Testneveléstanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Testneveléstanítás és módszertan Kristonné dr. Bakos Magdolna

Mit várhat el a társadalom a testneveléstől? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mit várhat el a társadalom a testneveléstől? A társadalom joggal várhatja el, hogy a testnevelés a testkultúra műveltségtartalmának közvetítésével járuljon hozzá a művelt ember formálásához. Oktatási folyamata szolgálja az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődést, az egészség megszilárdítását. A motoros oktatás eszközeivel és lehetőségeivel neveljen a munkavégzésre testileg-lelkileg alkalmas embereket. A mozgásszükséglet kielégítésével és fenntartásával a mozgásos tevékenységek közben átélt élményekkel egy életre szóló elkötelezettséget alakítson ki az egészséges életmód iránt. Belső értékeinek értelmet, érzelmeket és akarati tulajdonságokat fejlesztő erejével tanítson meg a társadalmi együttélésre. Mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás, a lakosság 40%-a túlsúlyos.

Testnevelés − iskolai tantárgy Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Testnevelés − iskolai tantárgy oktatásirányítási eszköz TANTERV pedagógiai dokumentum Centralizált Decentralizált

Nemzeti alaptanterv – 2012 TESTNEVELÉS ÉS SPORT Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Nemzeti alaptanterv – 2012 TESTNEVELÉS ÉS SPORT Alapelvek, célok. A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi terület. Kiemelt céljai: rendszeres fizikai aktivitás élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetés motoros tevékenységen keresztül a tanuló központú személyiségfejlesztés 1995 NAT-tól testnevelés és sport műveltségi terület 2012 NAT fejlesztési feladatokat ír elő közműveltségi tartalmakkal.

További célok Mozgáskészség fejlesztése: fitnesz és edzettségi szint. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 További célok Mozgáskészség fejlesztése: fitnesz és edzettségi szint. Motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. Testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése. Szabadidős-, diák- és versenysportban való részvétel. Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális képességek fejlesztése, erősítése. Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése. Ide kérünk írni!

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kerettanterv 2013 1-4. o. A legfontosabb az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtás kialakulása. Fokozatosság elve, sikeresség, élményszerzés, pozitív attitűdbázis. Mozgástanulási folyamatban: - élménygazdagság - játék és játékosság - differenciálás. Pályaorientáció, testi-lelki egészség, eredményes tanulás. A fejlesztési követelményekhez konkrét műveltségtartalom. A kerettanterv a NAT és a helyi tanterv közé ékelődik. A kisiskolások testnevelésnek legfontosabb tartalmát a természetes mozgáskészségek és mozgásformák alkotják. Gyakorlásukkal lerakjuk a mozgásműveltség alapjait, és olyan gazdag fizikai ingerekhez juttatjuk a gyermekeket, amelyek az egészséges testi fejlődés feltételeit jelentik.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 5-8. o. Az 1-4. osztályra építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakot szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. Sport iránti elkötelezettség. Rekreációs sporttevékenység. Újszerű sport- és testgyakorlati ágak megismerése. Elméleti ismeretek bővítése: egészség, életmód, testkultúra.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Ön- és társértékelés. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés. Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, környezettudatosság. Rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása. Hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia.

Mindennapos testnevelés hatékonyság (tartalom, szakmódszertan) Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Magyar Diáksport Szövetség T.E.S.I. Testnevelés az Egészségfejlesztésben – Stratégiai Intézkedések két évre szóló projekt Testnevelés Stratégia 2020 (EU 2020 stratégia-oktatás) A korszerű testnevelés célja: az egészségtudatos életvezetés hatékonyságának növelése Mindennapos testnevelés hatékonyság (tartalom, szakmódszertan) Az MDSZ kormányzati felhatalmazást kapott az iskolai testnevelés és tanórán kívüli testmozgás tartalmi fejlesztésére (az Új Széchenyi Terv keretei között), hogy javaslatokat fogalmazzon meg. Ennek eredménye a T.E.S.I. Testmozgás az Iskolában TE IS

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 TE IS Koncepció Komplex iskolai program: testmozgás a társadalmi önkéntesség befogadás szemléletének erősödése Hátrányos helyzetű tanulók megszólítása (továbbtanulás, munkaerőpiac). Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 11-19 év. A felnőtt lakosság népegészségügyi mutatói az EU átlagnál rosszabbak! A NETFIT elsődlegesen az egészséghez szükséges fittségi állapot elérését, megőrzését, javítását célozza meg. Önkéntes tanulók segítsék társaikat – vagy akár tanáraikat is – abban, hogy megismerkedjenek az iskolai egészségfejlesztés lehetőségeivel, és életük részévé váljon a rendszeres mozgás. Nyitottabbá, befogadóbbá kell tenni az iskolákat, felnőtt kulcsszereplők – mentorok, tutorok.

