A nemzetközi mérésektől a tanóráig – az értékelés üzenetei Készítette: Horváth Zsuzsanna Budapest december 6.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet évi konferenciája A NEMZETKÖZI MÉRÉSEKTŐL A TANÓRÁIG – az értékelés üzenetei Horváth Zsuzsanna

Minőség, eredményesség – vetélkedő értelmezések

1990-es évektől napjainkig Decentralizált irányítási környezet  felhasználóbarát minőség Oktatási expanzió  növekvő iskolázási kereslet, magasabb képzettség, „tömegesedés”, értékkonfliktusok Nemzetközi standardok (IEA TIMSS; OECD PISA)  „válságkommunikáció”, felzárkózás, szerteágazó hatások Nemzeti standardok és teljesülésük  minőségértékelési szereplők, hiányok, színvonalviták, fejlesztések

Az oktatás eredményessége – fókusz: a tanulói teljesítmények értékelése és értelmezése Nemzetközi színtér Országos szint Intézményi szint az alkalmazott értékelési rendszer jellemzői A tanóra szintje a /tantárgyakban értékelt tudás jellemzői/az egyes tanárok értékelési eljárásai, deklarált és rejtett követelményei Eltérőek  a viszonyítási pontok (pl. OECD PISA, IEA TIMSS, PIRLS)  a célok  a címzettek  a vizsgált tudás jellemzői  az értékelés módjai és formái  a nyert adatok  az üzenetek és hatásuk

Mi a tanulói tudás értékelésének tétje? A globális arénában Az Európai Unió szintjén A közoktatási rendszer szintjén Az intézmény számára A tanár számára A diákok nézőpontjából a potenciális munkaerő gazdasági értéke az együttfejlődés indikátora (pl. PISA szövegértés, alsó szintek aránya) Az oktatási rendszerkritika és/vagy a támogatás érveinek forrása (sikersztorik és válságkommunikáció) Az iskola étoszának eleme Jogszabályi kötelezettség és követelményeinek érvényesítése Az énkép, az önismeret ható- tényezője, a tanulási pályakép mutatója

A rendszerszintű tanulói mérések és a tanórai értékelés nyelve Világméretű és/vagy országos aréna (nyilvánosság) Globális értékképviselet és tudásértelmezés Tisztán racionalista kommunikáció Magasan szabályozott, explicit, egyszerű rendszerszintű üzenetek „Politikus számok”, „politikacsinálás” Rangsorok („mainstream”) Kijelentések bizonyítékokkal Standard fejlettségi mutatók, trendek Az „itt és most” világa Az értékelő közlések mögött értékrend, értékvonatkoztatás Az  közlések célja leírás, ösztönzés, meggyőzés Az értékelő hitelességének forrása ő maga Eltérő interakciós és értelmező kapacitások Erős hatás (önismeret, énkép, érzelmek, motivációk) Láthatatlan „mélységi dimenziók”

A PISA-mérés országai 2009-ben

Az OECD-országok szövegértés- eredménye és az oktatási ráfordítás

Az erőforrások hatékonysága, elosztása A lemaradók és/vagy a kiválóak?

Magyarország

A kiváló képességű diákok aránya országonként az egyes mérési területeken (matematika) Megjegyzés: Az országok a kiváló eredményű tanulóik (5. és 6. szint) százalékos aránya szerinti csökkenő sorrendben szerepelnek az ábrákon. A kiemelt részben Kelet-Közép-Európa országai szerepelnek (első oszlop az OECD átlagot mutatja).

Erős összefüggések Oktatási vagy társadalmi mutatók? Oktatási és/vagy társadalompolitikai beavatkozás?

A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat erőssége A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény kapcsolatának erőssége az OECD-átlag feletti A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény kapcsolatának erőssége nem különbözik szignifikánsan az OECD- átlagtól A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény kapcsolatának erőssége az OECD-átlag alatti

Az Országos kompetenciamérés átlageredményei kistérségenként, 8. évfolyam, szövegértés, 2009 (pont)

A szövegértési képességet befolyásoló tényezők mértéke Magyarországon és az OECD-országokban átlagosan Megjegyzés: Az OECD országokban átlagosan érvényes adatok zárójelben szerepelnek.

Mi lehet a tanulság? (Mire összpontosuljanak a K+F források?) A rendszer válaszadó képességének növelése  kulcskérdés az értékelési eredmények lefordítása tanítási-tanulási stratégiákra  az oktatási eredményesség értékelése – a hazai rendszerkörnyezet továbbfejlesztése

A közoktatás információs rendszere

Magyarázom a bizonyítványom A közoktatás certifikációs kötelezettsége évente kb év végi bizonyítvány, átlagosan 10 tantárgyi osztályzattal, mögöttük átlagosan 3 osztályzat/tantárgy  Évente kb osztályzattal történő visszajelzés keletkezik (az értékelés szempontjából magas szabadságfokú rendszerben)

Kritikai nézőpontok Az iskolai osztályzat „értéke,”, összehasonlíthatóságának korlátai, az osztályzat érvényessége Az értékelésnek sokfélesége, a jegyeknek a többféle információforrást összegző tendenciája akár még hasznos is lehetne, ha nem lenne benne csaknem minden egyes értékelő tevékenységben lehetséges hibaforrásként a tanár egyéni, szubjektív értékítélete (?!)

A tanári értékelő közlés magasan szabályozott interakció tudatos öntudatlan nyílt rejtett az elutasítás/elfogadás metakommunikációja; az elfogadás, támogatás konstruktív módszerei a hitelesség az értékelő közlések elfogadása/elutasítása; a tanár mint referencia, mint példa

Az osztálytermi értékelés Az értékelő közlések mögött értékrend, értékvonatkoztatás Az értékelő közlések célja leírás, ösztönzés, meggyőzés Az értékelő hitelességének forrása ő maga Erős hatás  önismeret, énkép, érzelmek, motivációk Eltérő tanári és tanulói interakciós és értelmező kapacitások Láthatatlan „mélységi dimenziók”

Az értékelés modalitása A felszólító mondatok lényegesen különböznek a kijelentő mondatoktól: az utóbbiak alávethetőek egy igazságérték- vizsgálatnak, az előbbiek nem.” (R.Jakobson)

Az osztályzat üzenetei: tanulási út, énkép Mérvadóak az alapfokú oktatásban elért tanulmányi eredmények egyrészt a további tanulási út megválasztásában, sőt megvalósíthatóságában, másrészt „a milyen tanuló vagyok, voltam” jelentős szerepet játszik a tanuló önképében, önmaga értékelésében. Az iskolai osztályzatok „együttjárása” - a tantárgyi osztályzatok belső összefüggésrendszere nagyon erős. Ritkán fordul csak elő, hogy egy tanuló különböző tantárgyakból kapott jegyei jelentősen eltérnek egymástól (Józsa, 2007).

Tanulási helyzetek /értékelői közlések Mit értékel a tanár? Hogyan értékel? Ki a címzett? Mi az üzenet?