Mondattan Mondatrészek Állítmány Állítmány ‒ központi szerepű mondatrész Önmagában képes teljes mondatot alkotni (Jössz?) Megszervezi a mondat „minimális szerkezetét” Virrad. Á Szép az idő. Á ‒ A Jancsi Katira gondol. A ‒ Á ‒ H

Mondattan Mondatrészek Állítmány Az állítmány szófaja Igei természetű: utal módra, időre, személyre, számra Ige (igei áll.): Az erdőben sétáltunk. Névszói-igei A kutya mindig az ember barátja volt. ‒ főnév Már piros ø az alma. ‒ melléknév Ez ki ø? ‒ névmás A fn. in., a hat. in. nem Á, a mn. in. is csak melléknévként!! Az ebéd kitűnő!

Mondattan Mondatrészek Állítmány A névszói-igei állítmány paradigmája: boldog vagyok boldogok vagyunk boldog vagy boldogok vagytok boldog ø (igénél is ø !) boldogok ø Jelen idő, kijelentő mód, egyes és többes szám 3. személy: az ún. névszói állítmány

Mondattan Mondatrészek Állítmány Az állítmány szerkezete Egyszerű: mindig igei Nézi a filmet. Nem tudhattam volna meg. 2. Összetett: névszói-igei─ névszó+segédige kopula) Okos + vagy.

Mondattan Mondatrészek Állítmány Kopula: van + marad, múlik, van (más jelentésű) Kati szorgalmas maradt. Kati húszéves múlt.─ aspektuális vagy modális jelentéstöbblet Van már 10 óra is. ─ minőséget, fokot, mértéket nevez meg (mondathangsúlyos, ‘legalább annyi’)

Mondattan Mondatrészek Állítmány 3. Kettős kell + felszólító módú ige Háromra otthon kell legyek(~ Kell, hogy háromra otthon legyek = mondatátszövődés) 4. Halmozott Kati ma takarít és főz. Szép és okos vagy.

Mondattan Mondatrészek Állítmány A (lét)igéről és a kopuláról létige: tartalmas, fogalmi jelentéssel rendelkezik ─ egyszerű Á lehet Van már házunk. Ott van melletted. Kopula: viszonyszó ─ az összetett Á része lehet Szép volt a nyár.

Mondattan Mondatrészek Állítmány Megkülönböztetésük Kij. mód jelen idő E-T/3.-ban a létige megmarad a kopula eltűnik Ma itthon vagyok → Ma itthon van. Ma én vagyok ügyeletes → Ma ő ø ügyeletes.

Mondattan Mondatrészek Állítmány A marad, múlik kopula ─ kij. m., jel. i. E-T/3. –ben is kitesszük Hogyan különböztetjük meg a nem kopula marad, múlik-tól? marad → van Ott maradtam → Ott voltam →Ott van. Gyerek maradt → Gyerek volt → Gyerek ø. múlik → van A nyár már múlt → A nyár még volt → A nyár még van. Kati éppen húszéves múlt → Kati éppen húszéves volt → Kati éppen húszéves ø.  

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Az Á és az A viszonya Az igei Á-nak az A mindig vonzata (lexikai bővítmény) Pista focizik. A névszói-igei Á esetében a segédige teszi olyanná a szerkezetet, hogy vonzata az A (szerkezeti bővítmény) (A kopulának magának nincs alanya, hisz önmagában nem mondatrész!) Ízletes volt az ebéd.

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Kapcsolata más mondatrészekkel T: tárgya csak az igei Á-nak lehet H: igei Á : Folyton Karcsira gondol . névszói-igei Á: Büszke volt a gyerekeire. ─ lexikális bővítmény Ma nagyon szép vagy. ─ szerkezeti (strukturális) bővítmény J: igei Á-nak nincs, névszói-igeinek lehet

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Az Á és az A egyeztetése Egyeztetés: logikai viszonyjelentés grammatikai eszközökkel kifejezve (szám, személy) Az A és az Á egyeztetése: számbeli, személybeli – az A irányítja

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Szabály: Igei Á esetén: egyes számú A – egyes számú Á → teljes személybeli egyezés A lány ír. többes számú alany – többes számú állítmány → teljes személybeli egyezés A lányok írnak.