A motoros tanítási-tanulási folyamat szerkezeti felépítése Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A motoros tanítási-tanulási folyamat szerkezeti felépítése A testnevelés tantárgyban az oktatási folyamat a motoros cselekvéstanítás-tanulásban realizálódik. A mozgásos cselekvések konkrét formában, a test-gyakorlatokban, a sportágakban és a mozgásos játékokban valósulnak meg. az ismeretátadás és feldolgozás szakasza, a durva koordináció fázisa az alkalmazás szakasza, a finom koordináció kialakulása, megszilárdítása, változó feltételekhez történő alkalmazkodás kifejlesztése

1. Durva koordináció szakasza Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1. Durva koordináció szakasza Forrás:

Időtartama függ: Gyakorlati szempontok: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Időtartama függ: Gyakorlati szempontok: a mozgás bonyolultságától az értelmi képességek szintjétől az előzetes mozgástapasztalatoktól a motoros tudás szintjétől a motiváltságtól az alkalmazott módszerektől Megfelelő kiinduló szint Tanulási aktivitás, motiváltság Könnyített feltételek, differenciálás, segítségadás

2. A finom koordináció szakasza Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 2. A finom koordináció szakasza Mozgáskészség megszilárdítása. Nyílt és zárt készségek.

komplex személyiségfejlesztés Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mozgásos cselekvés komplex személyiségfejlesztés fizikai, fiziológiai inger pedagógiai hatásrendszer általános intelligencia általános és speciális cselekvőképesség általános műveltség Egészséges testi fejlődés, edzettség. Ideg, izom, csontrendszer, ellátó szervek változásai, biológiai fejlődés. Kitartás, szorgalom, bátorság, kudarc, siker, sikertelenség, önértékelés, önbizalom, testnevelés és sport megszerettetése.

Tipikus metodikai eljárások Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Oktatási módszerek Gyűjtőfogalom: eljárások, módszerek, stratégiák Tipikus metodikai eljárások Verbális metodikai eljárás: magyarázat utasítás vezényszó buzdítás, ösztönzés, biztatás Vegyék figyelembe a tanulók életkorát, előképzettségét! Igazodjanak a szóbeli információ tárgyának természetéhez. Feleljenek meg a konkrét pedagógiai szituációnak. A magyarázat: szakszerű, érthető, logikus, szemléletes (alsó tagozatban) és tömör legyen. A tanár kerülje a lehetetlen testhelyzetekben történő magyarázatot. Az utasítás egyértelmű, tömör, pontos legyen. Vezényszó: rendgyakorlatok, gimnasztikai gyakorlatoknál gyakori.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 2. Vizuális metodikai eljárások: közvetlen és közvetett szemléltetés A szemléltetés olyan metodikai eljárás, melynek segítségével az oktatás tárgyát képező mozgásos cselekvés észlelése történik. Közvetlen szemléltetés: tanár, tanuló által. A bemutatással kapcsolatos általános követelmények és szempontok: mintaszerűség, hibátlanság. Megfigyelési szempontok – visszakérdezés Lassabb bemutatás (ha lehet), jól megfigyelhető legyen. Megfelelő sík. Bonyolult mozgásoknál ismételt bemutatás megfigyelési szempontokkal, visszakérdezéssel. Vizuális és verbális módszer együttes alkalmazása (tanuló bemutat, a tanár magyaráz pl. kézállás oktatásnál).

Közvetett szemléltetés: eszközök, média Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Közvetett szemléltetés: eszközök, média képek, táblarajzok, mágnestábla Közös mérkőzés, versenylátogatás 3. Gyakorlati metodikai eljárások segítségadás, biztosítás gyakoroltatás Segítségadás: aktív tanári, tanulói cselekvés Biztosítás: beavatkozásra történő felkészülés állapota

Segítségadás történhet: Biztosítás: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Segítségadás történhet: Biztosítás: személy (tanár, tanuló) eszközök (úszódeszka, ferde pad; gurulóátfordulásnál, magasugrás zsinór; bordásfal, torna) a kettő kombinációja személyes biztosítás, csak szükség szerint az aktív beavatkozás Sportszakmai tudás!!! eszközökkel történő biztosítás: csúszásgátlásra használt gumiszőnyeg; leugrásokhoz szőnyeg, magnézium.

