Globalizáció, Lokalizáció és Interkulturális UI tervezés Bán Dénes

Áttekintés  Fő cél: Produktivitás és élmény fokozása  „One-size-fits-all” egyre ritkábban elfogadható  A globalizáció figyelembe vétele jelentősen befolyásolja a nemzetközi eladásokat  Globalizálás ≠ agyatlan fordítás  Növeli a fejlesztési költségeket, de megéri

Kapcsolódó fogalmak  Használható: hatásos, hatékony és „kielégítő”  Globalizáció: a teljes folyamat, ami felkészíti a terméket vagy szolgáltatást a nemzetközi „fogyasztásra”  Internacionalizáció (i18n): az adatok és egyéb erőforrások kódbeli szétválasztása a termék fő funkcionalitását megvalósító részektől  Nyelv, címek, árak, naptárak, színek, …  Lokalizáció (l10n): az internacionalizációs vagy interkulturális szempontok megvalósítása egy konkrét célközönségre nézve  Demográfiai, geográfiai vagy kulturális jellemzők

Kapcsolódó fogalmak  Fordítás: a szöveges tartalmak konvertálása a kiindulási nyelvről egy másikra  Automatikus  Szótárak, nyelvtani algoritmusok  Jól meghatározott kontextusban és elég tanulópéldát felhasználva eredményes lehet, de általános megoldásnak (egyelőre) nem jó  „Újrahasznosító”  Először emberi fordítás, aztán ha később arra a konkrét mondatra jön illeszkedés (teljes vs. fuzzy), akkor annak a felhasználása  Főleg akkor hatékony, ha sok az ismétlődés (szerződések, help-ek)  Statisztikai alapú  Közös szó-előfordulások, adott kontextusbeli tanulás

Globalizációs lehetőségek  Hozzáférhetőség  Idő, cím és számformátumok  Mértékegységek  Méret, súly, pénz, távolság, hőmérséklet, …  Jogi vonatkozások és szabványok  Nyelvi és karakterkódolási különbségek  Billentyűzet kiosztás, elválasztás, dialektusok, …  …

Globalizált fejlesztési folyamat  Tervezés  Kutatás  Analízis és design  Implementáció  Kiértékelés  Karbantartás  Dokumentálás

Globalizációs „checklist”  Nagyon sok dologra kell odafigyelni  Ezen belül is egy konkrét UI-val kapcsolatos választást nagyon sok faktor befolyásolhat  Érdemes a következő szempontok szerint haladni  „Fejlesztői checklist”

Demográfia  Egy jó UI egy jól meghatározott célközönségnek készül  Pl. „huszonévesek”, „Audi tulajdonosok”, „Golfklub tagok”, …  Ha tudjuk, kinek szól, akkor megfelelően választhatunk:  Hangnemet  Vizuális stílust, témát  A csoportnak megfelelő, gyakran használt, előre elkészített UI komponenseket  Jog- és adatvédelmi irányelveket  …

Technológia  A terméktől, a demográfiától és az abban a körben elterjedt technológiától függően választhatunk:  Szöveges vs. Vizuális tartalmat  2D vs. 3D tartalmat  „Hagyományos” vagy érintésre optimalizált felületet  Alternatív felületet lassú kapcsolat esetére  Elavultabb, de biztosan támogatott vs. új, de újabb platformot is igénylő megoldások  …

Hasonlatok (Metaphors)  Alapvető, átfogó fogalmak, amik az interakciót vezérlik  Életből vett analógiák a könnyebb megértéshez  Optimális, minimális kifejezés/szimbólum  Nyelvi és kulturális félreértések elkerülése  Akár maga a hasonlat módosítása  Desktop vs. Bookshelf

Mentális modellek  Az adatok és funkcionalitások strukturális, hierarchikus elrendezése (és az ezzel kapcsolatos elvárások)  A kategorizálási szempont kiválasztása  Szabályok vs. Asszociáció  Központi objektumok vs. Kapcsolatok  A menük maximális mélységének meghatározása  Pl. ázsiai kultúrákban a nagyobb írási komplexitás miatt a komplexebb mentális modellek is jobban toleráltak

Navigáció  A mentális modell szintjei/pontjai közti mozgás  Főként a gombok/linkek elhelyezése  Kelet: körbe, lassabban, kapcsolatokat keresve  Nyugat: S alakban, gyorsan felmérve az alapvető szerkezetet, és aztán kattintanak több információért