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Összetett Á esetén: A kopula számban + személyben egyezik az alannyal: A fiúk szorgalmasak voltak. A névszói rész csak számban egyezik az alannyal:

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Kivételek a számbeli és személybeli egyeztetésben Számbeli egyeztetés alaki értelmi (grammatikai) (logikai) Kati és Peti ott volt. Kati és Peti ott voltak. ─ Kati és Peti barátok. (kölcs.) A házak, a templom vízben állt. A házak, a templom vízben álltak. Az Egyesült Államok háborút indított. Ők a legjobb csapat.

Mondattan Mondatrészek Az állítmány Személybeli egyeztetés Különböző személyű alanyok esetén a kisebb számú személyhez igazodik az állítmány. Én és te megyünk oda. Ti és ők vállaltátok.

Mondattan Mondatrészek Az alany Az A általános jellemzői Gramm. szemp.: a tagolt mondat Á-ának kötött bővítménye Formai: alanyesetben áll Logikai: ált. az az elem, amelyről a mondat állítást közöl Szemantikai: nem fogalmazható meg ([én]Megyek↔ Nekem mennem kell.) Szófaji: kiemelten jellemző

Mondattan Mondatrészek Az alany Az A szófaja és alakja Lexikai főnév A fiú olvas. Többesjel, birtokjel, birtokos A csoport dolgozik. személyjel, birtoktöbbesítő jel Főnévi névmás Te jössz. Ált. a főnév toldalékai, de: Ki volt az? enyém, belőled, velünk: a szem. nm. inflexiós paradigmatikus alakjai (határozói esetek) Főnévi értékű bármely szófaj mn→fn A szépek felvonultak. A fn told.+ fokjel, kiem.jel bármi → fn Nagyon bántotta az a nem. A fn told.

Mondattan Mondatrészek Az alany Főnévi igenév Ált. modális igék vagy melléknevek mellett alany: Modális igék: kell, lehet, illik, sikerül stb. Lehet menni. Modális melléknevek: fontos, muszáj, tilos, jó, szükséges, érdemes, fölösleges stb. Muszáj tanulnod. ↓ lehet T-a, H-ja Ragozható, de nem kötelező: (Nekem) el kell mennem. Nekem el kell menni.

Mondattan Mondatrészek Az alany Az A szerkezete Egyszerű: egy főnév vagy főnévi természetű szó A tanár jön. Célja jó tanárnak lenni. Összetett: névszó+ segédigenév Jó tanár lenni. Érdemes becsületes maradni. A dolog kockázatos volta érdekel. Párhuzam az összetett Á-nyal: X tanár lesz → X-nek fontos tanár lenni ─ olyan bővítményei vannak, ↑ ↑ mint az összetett Á-nak ragtalan ragtalan

Mondattan Mondatrészek Az alany Halmozott Mari és Péter sokat sétál. Célja csinos maradni és házias lenni. Szerkezetszintű Bármely alanyi szófaj lehet, csak fn in nem Alaptagja csak igei igenév (igenév-ige) és határozói igenév lehet aratott befejezte ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ döntés tetszést összesöpörve Péter a munkát ↑ ↑ ↑ hozta az udvart (Péter) ↑ bizottság

Mondattan Mondatrészek Az alany Az A mint vonzat A lexikai ige vonzata Kötelező ─ megköveteli Fakultatív ─ megengedi Ø ─ tiltja a szintaktikai alany (a személyrag hordozza) lexémával való kitöltését Megköveteli: Pista ír. Megengedi: Dörög az (ég). Esik (az eső). Tiltja: Alkonyodik. Esteledik. Havazik. Az összetett Á melletti vonzat Sosem tilos, ui. amit a névszói rész minősít vagy azonosít, azt meg kell nevezni. A barátnőm kedves. A férfi a család feje.

Mondattan Mondatrészek Az alany Az alany fajtái Határozott: (konkrét) személyt, tárgyat, fogalmat nevez meg (Pista, a fiú, az asztal, a béke stb.) Határozatlan: meg nem határozott személyt, dolgot stb. nevez meg: Határozatlan névmással: valami ─ Valami zörög. T/3-mal: Csöngettek. Általános: általánosan beszél személyekről, dolgokról stb. Általános névmással: mindenki, senki, ember, világ stb. T/1-gyel: Árnyékáért becsüljük a vén fát. E-T/2-vel: Lassan járj, … Féljétek az Urat! T/3-mal: Hogy hívnak?