A segítségadás, biztosítás alkalmazásának szempontjai Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A segítségadás, biztosítás alkalmazásának szempontjai 1. Jogi szempontok b a l e s e t e k 2. Pedagógiai szempontok: milyen mértékben és meddig nyújtsunk segítséget 3. Didaktikai szempontok: cél a sikeres tanulás, ahány oktatási szituáció, annyiféle megoldás (félénk, bátor) A segítségadás fajtái, didaktikai jelentőségük A segítségadás célja: balesetek elhárítása sikeres, gyors tanulás mielőbbi önálló munka A testnevelő tanárnak minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a balesetek elkerülése érdekében!!! A tanulók testi épsége a legfontosabb!

Biztonságos gyakorlás, gyors tanulás. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Összefoglalás Biztonságos gyakorlás, gyors tanulás. Függ a nehézségi foktól, a tanulók fizikai képességeitől, a mozgástapasztalaitól, pszichés tulajdonságaitól. A legcélravezetőbbet kell választani! Hozzájárulni az érzelmi és akarati tényezők fejlesztéséhez!

A gyakorlás szerepe és funkciói Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyakorlás szerepe és funkciói A gyakorlás a motoros cselekvéstanulás alapfeltétele. A gyakorlás optimalizálja a mozgásfolyamatot. A gyakorlás a motoros képességek fejlesztésé- nek és tökéletesítésének az eszköze.

Oktatási stratégiák Mi az oktatás? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Oktatási stratégiák Mi az oktatás? Oktatási stratégia: átfogó terv, az oktatási eljárások, szervezési módok sajátos komplex rendszere. Tanítási stratégiák: direkt v. deduktív tanítás indirekt v. induktív tanítás Direkt vagy deduktív tanítás. Célja: gyors és eredményes készségtanítás. Deduktív, mert az általánosból indul ki, mozgásmodellt szemléltet a tanár, mint elérendő célt (lépő távolugrás). A tanár gondosan megtervezi az oktatás folyamatát. Az oktatás a tanár és a tanuló együttes tevékenysége meghatározott pedagógiai célok elérése érdekében. Tanítási stratégiák – ahol a tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységén van a hangsúly.

Cél gyors, eredményes tanítás Tanulási folyamat racionális, gazdaságos Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Cél gyors, eredményes tanítás Tanulási folyamat racionális, gazdaságos Tartalom sportági készségek Tanári tevékenység irányít, szabályoz, vezérel Tanulói tevékenység együttműködik, gyakorol Foglalkoztatási forma osztályfoglalkoztatás, csapatfoglalkoztatás

Indirekt vagy induktív tanítás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Indirekt vagy induktív tanítás Nem az általánosból indul ki, a tanár nem szemléltet, nem ismerteti a végrehajtási módot. Megjelöli a mozgásfeladatot, pl. ugrószekrényen csak kéztámasszal lehet átjutni. A stratégia célja: önállóság, kreativitás, problémamegoldó készség, tanulói együttműködés, motiváltság. Nem alkalmazható minden tananyagnál. Sportjátékoknál sikerrel alkalmazható, előzetes tapasztalat.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Cél Önállóság, kreativitás, problémamegoldó képesség, együttműködés Tartalom Mozgásformák, képesség-fejlesztés Tanulási folyamat Kerülő utakon Tanulói tevékenység Önálló, öntevékenység, kipróbál, megtalál, megold Tanári tevékenység Tanácsod ad, motivál, indirekt, támogat. Foglalkoztatási forma Csapat, egyéni ütemben, párokban, csoportokban.