Interakció  Az input megadásának és az output visszakapásának szoftveres/hardveres módja  lásd. 3. előadás…  Ide is vonatkozhat a technológiánál említett alternatív felület, hogy ha nem is „optimálisan”, de valahogy azért lehessen kommunikálni a felülettel rendkívüli esetekbe is

Megjelenés  Elrendezés  Olvasási irány ( + illeszkedő „flow” )  Szöveghossz (kihagyott helyek)  Mondatszerkezetbe épített input mezők helyzete  Ikonok és szimbólumok  Lehetőleg ne legyen szöveg az ikonokban  Használjunk minél szélesebb körben felismerhető szimbólumokat  Floppy…  Nemzetközi jelek, szabványok

Megjelenés  Tipográfia  UTF8!  Numerikus formátumok (kezdő 0, tizedes vessző, szeparátorok…)  Idő (12/24, AM/PM, dátumok, naptárak, hétvégék…)  Pénznemek, konverziók, banki adatok, …  Címek, telefonszámok, nevek, előtagok…  Színek  Ne legyen sok „color-coded” elem  Visszafogott színek  professzionalizmus  Kulturális kérdések…

Megjelenés  Esztétika  Kultúrafüggő képi világ  „Brand-lopás”  Nyelv  Nyelv választék (hivatalos nyelvek, egyéb csoportok)  Különböző dialektusok  Szóviccek, nyelvi humor  Elrendezésből  szöveg hosszabbodás/rövidülés nyelvenként  Változó ABC sorrendek, rövidítések, elválasztások…

Kultúra és lokalizáció  Az egyszerű(bb) nyelvi/országonkénti szabványokkal szemben a kultúra tanulmányozása bonyolultabb  De sokkal eredményesebb kommunikációhoz vezethet  Függ attól is, hogy ki mit tekint kultúrának  Egy adott kultúrán belül is nagy lehet a variancia  De ez nem jelenti, hogy ne lehetne hatásos heurisztikaként használni egy bizonyos felhasználói csoport általános elvárásaira nézve  „Legelfogadottabb” kultúra modell: Geert Hofstede

Hatalmi távolság (PDI)  A kevésbé „jelentősek” mennyire tűrik jól az egyenlőtlen hatalmi eloszlást  UI-ra nézve ez befolyásolhatja:  A mentális modell struktúráltságát  A hierarchiák melységét  A szociális/professzionális sorrend kiemelését  A képesítésekre/hivatalos okmányokra fektetett plusz hangsúlyt  A jogkörök kezelésének szigorúságát

Individualizmus (IDV)  Mindenki magáért vs. Kollektivizmus  UI-ra nézve ez befolyásolhatja:  Direkt vs. Indirekt megszólítási forma  Extrém(ebb) kijelentések vs. Visszafogott, szolid, „szerény”  Egyéni eredmények vs. Közös cél hangsúlyozása  Egyedek vs. csoportok  Fiatalság vs. Tapasztalat  Új vs. hagyományos

Maszkulinitás (MAS)  Mennyire éles a szeparáció a nemek között  Maga a név elég vicces  UI-ra nézve ez befolyásolhatja:  Tradicionális képi világ vs. A különbségek szándékos elmosása  Versenyszellem vs. Együttműködés (IDV-hez hasonlóan)  Audiovizuális hatások haszonelvű vs. Esztétikai alapú használata

Bizonytalanság-kerülés (UA)  Mennyire könnyen viselik a bizonytalan helyzeteket  Szemben pl. a biztos veszély miatti félelemmel  UI-ra nézve ez befolyásolhatja:  Egyszerűség vs. Komplexitás  Korlátozott választási lehetőségek vs. Maximális tartalom  Hangsúly az előrejelzésen vs. „bóklászás”  Breadcrumbs vs. Új ablak nyitása  Felhasználói hiba csökkentése vs. Alapfogalmak megértése  Szín/tipográfia/hang: redundancia vs. Maximális adatsűrűség

Hosszú- vagy rövidtávú orientáció (LTO)  Extra dimenzió, főleg ázsiai kultúrákra  UI-ra nézve ez befolyásolhatja:  Tapasztalati vs. Analitikus tudás  Kapcsolatokra vs. Szabályokra építés  Türelem vs. Azonnali visszajelzés

Aktív kutatási területek  Szemkövetés  ROI esettanulmányok  Optimális minimum UI verziók száma  UI választása  Kor  Nem  Vallás  Vagy szakma alapján

Köszönöm a figyelmet!