Mondattan Mondatrészek Az alany Az A törlése 1. és 2. személyben: az alany vagy a közlő, vagy a befogadó. A 3. személy heterogén ─ ott ritkább Állandósult szerkezetekben: Tapadásos alany: Terítve van (az asztal). Éjfélre jár (az idő). Lappangó alany: Majd lesz neked (Fenyítés! Büntetés? Jaj? Nemulass?)! Összetett mondat 2. tagmondatában Kati kiment a csengetésre, és Ø ajtót nyitott a barátjának. A teherautó és a személygépkocsi összeütközött, és (az ─ helyette: az előbbi v. az utóbbi, ill. a teherautó v. a személygépkocsi) árokba borult.

Mondattan Mondatrészek A tárgy Fogalma, funkciója Igének v. igenévnek kötött bővítménye: megnevezi Amire a cselekmény irányul: könyvet olvas Amit a cselekvés létrehoz: ír Bővítményként kötött: a tárgyas igéé v. igenévé Kötelező: ebédet készít Fakultatív: (könyvet) olvas

Mondattan Mondatrészek A tárgy Szófaja Főnév v. főnévi értelmű szó: házat, nemet (mond) Főnévi névmás: azt, kit?, őt, téged Főnévi igenév: a tud, szeret, mer, kíván, bír, kezd stb. modális igék mellett: mer feleselni Melléknév (ritkán): szeretnék gazdag lenni

Mondattan Mondatrészek A tárgy Alakja -t rag Ragtalan Főnévi igenév: olvasni Az E/1-2. személyű személyjeles alakok: Veszem a kabátom. Névmások Jól érzem magam (magad). Látsz engem. Látlak téged..

Mondattan Mondatrészek A tárgy Szerkezete Egyszerű: könyvet olvas, szeret úszni Összetett: szeretnék gazdag lenni ↑ ↑ ragtalan fn v. mn fn-i segédigenév (~ gazdag vagyok)

Mondattan Mondatrészek A tárgy Halmozott: könyvet és újságot olvas szeretne gazdag és boldog lenni és maradni Többszörös: szeretnék libasültet enni szeretnék ↑ enni libasültet

Mondattan Mondatrészek A tárgy Fajtái A logikai határozottság szempontjából: Határozott Határozatlan A tárgy és az alaptag jelentésviszonya alapján Iránytárgy Eredménytárgy

Mondattan Mondatrészek A tárgy A logikai határozottság szempontjából: Határozott 1., 2. személyű: engem, titeket 3. személyű: ha a fn határozott: Tulajdonnév: Péter Határozott névelős: a házat Birtokos személyjeles v. birtokjeles: a barátomat, a házét Kijelölő jelzős: ezt a házat, a szebbik házat

Mondattan Mondatrészek A tárgy Más szófajú Főnévi névmás: őt, magát, egymást Főnévi igenév, amelynek saját határozott tárgya van: El akarom olvasni a könyvet. Mellékmondat a tárgy: főmondati utalószava főnévi mutató névmás Igeragozás Azt láttam, hogy jön Határozott: 3. személyű tárgyra von. teljes paradigma 2. szem. tárgyra csak E/1. sz. alany utal: látlak

Mondattan Mondatrészek A tárgy b) Határozatlan (igeragozás: általános) Névelőtlen v. hat.-lan névelős főnév: (egy) házat Kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános és mn-i mutató névmási jelzős főnév: Milyen könyvet olvasol? Kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános névmás (kiv.: mind, valamennyi): Kit keres? Főnévi igenév, amelynek nincs 3. sz.-ű határozott tárgya: Engem nem tudsz becsapni. Szeretnék még egy könyvet is venni. Mellékmondat, amelynek utalószava melléknévi névmás: Vegyél olyant, amilyent szeretnél!