Tanulás felőli megközelítés Nyitott tanulás jellemzői: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Tanulás felőli megközelítés Nyitott tanulás jellemzői: aktivitás, kreativitás, önállóság, képességek felszínre hozása, mozgásötletek, mozgásrepertoár. Pl.: ugrószekrényen, magasugrólécen átjutás, egyensúlyozó feladatok eszközökkel, célba dobások, távolba dobások (különböző labdák). nyitott tanulás, strukturált tanulás indirekt oktatás, direkt oktatás

Strukturált tanulás direkt tanítás párja Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Strukturált tanulás direkt tanítás párja Jellemzői: tanári irányítás, szabályozás, ellenőrzés, értékelés, a tanártól kapott verbális, vizuális információk, gyakorlás. Főként a sportági készségek elsajátítása, de a képességfejlesztés is zajlik így. Egésztanulás Alkalmazásának indokai: egyszerűek (gimnasztika, futás, szökdelés, képességfejlesztés) szerkezetüknél fogva nem bonthatók (gurulóátfordulás, kézenátfordulás oldalra, futások, gyűrűn lendületvétel, magasugrás) Előnyei: a tanulók látják a célt, lépésről lépésre figyelemmel kísérik mozgásukat, eredményességüket.

Eredményesebb feldolgozás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Résztanulás Bonyolult mozgások Eredményesebb feldolgozás Problémák: Egy rész kiemelésével megváltozik a téri, dinamikai jelleg (pl. súlylökés, kislabda, úszások /csak kar, láb/) hibás beidegződés összekapcsolásnál átmeneti zavar.

Egész rész − egész tanulás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Egész rész − egész tanulás Eredményes módszer a guggolóátugrás kulcsmozzana- tát külön célgyakorlatokkal tökéletesítik, távolugrásnál az optimális nekifutás sebességét külön gyakorolják, leütésnél a csukló csapódását külön gyakorolják.

A testnevelésóra szerkezete Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A testnevelésóra szerkezete Mi az óraszerkezet? A tanórai alapvető feladatok megoldása: Bevezető rész Fő rész Befejező rész Az óraszerkezet a nevelési-oktatási folyamat legkisebb egysége.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Bevezető rész Élettani feladatok A szervezet általános és sokoldalú bemelegítése Lélektani feladatok Érdeklődés felkeltés, motiváció Pedagógiai feladatok Fegyelem, alaprend, oktatás feltételének biztosítása Didaktikai feladatok Képességfejlesztés, a fő rész előkészítése, játékigény

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Fő rész Élettani A legnagyobb terhelés elérése Lélektani Az aktuális didaktikai feladatok megoldása Pedagógiai Új anyag tanulása, gyakorlás Didaktikai Játékigény, képességfejlesztés, ellenőrzés, teljesítménymérés

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Befejező rész Élettani A szervezet lecsillapítása Lélektani A fokozott aktivitás levezetése Pedagógiai Az órai munka lezárása, értékelése Didaktikai Új anyag tanulás (lazító, ernyesztő, prevenciós)

A testnevelésórák típusai Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A testnevelésórák típusai Didaktikai feladtok szerint: Vegyes típusú (leggyakoribb) Új ismeretet feldolgozó Gyakorló (azonos, változó feltételek, valós helyzetek) Ellenőrző: felmérő, évente 2x, osztályozó (érdemjegy) Képességfejlesztő (időszakváltáskor) Edzés típusú (atlétikai ugrásokhoz, szekrényugráshoz) Játékos, versengési jellegű Projekt módszer

Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mikor kezdődik a tanóra? Beléphetünk-e az öltözőbe? Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán 1. Tárgyi, objektív okok tornaterem, udvar, szerek, ugrógödör 2. Objektív és szubjektív okok szerek elhelyezése, ugrószekrény összekapcsolása, ugródeszka alá csúszásgátló 3. Személyi okok A testnevelésóra nem a becsengetéskor kezdődik, hanem amikor a tanulók a tornaterem folyosójára , vagy az öltözőkbe lépnek. Kisebb tanulóknál bemehetünk az öltözőbe, nagyobbaknál nem szükséges. Női-férfi tanár.

Szervezés a testnevelésórán Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Szervezés a testnevelésórán Az óra szervezése a sikeres és hatékony motoros tanulás feltételei között kiemelt szerepet játszik több okból is: A mozgásos cselekvéstanítás-tanulás hatékonysága függ az optimális terheléstől, az aktuális cél elérését szolgáló mozgásfeladat ismétlési számától. A szervezés befolyásolja az óra menetének lefolyását. A gördülékeny, dinamikus óravezetés növeli a tanulók aktivitását (holtidők, döcögő óra, unalom, ellenérzés). Az alapos és átgondolt szervezés a balesetek megelőzésének egyik fontos eszköze.

