR tanácsadó testülete előtt 2015. februárjában ?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [ andras@derenyi.net ]