Mondattan Mondatrészek A tárgy A tárgy és az alaptag jelentésviszonya alapján Iránytárgy: Könyvet olvas.(a dolog már előtte is létezett) Eredménytárgy: Süteményt süt.

Mondattan Mondatrészek A tárgy Egy sajátos forma: a határozói értékű tárgy vár egy órát (óráig) játszik egy kicsit (kis ideig) Átmenet a H és a T között, összefüggésük: Néz valakit/valakire Vár valakit/valakire Zsírt ken a kenyérre Zsírral keni a kenyeret.

Mondattan Mondatrészek A határozó Fogalma, funkciója Általában: olyan mondatrész bővítménye, amely cselekvés-, történés-, létezés vagy állapotfogalmat fejez ki, vele alárendelő szerkezetet alkot. Megnevezheti A cselekvés helyét, időféle, módféle körülményeit A cselekvés A-ának, T-ának stb. állapotféle körülményeit Néha aszemantikus határozó Alaptag: ige

Mondattan Mondatrészek A határozó Máskor: olyan mondatrész bővítménye, amely dologfogalmat, tulajdonságot, mennyiséget fejez ki Alaptag: melléknév: nagyon →jó Főnév: üzenet ←egykori iskolámba Névmás: nagyon→ olyan Határozószó: a falutól →távol

Mondattan Mondatrészek A határozó Szófaja, alakja 1. Főnév raggal: házból névutóval: ház mellett ragtalanul: reggel, este, vasárnap 2. Melléknév, számnév, névmás raggal: gyorsan, öten, azon

Mondattan Mondatrészek A határozó 3. Főnévi igenév: aludni megy (célh.) fél elaludni (okh.) közeledni látom (aszem. hat.) 4. Ragos melléknévi igenév: lenyűgözően 5. Határozói igenév: megrettenve 6. Határozószó: bent, itt, most, ma

Mondattan Mondatrészek A határozó Szerkezeti típusok Kettős határozó: szájról szájra reggeltől estig Összekapcsolt határozó: ott kinn, hátizsákkal a hátán Összetett határozó: névszó + segédigenév Igyekszem ügyes lenni Orvos lévén nem tehetek mást.

Mondattan Mondatrészek A határozó A határozók rendszere kötött szabad + határozófajták ld. a tankönyv táblázata!

Mondattan Mondatrészek A határozó Komplex határozók Egy határozónak egyidejűleg többféle határozói jelentése is van, pl.: Útközben olvastam. hely ─ idő ─ állapot Feketén lát mindent. állapot ─ mód Zavarában elpirult. állapot ─ ok

Mondattan Mondatrészek A határozó Irányhármasság Előzmény-, tartam- és véghatározók + a határozófajták ld. a tankönyv táblázata!

Mondattan Mondatrészek A jelző Funkciója: megjelölheti az alaptagban kifejezett fogalom tulajdonságát (minőségét, mennyiségét) vagy birtokosát Sajátosságai: Függő helyzetű mondatrész Ált. szabad bővítmény Alaptagja főnév vagy főnévből képzett szó

Mondattan Mondatrészek A jelző Függő helyzetű mondatrész Szorosan szerkesztett: kötött szórend, megelőzi a jelzett szót (kivétel: a birtokos jelző) Csak szintagmában létezik: jelzett szó nélkül nincs jelző, ill. ha hiányzik a jelzett szó, a jelző átveszi a jelzett szó mondatrészértékét: Piros pulóvert vettél? Pirosat. Függő helyzetű akkor is, ha névszói állítmányt bővít: Felesége a szép Kati. Kati szép. → A szép Kati… A jelzői funkció az állítmányiból lett.

Mondattan Mondatrészek A jelző b) Ált. szabad bővítmény Kivételesen kötött: A mértékjelölő főnevek mennyiségjelzője: két kiló (kenyér), egy marék (liszt) -ú/-ű, jú/-jű képzős denominális melléknév jelzője szőke hajú (lány) A viszony- és helyzetjelölő főnevek birtokos jelzője: Pistának az apja, a ház kertje

Mondattan Mondatrészek A jelző c) Alaptagja főnév vagy főnévből képzett szó (őrzi a főnévi jelleget) férfi alma ↑ ↑ nyakkendős relatív alaptag szemű relatív alaptag ↑ ↑ virágos szabad apró kötött, kötelező