A szervezési feladatokat három fő kategóriába sorolhatjuk: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A szervezési feladatokat három fő kategóriába sorolhatjuk: 1. A tanulók (gyors és célszerű) mozgatása. 2. A szerek, eszközök (gyors és célszerű) mozgatása. A foglalkoztatási formák megválasztása. 1. A tanulók mozgatása A tanulók a testnevelés órán állandó mozgásban vannak. Verbális eljárások közül: utasítás. rendgyakorlatoknál vezényszó (szervezési feladatok) megszűnt a merev, katonai alakiság

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 2. Szerek, eszközök mozgatása Kéziszerek előkészítése. Nagyobb szerek, pl. svédszekrény − didaktikai feladat + játék, óraközi szünetben (tanári irányítás) Padok felhasználása: bemelegítés, képességfejlesztés, játék

3. Foglalkoztatási formák Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 3. Foglalkoztatási formák Osztályfoglalkoztatás: minden tanuló azonos tananyaggal, feladattal foglalkozik egyidejűleg vagy eltérő ütemben. Változatai: együttes, csoportonkénti, egyénenkénti. Csapatfoglalkoztatás: az osztályt 2-4 részre osztjuk, és minden csapat más tananyaggal, feladattal foglalkozik. Változatai: együttes, egyéni.

Együttes osztályfoglalkoztatás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Együttes osztályfoglalkoztatás Gimnasztika, rendgyakorlat, képességfejlesztés, játék. Előnyei: jó időkihasználás, terhelés, szabályozható a tanári irányítással, típushibák javítása, önálló gyakorlásnál egyéni hibajavítás, saját tempóban történő tanulás, minden korosztálynál alkalmazható. Hátránya: a tanulókat egyénileg nehéz megfigyelni. Csoportonkénti osztályfoglalkoztatás Az osztályt több csoportra bontjuk, és egymás után (kevés szer) vagy egyszerre (elegendő szer) hajtják végre ugyanazt a feladatot. pl. rajtgépek, magasugró helyből kettő van, kislabdahajítás

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Előnyei: alkalmazkodik a szerellátottsághoz, terhelés-pihenés megfelelő aránya, a várakozók megfigyelhetik a gyakorlókat, a társak figyelme motiváló lehet, több hibajavítás, segítségnyújtás. Hátránya: kedvezőtlen időkihasználás Egyénenkénti osztályfoglalkoztatás Szükségmegoldás, kevés szer, kis gyakorló hely. Előnyei: alkalmankénti használata motiválja a tanulókat, hogy megismerjék egymás munkáját, lezáró értékelésnél, önmagához mért fejlődés. Hátránya: alacsony terhelés, rossz időkihasználás

Csapatfoglalkoztatási formák Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Csapatfoglalkoztatási formák Együttes csapatfoglalkoztatás A csapattagok egyidejűleg ugyanazzal a feladattal foglalkoznak (feladatlap, ismétlés szám). Sajátos formája a „köredzés” − 4-6 csapat. Előnyei: jó időkihasználás, önállóság, önfegyelem fejlesztés, lehetőség egyéni bánásmódra (hibaj. segíts)

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

Csoportonkénti csapatfoglalkoztatás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Csoportonkénti csapatfoglalkoztatás A csapatokból csoportokat alakítunk, akik egymás után hajtják végre a feladatokat. Pl. tornánál két gyűrű, két szekrény, két talajszőnyeg. atlétikánál rajtgyakorlatok, távolugrás két ugróhely. Előnyei: alkalmazkodik a szerellátott- sághoz, önállóság, munkafegyelem, erősíti a társas kapcsolatokat. Ez a foglalkoztatási forma a legnehezebben szervezhető.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

Egyénenkénti csapatfoglalkoztatás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Egyénenkénti csapatfoglalkoztatás A csapatok tagjai egymás után hajtják végre a feladatokat. Pl. fektetett dobás egy palánkra, egy szekrényen ugranak, egy gyűrűn gyakorolnak. Előnyei: lehetőség egyéni bánásmódra, segítenek a tanulók egymásnak, társai figyelme motiváló lehet.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

Csapatok kialakítása − csapatvezetők Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Csapatok kialakítása − csapatvezetők Állandó, alkalmi, heterogén-homogén??? Gyakorlási anyag ismertetése? Munkafegyelem, csapatvezető, a munka ellenőrzése, hol legyen a tanár?

Csapatok kialakítása − csapatvezetők Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Csapatok kialakítása − csapatvezetők Motoros képességek A motoros képességek valamely meghatározott mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételeként foghatók fel, amelyek visszavezethetők a születéskor genetikailag meghatározott és a fejlődés során szerzett tanulás útján elsajátított összetevőkre.

Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Nádori László szerint: Kondicionális erő: maximális állóképességi gyorsasági Gyorsaság: mozgásgyorsaság gyorsasági állókép. Állóképesség: rövid közép hosszú Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság Koordinációs képességek: gyorskoordináció, egyensúlyérzékelés, mozgásátállítás, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló, képesség, reagáló képesség, ritmusérzék

Módszertani javaslatok a motoros képességek fejlesztéséhez (10-14 év) Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Módszertani javaslatok a motoros képességek fejlesztéséhez (10-14 év) Alap állóképesség természetes mozgások, futások, játékok, tartós futás az idő emelésével, egyéni iram, az órai feladatok elvégzése, rövidebb távok többszöri lefutása aerob állóképesség Erő saját testsúly, 1-2 kg szerek, küzdő gyakorlatok max. erő n e m erő állóképesség, gyorsasági állóképesség, szökdelő, -ugrófeladatok, ugrókötél

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Gyorsaság Természetes mozgások, testnevelési játékok futógyorsaság – lépésfrekvencia, (9-10 éves kor után nem javasolt) rövid távok ismétlése, futóiskola gyakorlása Fokozó, repülő futás, rajtok, játékok.

Koordinációs képességek Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Koordinációs képességek Reagáló képesség Ritmusképesség Egyensúlyozó képesség Téri tájékozódó képesség Kiemelt életkori szakasz 6-14 év Fekete-fehér, Fogyasztók, rajtok Ugrókötél, labdavezetés, zenés gyakorlatok, Gerenda, pad, leugrások, Talajelemek, gyűrű, célba ugrások, célbadobások, labdavezetések akadályok felhasználásával.

2-3 év eltérés a naptári és a biológiai életkor között. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Sokoldalú képzés 2-3 év eltérés a naptári és a biológiai életkor között. Eltérés a nemek között. A lányoknál a szenzitív időszak korábban fejeződik be. Képességfejlesztő gyakorlatok helyes technikai végrehajtásának megtanítása, megtanulása

Motiválás a testnevelés tanításához Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Motiválás a testnevelés tanításához A testnevelés több mint egy tantárgy – valljuk. Komplex hatásrendszer. Motívum: szükséglet, hajtóerő, drive. Motiváció: „Viselkedést kiváltó belső késztetés, indíték” Teljesítménymotiváció: eredmény, siker, elismerés. Motiválás: külső hatások alapján kiváltott viselkedés. Az óra szerkezeti felépítésénél már ismertettük a bevezető rész lélektani indokait:érdeklődés,kíváncsiság a tanulandó feladatok iránt. Élettani felkészítés is nagyon fontos , ne váljon sablonossá a bemelegítés.

A motiválás lehetőségei és eszközrendszere a testnevelés tanításban Tervezőmunka Pedagógiai programban a testnevelés és sport értékei Tanórán kívüli tevékenységek: sportünnepély, kirándulás, sportköri foglalkozás, játékigény, házi versenyek... Az óra bevezető része Fő rész: pontos információnyújtás, szemléltetés, hibajavítás, dicséret, buzdítás, differenciálás - tanulási sikerek, önbizalom növelése, játék és versengés. Az óra szerkezeti felépítésénél már ismertettük a bevezető rész lélektani indokait: érdeklődés, kíváncsiság a tanulandó feladatok iránt. Az élettani felkészítés is nagyon fontos, ne váljon sablonossá a bemelegítés.

Befejező rész: visszatekintés, értékelés. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Befejező rész: visszatekintés, értékelés. A tanár mint a motiváció egyik fontos forrása. Szakmai tudás, légkör, tanár-tanuló viszony, ”mindenki testnevelése”, minden tanuló fontos. Hogyan motiváljunk? felszabadult, derűs, vidám légkör, a tanári helyeslés nagy száma, érdeklődés, figyelem, aktivitás, elmélyült munka, a konfliktusok szakszerű kezelése, nincs unalom, közömbösség, tartózkodás, elutasítás, a tanulók mentális egészségének biztosítása Hogyan motiváljunk:” Elsősorban a tanítás minőségével és az eredményes tanulással, nem pedig a formális mozzanatokkal”

Differenciálás a testnevelés tanításban Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Differenciálás a testnevelés tanításban Egyéni képességekhez igazodó fejlesztés. A tanulási sikerek, élmények, kötődés arra ösztönzik a tanulókat, hogy saját képességeik, érdeklődésük kiteljesítése érdekében tovább tevékenykedjenek. Minden tanulónak biztosítani kell az optimális fejlődést. Ösztönző légkör, motivációs feltételek biztosítása, aktív részvétel. Tanári szerepvállalás, viselkedés. Célokban, követelményekben, értékelésben a tananyagon belül. Módszerekben, eljárásokban , foglalkoztatási formákban is.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Összefoglalva A differenciálás nem szűkíthető le bizonyos pedagógiai tevékenységekre: a motiválástól az értékelésig bezárólag valamennyi oktatási tevékenységekre vonatkozik, azokba beépülve új minőséget eredményez.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Értékelés Az értékelés tárgya a tanuló teljesítménye, aminek célja a személyiségfejlesztés. Az értékeléshez információkra van szükség. Az információgyűjtést leginkább az ellenőrzés fogalmával jelöljük, ennek alapján az ellenőrzés az értékelés részműveletét képezi.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Osztályozás A tanulók teljesítményének számjegyekkel történő kifejezése. A motoros teljesítmény értékelése nagy körültekintést igénylő pedagógiai feladat. Öt érdemjegy. A tanuló önmagához mért fejlődési iránya, aktivitás, igényszint, társaihoz való viszony, testneveléssel, sporttal kapcsolatos attitűdje. Az osztályozás problémái: Mit, hogyan???

Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán Tárgyi, objektív okok: tornaterem, udvar, szerek, ugrógödör. Objektív és szubjektív okok: szerek elhelyezése, ugrószekrény összekapcsolása, ugródeszka alá csúszásgátló. Személyi okok. A tantárgy műveltségi tartalmának túlnyomó részét ugyanis mozgásos cselekvések alkotják, amelyek természetüknél fogva magukban hordozzák a balesetek és a sérülések lehetőségét. Fontos a tanulók testi épségének megóvása és a veszélyeztető források megszüntetése.

Személyi okok Tanár részéről Fiziológiai: Nevelési: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Személyi okok Tanár részéről Fiziológiai: bemelegítés hiánya, fáradtak a tanulók, járvány Oktatás módszertani: előkészítő, rávezető gyakorlatok hiánya, segítségadás hiánya, rossz szervezés Nevelési: Következet- len, erélytelen, gyenge vezető

Tanuló részéről vakmerőség, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Tanuló részéről vakmerőség, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, önértékelési hibák.

Hogyan hárítsuk el a baleseteket és a sérüléseket? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Hogyan hárítsuk el a baleseteket és a sérüléseket? TANÁR szervezés: nagyobb szerek kikészítése, alapos bemelegítés, a tanulók képességeinek felmérése segítségadás atlétikai mozgásanyag, úszásoktatás, síoktatás határozott fellépés a tanulók figyelmének felhívása év elején, órák előtt TANULÓ figyelmetlenség, fáradtság, nulladik, utolsó óra, betegség, zajos udva. önértékelés hiánya, reális értékelés kialakítása fegyelmezetlenség, nehezen kezelhetők neveltségi szint emelése

Az egészségvédelem alapvető feltételeiről Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészségvédelem alapvető feltételeiről öltözők, mosdók, zuhanyozók tisztasága tiszta felszerelések (váltócipő) portalanítás, szellőztetés hideg időben melegítő szertár, szerek tisztasága óra utáni tisztálkodás A testnevelés tantárgy maga az egészségvédelem. Ez igaz állítás abban az esetben, ha a foglalkozások körülményei megfelelnek az egészségvédelem követelményeinek. Ha a tanár hibájából következik be egy baleset, jogi és erkölcsi következményekkel jár!