Mondattan Mondatrészek A jelző A jelzők fajtái 1. Minősítő jelző Minőségjelző Mennyiségjelző 2. Kijelölő jelző 3. Birtokos jelző 4. Értelmező

Mondattan Mondatrészek A jelző 1. Minősítő jelző A jelzett szó minőségi, mennyiségi tulajdonságát jelöli. Mindig a jelzett szó előtt áll. Jelöletlen Minőségjelző: szép lány, ügyes fiú Mennyiségjelző: öt alma, két kosár dió

Mondattan Mondatrészek A jelző Szófaja: Melléknév: szép Melléknévi igenév, igei igenév: látó ember, a társaság tervezte ház Névutómelléknév: az asztal melletti szék Melléknévi, számnévi névmás: ilyen, ennyi kérdés Főnév: férfi vendég, tanár úr, mérnök bátyám, Pista bátyám, Duna folyó

Mondattan Mondatrészek A jelző 2. Kijelölő jelző A jelzett szó jelentéskörét egyetlen egyedre korlátozza: Melyik? a szebbik ruha, az ötödik sor Sajátos típus: a mutató névmási kijelölő jelző: ez a fiú, az a lány A jelzőt egyeztetjük jelzett szavával: ezt a fiút, azé a lányé, az után az autó után Magyarázat: a szerkezet eredetileg értelmező volt: ezt, a házat → ezt a házat

Mondattan Mondatrészek A jelző 3. Birtokos jelző a h á z k e r t j e ↑ ↑ birtokos birtok birtokosszó birtokszó Szófaja: főnév: az apa autója főnévi névmás: az én ügyem főnévi igenév: ideje indulni A birtokszó is főnévi jellegű

Mondattan Mondatrészek A jelző A birtokos jelző jelölése Kötelező: a birtokszón a birtokos személyjel kertje Nem kötelező: a birtokosszó -nak/-nek ragja a ház kertje/a háznak a kertje De kötelező, ha a szórend fordított: a kertje a háznak Ha a birtokos szerkezet többszörös, az utolsó birtokos jelzőn: a ház kertjének virágai

Mondattan Mondatrészek A jelző 4. Értelmező: mindig alaptagja után áll, vele számban esetben egyezik: Katit, a húgomat Értelmezős szerkezet: Kéthangsúlyos (tagjai egyformán hangsúlyosak) Általában a jelzőshöz sorolják, de nem tiszta kategória Mindig szabad bővítmény

Mondattan Mondatrészek A jelző Az értelmező fajtái 1. Hátravetett jelző Vettem kabátot, szépet. A szerkezettagok nem cserélhetők fel. Transzformálható jelzős szerkezetté és névszói állítmánnyá: kabátot, szépet → szép kabátot → a kabát szép

Mondattan Mondatrészek A jelző 2. Azonosító értelmező (appozíció) Kati, (ti.)a barátnőm A szerkezettagok felcserélhetők . Transzformálható névszói állítmánnyá: Kati, a barátnőm → Kati a barátnőm. 3. Értelmező határozó Pestre, a barátomhoz (utazom) A szerkezettagok nem cserélhetők fel jelentésváltozás nélkül. A második szerkezettag szűkítő értelmű. Nem transzformálható névszói állítmánnyá.

Mondattan Mondatrészek A jelző Az értelmező mint sajátos szerkezet 1. Az értelmező „jelző” nem valódi jelző a hátravetett „jelzős” szerkezetben: rózsát, szépet főnévi jellegű, ugyanolyan mondatrész, mint az „alaptag” → nem jelző tehát, hanem alany, tárgy, határozó stb.

Mondattan Mondatrészek A jelző 2. Átmenet az alá- és mellérendelés között az azonosító szerkezet: Az alárendelésre jellemző tulajdonságok: egyeztetjük a szerkezettagokat A mellérendelésre jellemző tulajdonságok: a szerkezettagok általában felcserélhetők a szerkezettagok egyike elhagyható egyikkel nem kérdezhetünk a másikra a szerkezettagok denotátuma azonos, a mellérendelésben nem a szerkezettagok közé kitehető mellérendelő kötőszó