A tantárgy sajátosságairól… Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A tantárgy sajátosságairól… Végül összefoglaljuk a sajátos kultúrkört közvetítő tantárgy sajátosságait, amelyeket kihívásoknak is nevezhetünk. Kihívások a tanuló számára: A tantárgy élményt adó mozgásos jellegénél fogva közel áll a tanulókhoz, és életkortól függetlenül érdeklődéssel fordulnak felé. De a pozitív viszony állandósításáért, annak érdekében, hogy jól érezzék magukat a testnevelésórán, a tanulóknak is sokat kell tenniük. Az alábbiak magyarázattal szolgálnak erre. A tantárgy a motoros tanuláson keresztül fejti ki fejlesztő hatásait. A tanuló ezt a sajátos cselekvéses tanulási szituációt úgy éli meg, hogy az oktatási folyamat minden mozzanatában a teljes személyiségével kell részt vennie. A motoros apparátusa mellett mozgósítania kell értelmi képességeit, érzelmi, akarati és szociális tulajdonságait. Állandó aktivitásra és cselekvésre „kényszerül”.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Emiatt megfigyelhető, mérhető, értékelhető a tanuló munkája és teljesítménye. A külső megfigyelő és az értékelő elsősorban a tanár, de a társak is visszajelzéseket küldenek. Maga a cselekvő tanuló is értékeli önmagát, sőt fejlődésével és érésével párhuzamosan egyre reálisabban. A szituáció megélése a teljesítménytől függően motiváló és teljesítményfokozó lehet, ugyanakkor bizonyos körülmények között negatív érzelmeket is kiváltó kényszert jelenthet. A tantárgy mozgásos jellege miatt kockázati tényezőket is rejthet magában. A kudarc és a balesetek lehetősége is kihívás elé állítja a tanulókat.

Kihívások a tanár számára Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kihívások a tanár számára A tantárgyat a tanulók többsége kedveli. Ez a pozitív érzelmi viszony nem örök és nem változatlan. Hogy az maradjon, folyamatosan gondoznia kell a tanuló-tantárgy kapcsolatot. A siker a sportszakmai és a pedagógiai munka minőségén múlik, amelynek meghatározó része a tanuló-tanár viszony. A kedvező helyzet állandósítása komoly kihívás a pedagógus számára. Az oktatás középpontjában a motoros tanulás áll. Ez jó néhány problémát felvet, pl.: állandóan mozgásban vannak a tanulók, a munka légköre felszabadultabb. Ilyen tantárgyi sajátosságok mellett kell megteremtenie a tanulás, a felszabadult légkör, a közvetlenebb tanár-tanulók kapcsolat és a szükséges rend, valamint a balesetmentes munkavégzés összhangját. Kihívás a javából! A tantárgy sajátossága az is, hogy a tananyagok feldolgozása alapos és körültekintő szervezőmunkával valósítható meg. Nevelő kollégáitól eltérő jellegű szervezési feladatokat kell megoldania a testnevelőtanárnak az órai hatékonyság, valamint a fegyelem megőrzése érdekében: mozgatni kell a tanulókat, a szereket és az eszközöket, ezeket gyakran egyidejűleg is.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A motoros tanulási forma sajátos oktatási módszereket igényel. A csend és az alapzaj állandó váltakozásában magyarázni, utasítani, hibát javítani, szervezni, stb. – nem könnyű feladat. De ami kifejezetten testnevelési sajátosság, hogy a tanárnak a mozgásos cselekvést saját magának is be kell mutatnia. Ha kell, fejen áll, ha kell, függ a szeren, vagy kapura lő. Ez is feladata, amely egy bizonyos életkoron túl több mint kihívás. A fizikai igénybevétel a bemutatáson kívül, például segítségnyújtásnál, vagy hibajavításnál is felmerül. A tanulók motoros teljesítménye azonnal mérhető és minősíthető. A tanár, mint a legfontosabb „külső megfigyelő” számára a mérés és a minősítés nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Az óra minden pillanatában állandóan visszajelzésekre, értékelésre, verbális vagy nem verbális úton kommunikációra kényszerül a tanár. Jogosan nevezhetjük ezt kihívásnak.

Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 „A sport játék. A sport nem játék. A sport köszönet. A sportban nincs köszönet. A sport szerelem. A sport csalódás. A sport pokol. A sport menyország. Sport az élet… Életünk a sport…”

Szakirodalom Rétsági Erzsébet (2004) A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus Kiadó. Budapest−Pécs Rétsági Erzsébet (szerk.) (2001): Kézikönyv a testnevelés tanításhoz az 5-8. o. részére. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Király Tibor (szerk. 2001): A testneveléstanítás módszertana tanítók részére. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Prisztóka Gyöngyvér (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Arday László (2001): A testnevelés tanítása (5-8. o.). Korona Kiadó, Budapest Sportelméleti ismeretek ttk.ektf.hu/testi e-tankönyv Makszin Imre ( 2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Báthori Béla (1994): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.

Képek hivatkozásai: